mi a kotta? - Keddi boszorkányszombat

  • .
  • 2010. szeptember 9.

Trafik

Ha a múlt héten operaházi feltámadást emlegettünk, úgy ez alkalommal a kevésbé emelkedett és magasztos boszorkányszombatról kell szólnunk, minekutána a héten sor kerül az Opera idei első premierjére, Arrigo Boito Mefistofele című dalművének bemutatójára, benne Fausttal és Margittal, sátánnal és varázsgömbbel, bájitallal és Trójai Helénával (szeptember 14., hét óra). S persze akad még jó néhány egyéb érdekesség is e keddi premieren, hiszen a rendezésért az operát Szegeden egyszer már sikerrel játékrendbe iktató Kovalik Balázs felel, s a műben - melynek címszerepét a nagy tehetségű Bretz Gábor alakítja - néhány szavatolt slágerszám is felhangzik majd, mint amilyen Margit III.
felvonásbeli áriája vagy éppen Mefistofele bolhadala.

Az utóbb Verdi zseniális munkatársává juhászodó, ám ifjan még a zenei életben és Garibaldi seregében egyaránt kócos lázadóként hadakozó Boito első - és egyetlen befejezett - operájának 1868-as milánói ősbemutatója amúgy a zenetörténet legendás katasztrófái közé tartozik. Az eredeti változatában valósággal végtelennek tűnő mű legelső előadása ugyanis még éjjeli egy órakor is nagyban tartott, a zenekari árokból irányító komponista hibát hibára halmozott, s bizony a közönség sem igen fegyelmezte magát. Boito azután erősen megkurtította és átdolgozta operáját, méghozzá úgyannyira, hogy zeneszerzőként máig ez a mű őrzi az emlékét - librettóírói remeklései és a kor nagy tragikájával, Eleonora Duséval (képünk őt mutatja) folytatott pár éves románca és életfogytig kitartó művészbarátsága mellett.

A múlt heti ünnepeltetéseket követően Gustav Mahler az elkövetkező napokban is váltig a koncertprogram főalakja marad, lévén a nyár elmúltával újjáéledő Művészetek Palotájában elérkezik Fischer Iván és a Fesztiválzenekar immár tradicionális Budapesti Mahler-ünnepe. Ilyeténképp csütörtökön a Hamburgi Rádió Szimfonikus Zenekarának Michael Gielen által dirigált koncertjén Mahler derült kedélyű IV. szimfóniája kerül sorra - összepárosítva a rokonszenves Jörg Widmannt zeneszerzőként és klarinétszólistaként egyaránt felléptető első játékrésszel (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9., fél nyolc). Míg Fischer Iván és az eseménysorozat rezidens együttese három alkalommal adja majd elő a bizonnyal kevésbé népszerű, ám szintúgy zenekart próbáló VII. szimfóniát, valamint azt a kortárs művet, melyet a kialakult hagyománynak megfelelően a Mahler-ünnep fényét emelendő rendelt meg a Fesztiválzenekar (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10. és 11., háromnegyed nyolc, ill. szeptember 12., fél négy). 2010-ben Melis Lászlóhoz érkezett a felkérés, s így ezúttal az ő Dionysia című kompozíciója indítja majd a három koncertet. "A darab több tételből áll, melyek mindegyike egy-egy rítust jelenít meg, a fallikus menettől az áldozatfelajánláson keresztül a végső dionysosi őrjöngésig" - fogalmazott a műve programjáról megnyilatkozó zeneszerző, hogy szavainak idemásolásával e heti ajánlónk a boszorkányszombattól a bakkháns kultuszig érjen.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?