rés a présen - Eléggé ott vannak

  • .
  • 2009. március 5.

Trafik

Sárossi Bogáta, a "Szemrevaló" című német filmhét szervezője rés a présen: Mire számíthatunk az idén? Sárossi Bogáta: A fesztivál a legfrissebb, 2008-as német filmeket adja, s fontos, hogy nemcsak nagyjátékfilmeket, hanem dokumentum- és gyerekfilmeket is. Úgy alakult, hogy a játékfilmek között több olyan is van, amiben családi, párkapcsolati problémák sűrűsödnek vagy oldódnak meg, például a nyitó filmben, az Oscar-díjas Caroline Link Tavaly télen című drámájában is.
A fesztivál két dokumentumfilmje a német filmtörténetre tekint vissza: az egyikben Wim Wenders mesél pályakezdő éveiről, a másikban a legnevesebb mai filmesek mutatják be kedvenc német filmjüket.

rap: Mi számít népszerűnek a mai német filmben, kik a toprendezők?

SB: A történelmi múltat és közelmúltat feldolgozó filmek között mostanában sok az olyan, ami a hetvenes éveket és az akkori politikai eseményeket mutatja be, az elmúlt egy-két évben egy csomó ilyen film készült, például a RAF-ról, mint a fesztivál záró filmje, A Baader-Meinhof-csoport. A legizgalmasabb rendezők közül Fatih Akin a németországi török kisebbség szempontjából láttatja a mai német viszonyokat, Andreas Dresennél soha nem a sztori a fontos, hanem az emberek egymás közti viszonyai, vagy ott van Christian Petzold, akinek minden filmje egy-egy melankolikus, de nagyon pontos társadalomrajz.

rap: Melyikük a személyes kedvenced?

SB: Az aktuális az új Petzold-film, a Jerichow. Ez a Postás mindig kétszer csenget történetének új verziója, Németország északkeleti, elhagyatott részén játszódik. Petzold mindig nagyon erős hangulatot teremt már pusztán a helyszínábrázolással is. Nagyon bírom a női főszereplőt, Nina Hoss évek óta játszik Petzold minden filmjében, és mégis mindegyikben más.

rap: Milyen rangja van a világ filmgyártásában a német mozinak?

SB: Az utóbbi években többször nyerte német film az Európai Filmdíjat, 2004-ben Fatih Akin nyert a Berlinalén, 2003-ban Caroline Link (Hontalanul Afrikában), 2007-ben Florian Henckel von Donnersmarck (A mások élete) Oscar-íjat kapott. Szóval, eléggé ott vannak.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.