mi a kotta? - Keddi boszorkányszombat

  • .
  • 2010. szeptember 9.

Trafik

Ha a múlt héten operaházi feltámadást emlegettünk, úgy ez alkalommal a kevésbé emelkedett és magasztos boszorkányszombatról kell szólnunk, minekutána a héten sor kerül az Opera idei első premierjére, Arrigo Boito Mefistofele című dalművének bemutatójára, benne Fausttal és Margittal, sátánnal és varázsgömbbel, bájitallal és Trójai Helénával (szeptember 14., hét óra). S persze akad még jó néhány egyéb érdekesség is e keddi premieren, hiszen a rendezésért az operát Szegeden egyszer már sikerrel játékrendbe iktató Kovalik Balázs felel, s a műben - melynek címszerepét a nagy tehetségű Bretz Gábor alakítja - néhány szavatolt slágerszám is felhangzik majd, mint amilyen Margit III.
felvonásbeli áriája vagy éppen Mefistofele bolhadala.

Az utóbb Verdi zseniális munkatársává juhászodó, ám ifjan még a zenei életben és Garibaldi seregében egyaránt kócos lázadóként hadakozó Boito első - és egyetlen befejezett - operájának 1868-as milánói ősbemutatója amúgy a zenetörténet legendás katasztrófái közé tartozik. Az eredeti változatában valósággal végtelennek tűnő mű legelső előadása ugyanis még éjjeli egy órakor is nagyban tartott, a zenekari árokból irányító komponista hibát hibára halmozott, s bizony a közönség sem igen fegyelmezte magát. Boito azután erősen megkurtította és átdolgozta operáját, méghozzá úgyannyira, hogy zeneszerzőként máig ez a mű őrzi az emlékét - librettóírói remeklései és a kor nagy tragikájával, Eleonora Duséval (képünk őt mutatja) folytatott pár éves románca és életfogytig kitartó művészbarátsága mellett.

A múlt heti ünnepeltetéseket követően Gustav Mahler az elkövetkező napokban is váltig a koncertprogram főalakja marad, lévén a nyár elmúltával újjáéledő Művészetek Palotájában elérkezik Fischer Iván és a Fesztiválzenekar immár tradicionális Budapesti Mahler-ünnepe. Ilyeténképp csütörtökön a Hamburgi Rádió Szimfonikus Zenekarának Michael Gielen által dirigált koncertjén Mahler derült kedélyű IV. szimfóniája kerül sorra - összepárosítva a rokonszenves Jörg Widmannt zeneszerzőként és klarinétszólistaként egyaránt felléptető első játékrésszel (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9., fél nyolc). Míg Fischer Iván és az eseménysorozat rezidens együttese három alkalommal adja majd elő a bizonnyal kevésbé népszerű, ám szintúgy zenekart próbáló VII. szimfóniát, valamint azt a kortárs művet, melyet a kialakult hagyománynak megfelelően a Mahler-ünnep fényét emelendő rendelt meg a Fesztiválzenekar (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc, ill. szeptember 12., fél négy). 2010-ben Melis Lászlóhoz érkezett a felkérés, s így ezúttal az ő Dionysia című kompozíciója indítja majd a három koncertet. "A darab több tételből áll, melyek mindegyike egy-egy rítust jelenít meg, a fallikus menettől az áldozatfelajánláson keresztül a végső dionysosi őrjöngésig" - fogalmazott a műve programjáról megnyilatkozó zeneszerző, hogy szavainak idemásolásával e heti ajánlónk a boszorkányszombattól a bakkháns kultuszig érjen.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.