mi a kotta? - Ujjongjatok!

  • .
  • 2009. április 23.

Trafik

A zeneirodalomból vett vagy akár közönséges fiziológiai példákkal egyaránt könnyen igazolhatjuk a tényt, miszerint a vég nélküli egzaltáció és a szüntelen izgalmi állapot felettébb kimerítő, sőt néha egyenesen elviselhetetlen. Ilyesformán alig egy-két héttel a Tavaszi Fesztivál eseményeinek lelkesült beharangozását követően igencsak szívesen mérsékelnénk magunkat, hogy immár normál fekvésben, szolid basszbariton hangon döngjük el az előttünk álló hét fontosabb koncertjeit.
Csakhogy a visszafogottság napjai még bizonnyal odább vannak, s így az ajánló újfent falzettre vált, hogy fisztulás fejhangon újságolja a közeli napok két rendkívüli vendégművészét. Az első vendég, a pianista Grigorij Szokolov ugyan már többedszerre, mondhatni szokás gyanánt látogat Budapestre, ám ettől az esemény tüneményszerűsége mit sem csökken: hétfői szólóestje, amelynek meghirdetett programját két korai Beethoven-szonáta (a Haydnnak dedikált A-dúr, illetve az 1801-es Esz-dúr), valamint Schubert 1825-ös, slágertétellel záruló D-dúr szonátája alkotja, önmagában ünneppé avathatná az előttünk álló hetet (Zeneakadémia, április 27., fél nyolc). Ámde éppenséggel ugyane hét szerdáján adja legelső magyarországi koncertjét a nemzetközi operaélet egyik legjelesebb hölgye, az elsöprő temperamentumú díva, Cecilia Bartoli is (Operaház, április 29. hét óra). Gálaestjének műsorát Mozart kamaszkori motettája, az Exultate, Jubilate fogja zárni, szóval bőven lesz majd örvendezés, ujjongás és alleluja. Az operaházi Májusünnepről, mely ezzel a régen várt és szinte már nem is remélt fellépéssel veszi kezdetét, a jövő héten szólunk majd hosszasabban, aminthogy akkor fogjuk hírlelni a verhetetlenül koloratúrázó Bartoli asszony (képünkön) két további koncertjét is.

Mindazonáltal e vendégjárás szomszédságában további pompás hangversenyek ígérkeznek, külföldi művészekkel csakúgy, mint hazai erők bizodalmas részvételével. Vasárnap például a Pekingi Szimfonikus Zenekar együttese látogat a Művészetek Palotájába, hogy az örmény Arutjunjan 1950-ből keltezett, harsány Trombitaversenyében elláthassa fiatal virtuózunk, Boldoczki Gábor gondos kíséretét (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 26., fél nyolc). A Händel-Mendelssohn-év emelkedett hangulatát a Liszt Ferenc Kamarazenekar ápolja majd e héten (Zeneakadémia, április 23., fél nyolc), és ugyancsak Mendelssohn, méghozzá művészetének leginkább populáris vonulata - lásd e-moll hegedűverseny és Olasz szimfónia - helyeztetik a Filharmóniai Társaság két soros, Pier Giorgio Morandit és Lendvay Józsefet felléptető koncertjének középpontjába (Operaház, április 27. és 28., fél nyolc).

A Haydn-év esedékes hangversenyét a Magyar Rádió akkurátus sorozatának köszönhetjük, melyen a mester billentyűs muzsikájából ezúttal Balog Zsolt, Vitárius Piroska és Máté Balázs ad majd elénk két triót és két szonátát (Márványterem, április 27., hat óra). S néhány szintoly kecsegtető rendezvényt kivételesen említetlenül hagyva ugyancsak egy rádiós eseménnyel, az EBU, vagyis az Európai Műsorsugárzók Uniója "Unusual" koncertjével (6-os stúdió, április 28., fél nyolc) zárjuk ajánlónkat, melyen az MR Szimfonikusok Pánczél Tamás Klezmer-szvitjével, valamint Sári József és Dubrovay László egy-egy művével társítják össze Bartók Divertimentóját.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.