mi a kotta? - Óvakodj a törpétől

  • .
  • 2009. június 18.

Trafik

"A maga egészében - ki vele hát! elég szemtelen vagyok, hogy kimondjam - a legnagyobb mű lesz, mit valaha alkottak" - fogalmazott az álszerénység rút vétkétől teljességgel ment' Richard Wagner 1852-ben, amidőn Uhlig nevű zenészkollégájának a Ring majdani jelentőségét körvonalazta. Azután imigyen folytatta: "Tanulmányozd csak Hafizt (a perzsa költőt) alaposan: ő a legnagyobb és legfennköltebb filozófus.
Oly szilárdan és megdönthetetlen biztonsággal, mint ő, senki sem értette még a dolgok velejét. Csak egyetlen dolog van, mit fölmagasztal: és a többi mind nem ér egy lukas garast sem, bármily magasztos és fönséges nevet viseljen is. - Valami ehhez hasonló fog kiviláglani az én Nibelungjaimból is." Ez az egyedül fölmagasztalt és értékkel bíró jelenség a szerelem, s ha Csontzenész itt lenne még, hát elmagyarázhatná, hogy a Ludwig Feuerbach által meglódított filozófiájú Wagner miféle világrendező szerepet tulajdonított a szerelemnek, s alighanem a platóni Erósz-fogalmat is játékba hozná. Mi most ehelyett a bizonnyal léhább és profánusabb utat választjuk, s inkább A Nibelung gyűrűje, a Művészetek Palotájában az előttünk álló héten újfent teljes kört abszolváló tetralógia szerelmi aranyigazságait próbáljuk tömören sommázni. Ilyesformán a mitikus történetben visszafelé haladva, Az istenek alkonya (június 21., négy óra) üzenete - a távkapcsolat kockázatos döntés; a Brünnhildét a lángkörből kiszabadító Siegfriedé (június 20., négy óra) - a szerelem nem ismer akadályokat; a két testvér, Siegmund és Sieglinde kapcsolatát regélő Walküré - a szerelem nem ismer korlátokat; míg az Alberich és a sellők jelenetével induló Rajna kincséé (június 18., hat óra) - a sorozatos visszautasítás elkeseredést szül, vagy netán: a hableányok nem kedvelik az erőszakos törpéket. (Az érzéki tematikát mellőző képünkön az első bayreuthi Brünnhilde, Amalia Materna és a Siegfried hátasát, Granét alakító paripa, Cocotte látható.)

Ezen a héten újabb, Pesttől relatíve távoli színhely csábít és kecsegtet, nem éppen sellők vagy szirének, hanem rokonszenves régi zenészek módjára: Vashegyi György két együttesének közös Händel-Haydn-koncertje megnyitja ugyanis a 25. Régi Zenei Napokat Sopronban (Szent Mihály-templom, június 20., nyolc óra). Pompás produkciókat ígér ez a soproni hét, hisz a második napon például Philip Pickett legendás együttese, a New London Consort lép majd fel a Liszt Ferenc Kulturális Központban (június 21., hét óra) Purcell megejtő operájával, a Dido és Aeneasszal. (Üzenete: a szakításba bele is lehet halni. Na jó, abbahagytuk.)

S persze vár még ránk a Miskolci Operafesztivál második fele Közép- és Kelet-Európa reményteljes opera- és balettelőadásaival! Richard Strauss különleges szerkezetű operáját, az Ariadné Naxos szigetén címűt a Pozsonyi Nemzeti Színház (Nagyszínház, június 18., hat óra), Johann Strauss dallamait pedig a gálázó Nagy Moszkvai Klasszikus Balett lépteti elénk (Nyári Színház, június 19., kilenc óra). A Lett Nemzeti Opera és a Kassai Állami Színház pedig Mozarttal nevez: az előbbiek a szabványos Varázsfuvolát adják (Nagyszínház, június 20., öt óra), míg a kassai polgárok egy különös produkció, a Házasság Figaro (Mozart) szerint című balettelőadás (Nyári Színház, június 20., kilenc óra) megalkotóiként érdemlik majd ki tapsainkat.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.