mi a kotta? - Keddi boszorkányszombat

  • .
  • 2010. szeptember 9.

Trafik

Ha a múlt héten operaházi feltámadást emlegettünk, úgy ez alkalommal a kevésbé emelkedett és magasztos boszorkányszombatról kell szólnunk, minekutána a héten sor kerül az Opera idei első premierjére, Arrigo Boito Mefistofele című dalművének bemutatójára, benne Fausttal és Margittal, sátánnal és varázsgömbbel, bájitallal és Trójai Helénával (szeptember 14., hét óra). S persze akad még jó néhány egyéb érdekesség is e keddi premieren, hiszen a rendezésért az operát Szegeden egyszer már sikerrel játékrendbe iktató Kovalik Balázs felel, s a műben - melynek címszerepét a nagy tehetségű Bretz Gábor alakítja - néhány szavatolt slágerszám is felhangzik majd, mint amilyen Margit III.
felvonásbeli áriája vagy éppen Mefistofele bolhadala.

Az utóbb Verdi zseniális munkatársává juhászodó, ám ifjan még a zenei életben és Garibaldi seregében egyaránt kócos lázadóként hadakozó Boito első - és egyetlen befejezett - operájának 1868-as milánói ősbemutatója amúgy a zenetörténet legendás katasztrófái közé tartozik. Az eredeti változatában valósággal végtelennek tűnő mű legelső előadása ugyanis még éjjeli egy órakor is nagyban tartott, a zenekari árokból irányító komponista hibát hibára halmozott, s bizony a közönség sem igen fegyelmezte magát. Boito azután erősen megkurtította és átdolgozta operáját, méghozzá úgyannyira, hogy zeneszerzőként máig ez a mű őrzi az emlékét - librettóírói remeklései és a kor nagy tragikájával, Eleonora Duséval (képünk őt mutatja) folytatott pár éves románca és életfogytig kitartó művészbarátsága mellett.

A múlt heti ünnepeltetéseket követően Gustav Mahler az elkövetkező napokban is váltig a koncertprogram főalakja marad, lévén a nyár elmúltával újjáéledő Művészetek Palotájában elérkezik Fischer Iván és a Fesztiválzenekar immár tradicionális Budapesti Mahler-ünnepe. Ilyeténképp csütörtökön a Hamburgi Rádió Szimfonikus Zenekarának Michael Gielen által dirigált koncertjén Mahler derült kedélyű IV. szimfóniája kerül sorra - összepárosítva a rokonszenves Jörg Widmannt zeneszerzőként és klarinétszólistaként egyaránt felléptető első játékrésszel (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9., fél nyolc). Míg Fischer Iván és az eseménysorozat rezidens együttese három alkalommal adja majd elő a bizonnyal kevésbé népszerű, ám szintúgy zenekart próbáló VII. szimfóniát, valamint azt a kortárs művet, melyet a kialakult hagyománynak megfelelően a Mahler-ünnep fényét emelendő rendelt meg a Fesztiválzenekar (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc, ill. szeptember 12., fél négy). 2010-ben Melis Lászlóhoz érkezett a felkérés, s így ezúttal az ő Dionysia című kompozíciója indítja majd a három koncertet. "A darab több tételből áll, melyek mindegyike egy-egy rítust jelenít meg, a fallikus menettől az áldozatfelajánláson keresztül a végső dionysosi őrjöngésig" - fogalmazott a műve programjáról megnyilatkozó zeneszerző, hogy szavainak idemásolásával e heti ajánlónk a boszorkányszombattól a bakkháns kultuszig érjen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.