rés a présen - Találjak magamnak új rekettyést - Kollár-Klemencz László énekes-gitáros

  • .
  • 2010. szeptember 2.

Trafik

rés a présen: A Kistehén zenekar szétszaladt, de a név veled maradt. A külön projektjeidhez volt köze a válásnak? Kollár-Klemencz László (képünkön legelöl): Nem, ha a Budapest Bárra gondolsz, ahol először próbáltam ki magam más zenészekkel hosszú idő - az Andersen - után.
Inkább a kihívás hiányzott, hogy találjak magamnak új rekettyést. Most ezzel a zenekarral van egy "minden megtörténhet" érzésem.

rap: Kikkel hoztad össze ezt a csapatot?

KKL: Tavaly ősszel kezdtünk dolgozni az úgynevezett melankolikus anyagon, ami egy bebújósabb, színháziasabb verzió. Bujdosó Jánost sokszor láttam gitározni. Tisztára, mint Jonny Greenwood a Radioheadből. Vajdovich Árpi egy angyal, aki mindenhová a csillagvizsgáló távcsövével érkezik. Gergő fiammal már próbáltam együtt játszani a régi felállásban is, de azt nem szerette. Dobosból kettő van, Hárságyi Péter, akivel csináltunk együtt néhány reklámfilmet, és Schvéger Zoli, a világ legaggodalmasabb profi dobosa. Farkas Robi csak akkor vesz részt a melankolikus koncerteken, amikor ráér, és ugyanígy Kasza Roland is, aki régi tag, meg Kovács Bence, a szentendrei hegyi gitáros.

rap: Mi a projekt lényege?

KKL: Szeretném, hogy szerzői zenekar legyen, kísérletezzen minél többet, utazzon sokat, és sok embernek megmutassa azt, ami a fejében jár. Csak akkor beszéljen, ha van miről, és ha érthetően el tudja mondani. A Kistehén egy folyamat, amiben a dolgok egymásra épülnek lemezről lemezre, erősödnek, csiszolódnak. Olyan, mint egy napló, amiben egy gyerek rácsodálkozik arra, hogy a játékokat is gyárban gyártják, és elkezdi keresni a gyárigazgatót, hogy megértse az egészet. Nekem az Andersennél kezdődött ez, és most kicsit oda húzok vissza.

rap: Aztán vannak-e idoljaid?

KKL: Nem szeretek rajongani,nem szeretem a tömeget. A közönséget szeretem, de nem tudok velük mit kezdeni, olyan sokan vannak, és nem lehet azt mondani, hogy szia, halló, te hogy vagy, hanem csak többes számban, hogy kezeket a magasba. Vannak olyan művészek, akiket bírok: Brian Eno, David Byrne, David Bowie, Johnny Cash, Michael Stipe vagy Tati, Atom Egoyan, Aki Kaurismäki, Bada Tibor és Nagy Kristóf Szentendréről.

rap: A Szigeten vendégzenészekkel színesítettétek a produkciót. Kikkel is?

KKL: Pár srác feltett a Facebookra egy videót, ahol a Vágjál hátba! című számot játszották az új lemezünkről a Flórián téri aluljáróban. Tetszett, így meghívtuk őket, az After School Program zenekar frontemberét és dobosát, Bencét és Lórit. Nem tervezek egyébként vendégzenészeket, csak ha nagy igény van rá. Ilyen volt a Trafóban év elején a Fekete epe est: melankolikus mélyrepülés írókkal és más meghívottakkal, amit jövő januárban is megismétlünk.

rap: 'sszel mi lesz?

KKL: Nem tudom, mert szegény anyám rácsukta a kocsiajtót az iphonomra háromszor, amiben benne volt a koncertprogram.

rap: Tényleg "szerelmes vagy minden nőbe"?

KKL: Tényleg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.