rés a présen - Bennem a léc - Simon Balázs rendező

  • .
  • 2009. január 22.

Trafik

rés a présen: Szabó Réka társulatát, a Tünet Együttest még nem rendezte vendégrendező Hogyan kerültél képbe a Katasztrófa Maratonra, kinek az ötlete volt a kilenc ismeretlen Beckett színpadra állítása? Simon Balázs: Réka ebben az évben nem tudott új produkcióra gondolni Peer Krisztián ajánlott (valószínűleg), hogy én leszek a megfelelő személy Beckett rövid színdarabjaira évek óta készülök Egytől egyig remekművek, Beckett pontosan ragadja meg a lét legalapvetőbb kérdéseit Rá kellett döbbennem, ilyesmit kerestem évek óta, az a feladat is izgatott (felháborított), hogy ezeket a darabokat a szerző végakaratának megfelelően pont úgy és csakis úgy mutassuk be, "ahogy le vannak írva" rap: Hogy épül fel a darab, van-e benne tánc, menynyi a szöveg, zene? SB: Nagyon kevés az, ami nem Beckett, de munka közben bukkantak fel meglepő finomságok rap: A Szorongás Orfeum óta a tavaly nyári Zsámbéki Bázison készített Utca-szak produkció kapcsán lehetett hallani rólad SB: Na jó, azért csináltam e kettő között is előadásokat Igaz, hogy mostanában kevés olyan dologhoz volt közöm, ami elkészült, és amire büszke is lennék Magasra került bennem a léc, nehezen dolgozom, és nem elégszem meg részeredményekkel rap: Lesz még Utca-szak előadás? SB: Remélem, maradtunk, ahogy voltunk, és kora tavasszal felújíthatjuk a Musztafa, gyere haza! című előadásunkat, hogy modern, nagyvárosi, közösségi terekben tesztelhessük a fertőzetlen közönséget rap: A Tünet Együttessel való közös munkád, illetve a továbbiak hogy alakulnak? SB: A minap egy barátom, miután megnézte az összpróbánkat, így fogalmazott: "ebből az előadásból teljesen hiányzik mindaz, amilyen iránybama a világ tart" Volt, aki azt mondta, hogy nem látott évek óta ilyen nehezen befogadható előadást, más meg azt, hogy ha őt nyomasztani akarják, akkor azonnal unatkozni kezd Ezzel szemben én úgy érzem, hogy a darabok követhetők (hála az aprólékos nyelvi-lektori munkánknak), és egyáltalán nem sötétek, bár igaz, hogy néhol nehezen találtuk a nekünk olyan fontos szikrázó humort Persze az is lehet, hogy én öregszem, és véletlenül valahogy sosem elsősorban azt keresem, ami a néző kedvére tesz Elhatároztam, hogy legalább egy évig nem csinálok új előadást Bevallom, alaposan elegem van a színházból, illetve magamból a színházban . .

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.