mi a kotta? - Kész elmebaj

  • .
  • 2011. szeptember 8.

Trafik

"Hallotta a hírt? Engem neveztek ki az Opera igazgatójának!" Ezzel a légből kapott bejelentéssel sokkolt boldog-boldogtalant, jó barátait és a bécsi zenei élet elébe kerülő munkásait a zeneszerző Hugo Wolf 1897 szeptemberében. A vasidegzetűnek és tökéletesen kiegyensúlyozottnak eladdig sem tekintett s az ifjúkorában beszerzett szifilisz kórtörténetét sínylő komponista teljes összeomlásának vészjele volt ez a téveszme, amely aztán egy kínos lefolyású házi koncerten tetőzött.
Wolf itt, miután saját zongorázásával elégedetlenül megszakította a Mesterdalnokok Előjátékát, újfent bejelentette igazgatói kinevezését, és egyszersmind legelső hivatalos döntését: Gustav Mahler azonnali elbocsátását a Bécsi Udvari Operától. Wolf útja innen már egyenesen a tébolydába vezetett, miközben egykori konzervatóriumi szobatársa, az operaház vezetőjének valójában kinevezett Mahler megkezdte diadalmas, zajos lelkesedéstől és ugyancsak zajos indulatoktól kísért igazgatói működését a császárvárosban.

Hugo Wolf és Gustav Mahler ezekben a napokban három alkalommal is együtt szerepel majd a koncertprogramon, hiszen az idei Budapesti Mahler Ünnepen a Fesztiválzenekar háromszor fogja hangversenyét Mahler I. ("Titán") szimfóniájával zárni, közvetlenül Wolf dalcsokra után: Goethe és Mörike verseinek sorából, valamint a Spanyol daloskönyvből válogatva (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 9. és 10., háromnegyed nyolc, szeptember 11., fél négy). A Fischer Iván által dirigált koncertek első részében pedig a kialakult szokások szerint egy erre az eseményre komponált darab is felhangzik majd. Ez a felkérésre szerzett alkalmi mű idén Orbán György 4. szerenádja lesz, míg nyitószám gyanánt George Enescu - New Yorkban Mahler által bemutatott - 1. szvitje fog szerepelni. (E heti illusztrációnk a hegedűs Enescut mutatja, a háttérben a kottát lapozó Erzsébet román királynéval, aki Carmen Sylva név alatt irodalmi tevékenységet is kifejtett, s álnevével amúgy tán még a Csárdáskirálynő eredeti verziójára is hatott, hiszen a rajongott sanzonett Sylva Varescuból lett minálunk Vereczky Szilvia.) A Mahler-ünnep negyedik negyede azután ugyancsak szimfóniát és dalokat ígér - némi különbséggel. Csalog Gábor, Kemenes András és a nagyban emelkedő osztrák bariton, Markus Werba estjén ugyanis a IV. szimfónia négykezes átirata szólal meg, s az Egy vándorlegény dalait is a zongorakíséretes változatban hallgathatjuk majd (Fesztivál Színház, szeptember 13., háromnegyed nyolc).

Úgy lehet, a zongora nyomatékos emlegetése után eleve nem tűnne erőltetettnek Liszt felé kanyarítani a szót, de erre ezúttal a román királyné költői működése is lehetőséget teremt, hiszen Carmen Sylva annak idején elragadtatásában verset írt az Erdőzsongás című koncertetűd hatására. Nos, csütörtökön útjára indul a 45. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny - Nemzetközi Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékére, amelynek nyitányaként az idős amerikai pianista, a másodfokon - Moriz Rosenthal közbejöttével - akár kései Liszt-tanítványnak is tekinthető Charles Rosen ad majd önálló estet (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 8., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.