mi a kotta? - Vedd el a lányát

  • .
  • 2011. április 14.

Trafik

"Most nyár van, tehát eredjen és alkosson már végre valami élettelit, hogy elfeledtesse vele azokat a dagályos vackokat!" Ezzel a kevéssé keresett jó tanáccsal bocsátotta útjára az 1892-es konzervatóriumi tanév végén növendékét, a tizennyolc esztendős Josef Sukot prágai zeneszerzés-hangszerelés professzora, a nagy Antonín Dvorák. Az ifjú ember (akit e heti fotónk már olimpiai ezüstérmes korában mutat) megfogadta a rajongott mester és egyszersmind jövendőbeli após intelmét, s a vidéki vakáció alatt megkomponálta mindmáig legnépszerűbb szerzeményét, a kicsattanó frissességű Esz-dúr szerenádot, amely az elkövetkező napokban a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét nyitja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 16., fél nyolc).
A hangverseny fiatal vendégművésze a trombitán és szárnykürtön egyaránt félelmetesen virtuóz Szergej Nakarjakov lesz, aki ez alkalommal Joseph Haydn No. 1-es - az Esterházyak szolgálatában szerzett, majd százados lappangás után Prágából előkerült - C-dúr gordonkaversenyének szárnykürtre áttett magánszólamát fogja elfújni nekünk.

A hét vendégművészei egyebekben hegedűsök lesznek, olyan hegedűsök méghozzá, akik immáron karmesterként (is) tevékenykednek. Így például a kiváló Leonidasz Kavakosz, aki a Budapesti Fesztiválzenekar soros bérleti koncertjeit vezényli majd: Weber-nyitányt, Robert Schumann - egykoron tévéhíradós szignálként népszerűvé vált - II. szimfóniáját, valamint a nagybőgő Paganinijének, Giovanni Bottesininek hegedűre és bőgőre szerzett Grand duo concertantéját (Olasz Kultúrintézet, április 16., 17. és 18., háromnegyed nyolc). Carlo Montanaro pedig, aki eredetileg az éppen pár hete nálunk vendégelt firenzei Maggio Musicale Zenekarának vonósai között hangászkodott (amíg csak a jó szemű Zubin Mehta ki nem emelte onnan), nos, tehát Montanaro a Filharmóniai Társaság két koncertjét fogja igazítani - Rimszkij-Korszakov Nagy orosz húsvét című, Muszorgszkij és Borogyin emlékének ajánlott nyitányától César Franck méltán kedvelt s ugyancsak 1888-ban elkészült d-moll szimfóniájáig (Opera, április 18. és 19., fél nyolc).

A hét legkiemelkedőbb zenei eseménye azonban, úgy lehet, a Budapestről Budapestre érkező nagy zongorista, azaz Ránki Dezső szólóestje lesz, amelynek programját J. S. Bach Két-, illetve Háromszólamú invenciói mellett Liszt Ferenc jövőbe mutató zongoradarabjai alkotják majd (Nemzeti Hangversenyterem, április 18., fél nyolc). Még az a Balcsillagzat! Mindazonáltal Liszt ezen a héten legfőként szakrális jellegű alkotásaival képviselteti magát a koncertprogramokon, hiszen a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny nyitóhangversenyén a kiegyezés záróaktusára szerzett, kellemesen magyaros Koronázási mise kerül majd össze Vajda János jelenkori Pater nosterével - Hollerung Gábor vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, április 17., fél nyolc). Míg a Magyar Rádió együttesei, vagyis az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar - Hamar Zsolt avatott irányításával - éppenséggel a monumentális Krisztus oratóriumnak fognak majd nekifohászkodni (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.