rap: Melyiket mikor kezdted el?
BB: Tizennégy évesen, 1982 szilveszterén ellógtam otthonról a Blahára, hogy megnézzem a Hungária-koncertet. Innentől kezdve nem nagyon mentem haza, a versenykerékpár mellé beköltözött a rock and roll, ami előbb életmóddá vált, később megélhetési forrássá. Nagyjából minden összefolyik, hiszen aki zenélt, írt is, aki írt, kiadott is, aki kiadott, kiállított is, aki kiállított, filmezett is. Ebből nagyjából minden megvolt. Volt pár fontos találkozás. Egy borzalmas középiskolai tábor, ahol Donáth Dadával megalapítottuk a NeoDADAEaSt zenekart, vagy Bicskei Gábor, a Zsámbéki Szombatok nyári előadás-sorozat alapítója, aki a szervezői és kiállításrendezői életbe rángatott bele. Hajnóczy Csaba, aki a gitártanárom volt, és rajta keresztül ismertem meg egy olyan zenei látásmódot, amit máshol nem lehetett ellesni, vagy Rácz Misi és a fanzinkör, amire Marton László Távolodó is épített a heti Narancs beindításánál.
rap: Mit követsz a zenében?
BB: Bár tudatosan távol tartom magam a nyolcvanas-kilencvenes évek magyar undergroundjától, egész biztos, hogy lehet hallani, hogy ez a csávó a Ráday klubból, a Lyukból meg az Á-ból jött, annak ellenére, hogy Szűcs Szabiék (ex-Superbutt) Kisnugentnek hívnak. Hó Marci szerint "stadionrock a Tűzraktérben", amit játszom - hát, nem tudom. Az biztos, hogy hangulatában rock and roll, amibe néha húszéves számokat is beillesztek, és ha kivenném a torzítót, akkor azt mondanád, hogy inkább Kampec Dolores, mint Jesus Lizard.
rap: Hol játszol mostanában?
BB: Pillanatnyilag stúdiózom, de február 4-én a Tündérgyárban játszunk a Hippikillerrel. Ott lesz a Hó Márton és a Jégkorszak, illetve a Rakéta, hozzánk pedig beszáll Audrey Rapburn a Hungarian Jesusszal. Mivel megannyi rákendroll zsurnaliszt lesz jelen, ráadásul Marci egy éve döntött úgy, hogy a Hippikiller helyett jégkorszakozik saját műsorával, tuti, hogy ismét játszunk együtt, valószínűleg a Helplessben basszusgitározik majd, hiszen ez az egyik kedvence.
