mi a kotta? - Modernsky és az elefántok

  • .
  • 2009. április 16.

Trafik

"Ki dibeg-dobog itt? Ó, hiszen ez a kis Modernsky! Bubifrizurát vágatott magának; No lám milyen jól áll neki! Milyen valódi ál-haj! Mint egy paróka! Olyan éppen (ahogy a kis Modernsky képzeli), éppen, Akár a Bach-papa!" Arnold Schönberg Három szatírájából való a fenti gunyoros versezet (Fodor András fordítása), mely azonban egyetlen e heti koncert programján sem szerepel majd. Nem úgy, mint Az új klasszicizmus című dal parodizáltja, a stílusváltásaival sokakat vérig bosszantó Igor Stravinsky, akinek teljes koncertet szentel Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 17., fél nyolc).
A pianista Olli Mustonen vendégszereplésével dúsított hangverseny Modernsky neoklasszicista korszakából csakúgy szemelget majd, akár a mester szeriális kompozícióiból. A műsoron a Barnum Cirkusz elefántjai számára komponált Cirkusz-polka is felhangzik majd (képünkön középütt a bemutató szólistája, Modoc), s az élővilág e szeretetre méltó behemótjai már át is segítenek minket a zenei ajánló nyaktörő hágóin. Mert bizony Mahler III. szimfóniája, amit a hét neves vendégzenekara, az Ingo Metzmacher vezénylete alatt muzsikáló Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar hömpölyögtet majd elénk (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 18., fél nyolc), növesztett előadói apparátusával, hat tételével és vagy százpercnyi időtartamával a koncertrepertoár valódi monstrumának tekinthető. A Budafoki Dohnányi Zenekar Vox Fortissima-bérletén sorra kerülő Requiem, Berlioz gigantikus halotti miséje pedig jószerével már maga a zenei elefantiázis, amit jól érzékeltet, hogy a vasárnapi koncerten (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 19., fél nyolc) mindösszesen hét kompánia együttmunkálkodása szükségeltetik majd a mű megszólaltatásához. E legkevésbé sem vidám elefántkór (tévésmacin kívül ki emlékszik még a hasoncímű tévéjátékra?) ellentéteként említhetjük a Magyar Virtuózok Jandó Jenőt is vendégelő keddi koncertjét (Zeneakadémia, április 21., fél nyolc). Ennek meghirdetett műsorát ugyanis egy gyermekkori dallamemlékekből összerótt "egyszerű szimfónia", Britten Simple Symphony című derűs remeke fogja lezárni.

A hét korántsem szokványos, sablonosnak rút ráfogással sem nevezhető koncertprogramját - dicséretes törekvéseik szellemében - csak tovább színesítik a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, akik Rohmann Imre vezényletével és Perényi Miklós társaságában Klasszika vonós romantikával alcímű estjükkel követelnek helyet e hasábokon (MTA Díszterme, április 18., hét óra). Haydn 47., "Palindrom" szimfóniáját a pár hete emlegetett vallon komponista, Lekeu Fakult emlékvirágok című szerzeménye, valamint a svájci Schoeck Gordonkaversenye előzi majd meg. A Fesztiválzenekar is rendhagyó összeállítással örvendezteti bérleteseit, hiszen a Francois Leleux dirigensi közreműködésével, illetve oboa, oboa d'amore és angolkürt szólójával kecsegtető hangversenyeken Mozart és Dvorák művei mellett még Doráti Antal egy különleges szerzeménye, a mindhárom említett hangszert megszólaltató Trittico is szerepel majd (Zeneakadémia, április 19., ill. 20., háromnegyed nyolc). S zárásképp jelezzük, hogy az elkövetkező napok Bogányi Gergely nagyheteként is értékelendők, hisz két komoly koncerten is elmerülhetünk majd játékában: a MÁV Szimfonikusok társaságában Chopin f-moll zongoraversenyét játssza (Zeneakadémia, április 17., fél nyolc), míg szólóban (Zeneakadémia, április 22., fél nyolc) Bach két- és háromszólamú invencióival fogja jól tartani közönségét.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?