mi a kotta? - Kész elmebaj

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

"Hallotta a hírt? Engem neveztek ki az Opera igazgatójának!" Ezzel a légből kapott bejelentéssel sokkolt boldog-boldogtalant, jó barátait és a bécsi zenei élet elébe kerülő munkásait a zeneszerző Hugo Wolf 1897 szeptemberében. A vasidegzetűnek és tökéletesen kiegyensúlyozottnak eladdig sem tekintett s az ifjúkorában beszerzett szifilisz kórtörténetét sínylő komponista teljes összeomlásának vészjele volt ez a téveszme, amely aztán egy kínos lefolyású házi koncerten tetőzött.
Wolf itt, miután saját zongorázásával elégedetlenül megszakította a Mesterdalnokok Előjátékát, újfent bejelentette igazgatói kinevezését, és egyszersmind legelső hivatalos döntését: Gustav Mahler azonnali elbocsátását a Bécsi Udvari Operától. Wolf útja innen már egyenesen a tébolydába vezetett, miközben egykori konzervatóriumi szobatársa, az operaház vezetőjének valójában kinevezett Mahler megkezdte diadalmas, zajos lelkesedéstől és ugyancsak zajos indulatoktól kísért igazgatói működését a császárvárosban.

Hugo Wolf és Gustav Mahler ezekben a napokban három alkalommal is együtt szerepel majd a koncertprogramon, hiszen az idei Budapesti Mahler Ünnepen a Fesztiválzenekar háromszor fogja hangversenyét Mahler I. ("Titán") szimfóniájával zárni, közvetlenül Wolf dalcsokra után: Goethe és Mörike verseinek sorából, valamint a Spanyol daloskönyvből válogatva (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9. és 10., háromnegyed nyolc, szeptember 11., fél négy). A Fischer Iván által dirigált koncertek első részében pedig a kialakult szokások szerint egy erre az eseményre komponált darab is felhangzik majd. Ez a felkérésre szerzett alkalmi mű idén Orbán György 4. szerenádja lesz, míg nyitószám gyanánt George Enescu - New Yorkban Mahler által bemutatott - 1. szvitje fog szerepelni. (E heti illusztrációnk a hegedűs Enescut mutatja, a háttérben a kottát lapozó Erzsébet román királynéval, aki Carmen Sylva név alatt irodalmi tevékenységet is kifejtett, s álnevével amúgy tán még a Csárdáskirálynő eredeti verziójára is hatott, hiszen a rajongott sanzonett Sylva Varescuból lett minálunk Vereczky Szilvia.) A Mahler-ünnep negyedik negyede azután ugyancsak szimfóniát és dalokat ígér - némi különbséggel. Csalog Gábor, Kemenes András és a nagyban emelkedő osztrák bariton, Markus Werba estjén ugyanis a IV. szimfónia négykezes átirata szólal meg, s az Egy vándorlegény dalait is a zongorakíséretes változatban hallgathatjuk majd (Fesztivál Színház, szeptember 13., háromnegyed nyolc).

Úgy lehet, a zongora nyomatékos emlegetése után eleve nem tűnne erőltetettnek Liszt felé kanyarítani a szót, de erre ezúttal a román királyné költői működése is lehetőséget teremt, hiszen Carmen Sylva annak idején elragadtatásában verset írt az Erdőzsongás című koncertetűd hatására. Nos, csütörtökön útjára indul a 45. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny - Nemzetközi Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékére, amelynek nyitányaként az idős amerikai pianista, a másodfokon - Moriz Rosenthal közbejöttével - akár kései Liszt-tanítványnak is tekinthető Charles Rosen ad majd önálló estet (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.