mi a kotta? - Keddi boszorkányszombat

  • .
  • 2010. szeptember 9.

Trafik

Ha a múlt héten operaházi feltámadást emlegettünk, úgy ez alkalommal a kevésbé emelkedett és magasztos boszorkányszombatról kell szólnunk, minekutána a héten sor kerül az Opera idei első premierjére, Arrigo Boito Mefistofele című dalművének bemutatójára, benne Fausttal és Margittal, sátánnal és varázsgömbbel, bájitallal és Trójai Helénával (szeptember 14., hét óra). S persze akad még jó néhány egyéb érdekesség is e keddi premieren, hiszen a rendezésért az operát Szegeden egyszer már sikerrel játékrendbe iktató Kovalik Balázs felel, s a műben - melynek címszerepét a nagy tehetségű Bretz Gábor alakítja - néhány szavatolt slágerszám is felhangzik majd, mint amilyen Margit III.
felvonásbeli áriája vagy éppen Mefistofele bolhadala.

Az utóbb Verdi zseniális munkatársává juhászodó, ám ifjan még a zenei életben és Garibaldi seregében egyaránt kócos lázadóként hadakozó Boito első - és egyetlen befejezett - operájának 1868-as milánói ősbemutatója amúgy a zenetörténet legendás katasztrófái közé tartozik. Az eredeti változatában valósággal végtelennek tűnő mű legelső előadása ugyanis még éjjeli egy órakor is nagyban tartott, a zenekari árokból irányító komponista hibát hibára halmozott, s bizony a közönség sem igen fegyelmezte magát. Boito azután erősen megkurtította és átdolgozta operáját, méghozzá úgyannyira, hogy zeneszerzőként máig ez a mű őrzi az emlékét - librettóírói remeklései és a kor nagy tragikájával, Eleonora Duséval (képünk őt mutatja) folytatott pár éves románca és életfogytig kitartó művészbarátsága mellett.

A múlt heti ünnepeltetéseket követően Gustav Mahler az elkövetkező napokban is váltig a koncertprogram főalakja marad, lévén a nyár elmúltával újjáéledő Művészetek Palotájában elérkezik Fischer Iván és a Fesztiválzenekar immár tradicionális Budapesti Mahler-ünnepe. Ilyeténképp csütörtökön a Hamburgi Rádió Szimfonikus Zenekarának Michael Gielen által dirigált koncertjén Mahler derült kedélyű IV. szimfóniája kerül sorra - összepárosítva a rokonszenves Jörg Widmannt zeneszerzőként és klarinétszólistaként egyaránt felléptető első játékrésszel (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9., fél nyolc). Míg Fischer Iván és az eseménysorozat rezidens együttese három alkalommal adja majd elő a bizonnyal kevésbé népszerű, ám szintúgy zenekart próbáló VII. szimfóniát, valamint azt a kortárs művet, melyet a kialakult hagyománynak megfelelően a Mahler-ünnep fényét emelendő rendelt meg a Fesztiválzenekar (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc, ill. szeptember 12., fél négy). 2010-ben Melis Lászlóhoz érkezett a felkérés, s így ezúttal az ő Dionysia című kompozíciója indítja majd a három koncertet. "A darab több tételből áll, melyek mindegyike egy-egy rítust jelenít meg, a fallikus menettől az áldozatfelajánláson keresztül a végső dionysosi őrjöngésig" - fogalmazott a műve programjáról megnyilatkozó zeneszerző, hogy szavainak idemásolásával e heti ajánlónk a boszorkányszombattól a bakkháns kultuszig érjen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.