mi a kotta? - Keddi boszorkányszombat

  • .
  • 2010. szeptember 9.

Trafik

Ha a múlt héten operaházi feltámadást emlegettünk, úgy ez alkalommal a kevésbé emelkedett és magasztos boszorkányszombatról kell szólnunk, minekutána a héten sor kerül az Opera idei első premierjére, Arrigo Boito Mefistofele című dalművének bemutatójára, benne Fausttal és Margittal, sátánnal és varázsgömbbel, bájitallal és Trójai Helénával (szeptember 14., hét óra). S persze akad még jó néhány egyéb érdekesség is e keddi premieren, hiszen a rendezésért az operát Szegeden egyszer már sikerrel játékrendbe iktató Kovalik Balázs felel, s a műben - melynek címszerepét a nagy tehetségű Bretz Gábor alakítja - néhány szavatolt slágerszám is felhangzik majd, mint amilyen Margit III.
felvonásbeli áriája vagy éppen Mefistofele bolhadala.

Az utóbb Verdi zseniális munkatársává juhászodó, ám ifjan még a zenei életben és Garibaldi seregében egyaránt kócos lázadóként hadakozó Boito első - és egyetlen befejezett - operájának 1868-as milánói ősbemutatója amúgy a zenetörténet legendás katasztrófái közé tartozik. Az eredeti változatában valósággal végtelennek tűnő mű legelső előadása ugyanis még éjjeli egy órakor is nagyban tartott, a zenekari árokból irányító komponista hibát hibára halmozott, s bizony a közönség sem igen fegyelmezte magát. Boito azután erősen megkurtította és átdolgozta operáját, méghozzá úgyannyira, hogy zeneszerzőként máig ez a mű őrzi az emlékét - librettóírói remeklései és a kor nagy tragikájával, Eleonora Duséval (képünk őt mutatja) folytatott pár éves románca és életfogytig kitartó művészbarátsága mellett.

A múlt heti ünnepeltetéseket követően Gustav Mahler az elkövetkező napokban is váltig a koncertprogram főalakja marad, lévén a nyár elmúltával újjáéledő Művészetek Palotájában elérkezik Fischer Iván és a Fesztiválzenekar immár tradicionális Budapesti Mahler-ünnepe. Ilyeténképp csütörtökön a Hamburgi Rádió Szimfonikus Zenekarának Michael Gielen által dirigált koncertjén Mahler derült kedélyű IV. szimfóniája kerül sorra - összepárosítva a rokonszenves Jörg Widmannt zeneszerzőként és klarinétszólistaként egyaránt felléptető első játékrésszel (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9., fél nyolc). Míg Fischer Iván és az eseménysorozat rezidens együttese három alkalommal adja majd elő a bizonnyal kevésbé népszerű, ám szintúgy zenekart próbáló VII. szimfóniát, valamint azt a kortárs művet, melyet a kialakult hagyománynak megfelelően a Mahler-ünnep fényét emelendő rendelt meg a Fesztiválzenekar (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc, ill. szeptember 12., fél négy). 2010-ben Melis Lászlóhoz érkezett a felkérés, s így ezúttal az ő Dionysia című kompozíciója indítja majd a három koncertet. "A darab több tételből áll, melyek mindegyike egy-egy rítust jelenít meg, a fallikus menettől az áldozatfelajánláson keresztül a végső dionysosi őrjöngésig" - fogalmazott a műve programjáról megnyilatkozó zeneszerző, hogy szavainak idemásolásával e heti ajánlónk a boszorkányszombattól a bakkháns kultuszig érjen.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.