mi a kotta? - Vedd el a lányát

  • .
  • 2011. április 14.

Trafik

"Most nyár van, tehát eredjen és alkosson már végre valami élettelit, hogy elfeledtesse vele azokat a dagályos vackokat!" Ezzel a kevéssé keresett jó tanáccsal bocsátotta útjára az 1892-es konzervatóriumi tanév végén növendékét, a tizennyolc esztendős Josef Sukot prágai zeneszerzés-hangszerelés professzora, a nagy Antonín Dvorák. Az ifjú ember (akit e heti fotónk már olimpiai ezüstérmes korában mutat) megfogadta a rajongott mester és egyszersmind jövendőbeli após intelmét, s a vidéki vakáció alatt megkomponálta mindmáig legnépszerűbb szerzeményét, a kicsattanó frissességű Esz-dúr szerenádot, amely az elkövetkező napokban a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét nyitja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 16., fél nyolc).
A hangverseny fiatal vendégművésze a trombitán és szárnykürtön egyaránt félelmetesen virtuóz Szergej Nakarjakov lesz, aki ez alkalommal Joseph Haydn No. 1-es - az Esterházyak szolgálatában szerzett, majd százados lappangás után Prágából előkerült - C-dúr gordonkaversenyének szárnykürtre áttett magánszólamát fogja elfújni nekünk.

A hét vendégművészei egyebekben hegedűsök lesznek, olyan hegedűsök méghozzá, akik immáron karmesterként (is) tevékenykednek. Így például a kiváló Leonidasz Kavakosz, aki a Budapesti Fesztiválzenekar soros bérleti koncertjeit vezényli majd: Weber-nyitányt, Robert Schumann - egykoron tévéhíradós szignálként népszerűvé vált - II. szimfóniáját, valamint a nagybőgő Paganinijének, Giovanni Bottesininek hegedűre és bőgőre szerzett Grand duo concertantéját (Olasz Kultúrintézet, április 16., 17. és 18., háromnegyed nyolc). Carlo Montanaro pedig, aki eredetileg az éppen pár hete nálunk vendégelt firenzei Maggio Musicale Zenekarának vonósai között hangászkodott (amíg csak a jó szemű Zubin Mehta ki nem emelte onnan), nos, tehát Montanaro a Filharmóniai Társaság két koncertjét fogja igazítani - Rimszkij-Korszakov Nagy orosz húsvét című, Muszorgszkij és Borogyin emlékének ajánlott nyitányától César Franck méltán kedvelt s ugyancsak 1888-ban elkészült d-moll szimfóniájáig (Opera, április 18. és 19., fél nyolc).

A hét legkiemelkedőbb zenei eseménye azonban, úgy lehet, a Budapestről Budapestre érkező nagy zongorista, azaz Ránki Dezső szólóestje lesz, amelynek programját J. S. Bach Két-, illetve Háromszólamú invenciói mellett Liszt Ferenc jövőbe mutató zongoradarabjai alkotják majd (Nemzeti Hangversenyterem, április 18., fél nyolc). Még az a Balcsillagzat! Mindazonáltal Liszt ezen a héten legfőként szakrális jellegű alkotásaival képviselteti magát a koncertprogramokon, hiszen a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny nyitóhangversenyén a kiegyezés záróaktusára szerzett, kellemesen magyaros Koronázási mise kerül majd össze Vajda János jelenkori Pater nosterével - Hollerung Gábor vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, április 17., fél nyolc). Míg a Magyar Rádió együttesei, vagyis az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar - Hamar Zsolt avatott irányításával - éppenséggel a monumentális Krisztus oratóriumnak fognak majd nekifohászkodni (Nemzeti Hangversenyterem, április 14., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.