rés a présen - kifejezetten örvendetes - Gerendai Károly, Sziget Fesztivál

  • .
  • 2009. augusztus 6.

Trafik

rés a présen: Beszéljünk a nulladik, az antirasszista napról! Gerendai Károly: A Rock Against Racism szervezői idén kora tavasszal - a Brit Nagykövetség közvetítésével - kerestek meg minket az együttműködés lehetőségével. Mint mondták, Magyarországon a közelmúltban felerősödtek a rasszista jelenségek.
A hetvenes évek Angliájában már tapasztalták, hogy mennyire hatékonyan lehet küzdeni a zenészek segítségével a rasszizmus ellen. Bár a sziget közönsége sokkal toleránsabb a magyar átlagnál, mi ezen a módon tudjuk befolyásolni a közbeszédet, és kiállni a számunkra fontos értékek mellett. Annak külön örülünk, hogy a nemzetközi együttműködéssel talán sikerül kiragadni a magyar aktuálpolitikai térből ezt a hazánkban is erősödő jelenséget.

rap: Mi szerint kérték fel a zenekarokat a fellépésre?

GK: Olyan zenészek lépnek fel, akik fontosnak tartják a rasszizmus elleni küzdelmet, és ezért cselekedni is hajlandók. Mindkét nagyszínpadunkon, hasonlóan a tavalyi Magyar Dal Napja koreográfiájához, 10-15 perces váltásokkal számos hazai zenekar játszik. A nagyszínpadok programját két nemzetközi szuperprodukció zárja, a világzenei színpadon a Miles From India című 3 órás szuperkoncert lesz, a másik nagyszínpadunkon egy teljesen egyedi produkció, az angliai Love Music, Hate Racism (a Rock a rasszizmus ellen utódszervezete) zenész aktivistáiból verbuvált nemzetközi sztárok ez alkalomra létrejött zenekara ad koncertet.

rap: A nagyszínpadra miért nem került cigányzenekar, miért van külön dzsessz-színhely a romáknak?

GK: Vicces feltételezés egy antirasszista koncerten, hogy a szervezők csinálnak egy roma és egy nem roma színpadot. A nagyszínpad a rockműfaj helyszíne, hisz az angol kezdeményezés is a rockműfajjal operál. A világzenei színpad pedig a magyar dzsesszzenészek összefogásának ad helyet. Történetesen a rockiparban kevesebb, míg a dzsesszműfajban több a cigány zenész. Ez a tényszerű helyzet, de a rockzenészek is sokan vendégművészekkel kiegészülő speciális produkciókkal készülnek, úgyhogy mindenféle bőrszín lesz minden színpadon. Egyébként tudatos döntés volt, hogy elsősorban ne a roma, klezmer és egyéb kisebbségi kultúrák zenekarai demonstrálják, hogy elítélik a rasszizmust, mert a részükről ez természetes.

rap: Nagy Feró fellépéséről mi a véleményed?

GK: Ferót is azzal kerestük meg, mint minden más fellépőt, hogy hajlandó lenne-e egy rasszizmusellenes koncertsorozaton fellépni. Az elsők közt mondott igent. Annyit kérdezett tőlünk, hogy zavar-e minket, ha a hazai rasszista jelenségeken túl a határon túli magyarokkal szembeni rasszista megnyilvánulásokat is elítéli a koncerten. Szerintem kifejezetten örvendetes, hogy ismerten konzervatív zenészek is kiállnak az ügy mellett.

rap: Lesz folytatás?

GK: Egyelőre nem tervezünk konkrét folytatást, mi továbbra is ifjúsági kulturális fesztiválokat szeretnénk szervezni, a rasszizmus elleni harc dolgos hétköznapjait meghagyjuk a szakembereknek és a civileknek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.