LE CARRÉ KIPAKOL John le Carré a Sunday Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy a hidegháború idején, az 1950-es, 60-as években a brit titkosszolgálat gyilkos akciókat is követett el. A világhírű kémregényíró, aki maga is dolgozott a titkosszolgálatnál, azt mondta, ő ugyan nem vett részt ilyesmikben, de tudomása volt róluk.
LENGYEL TÛZÁLDOZAT Prágában, a totalitárius rendszerek tanulmányozására létrehozott intézet előtt emlékművet állítottak a lengyel Ryszard Siwiecz tiszteletére, aki 1968 szeptemberében, néhány héttel a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása után - és hat hónappal a cseh Jan Palach hasonló önfeláldozása előtt -, Varsóban, szemtanúk tömege előtt felgyújtotta magát. A lengyel honi hadsereg egykori katonája 59 éves volt. Tettét sokáig titkolták, de nemrég még egy filmfelvétel is előkerült róla. Az intézet előtti utca mostantól az ő nevét viseli: Siwieczova.
LIBERTINES Hatévi szünet után Londonban koncertet adott a Libertines: a közönség eksztatikusan fogadta a zenekart, amely 2004-ben, mindössze két album elkészítése után bomlott fel, két vezéregyénisége csatározásai miatt. Peter Doherty és Carl Barat ezúttal jól megvolt együtt.
OROSZ BÕRFEJÛEK Az Urál hegységnél fekvő Miassz városában, a Tornado elnevezésű rockfesztiválon több tucat félmeztelenre vetkőzött bőrfejű támadt rá baseballütőkkel a közönségre. Az állami hírtelevízió szerint tucatnyian megsebesültek, egy 14 éves lány meghalt. A szervezett támadás okát nem közölték, többeket letartóztattak. A fesztiválon a legnépszerűbb orosz zenekarok léptek fel.
VELENCE: BAHREIN A CSÚCSON A Velencei Építészeti Biennále megnyitása alkalmával kiosztották a rendezvény díjait. A legjobb nemzeti pavilonért járó Arany Oroszlánt Bahreinnek ítélte a zsűri: a két kurátor, Noura Al-Sayeh és Fuad Al-Ansari által rendezett, Reclaim című kiállítás a tengerhez kötődő kultúra hanyatlását vizsgálja. A pavilonban három halászkunyhót helyeztek el, pontosan olyan állapotban, mint ahogy eredeti helyükön álltak. A biennále mottójának megfelelően (Az emberek az építészetben találkoznak) a pavilon látogatói nemcsak nézegethetik az épületeket, hanem el is helyezkedhetnek bennük, a kiállítást teljessé tevő fotósorozaton és videóinterjúkban pedig megismerkedhetnek a bahreini halászkunyhó-építészet jellegzetességeivel (mint másik képünkön látható: alig tető, nulla fal, ülőbútor, szőnyegek, s itt ugyan nem, de általában: tévé). Bahrein egy 700 négyzetkilométeres kis sziget a Perzsa- (Arab-)öbölben, idén vesz részt első alkalommal a biennálén.
A központi kiállítás legjobbjának ítélt Junya Ishigami is Arany Oroszlánt kapott, míg a legígéretesebb fiatal résztvevőként a belga és holland tagok alkotta OFFICE csoportot tüntették ki a díj ezüstös változatával. Mint két hete írtuk, életművéért Arany Oroszlánt kapott a holland Rem Koolhaas, s ugyanezt az elismerést írták, posztumusz, a japán Kazuo Shinohara neve mellé is.
OSCAR: COPPOLA, GODARD Messze még az Oscar-szezon, de a készülődést jelzi, hogy az Amerikai Filmakadémia bejelentette: életműve elismeréseként Oscar-díjjal jutalmazzák Francis Ford Coppolát - a 71 éves rendező egyébként már öt ilyen szobrocskával rendelkezik, ebből négyet a Keresztapának köszönhet. A mostani kitüntetés nem csupán a rendezőnek szól, hanem az 1969 óta több mint 30 filmet gyártó Zoetrope stúdiót irányító producernek is. Életművéért kitüntetést vehet majd át Jean-Luc Godard, Eli Wallach és Kevin Brownlow is. A 79 éves Godard, a francia új hullám egyik kulcsfigurája aligha szorul itt bemutatásra, Eli Wallach talán igen: a 94 éves karakterszínész megszámlálhatatlan filmben szerepelt (A hét mesterlövész, Kallódó emberek, A jó, a rossz és a csúf, Mackenna aranya stb.), s játszik Oliver Stone új művében is (Wall Street: Money Never Sleeps). Kevin Brownlow pedig filmkritikus.
MEGHALT UTASSY JÓZSEF 69 éves korában, súlyos betegsége következtében elhunyt Utassy József: a két éve Kossuth-díjjal kitüntetett költő 1961-67 között magyar-népművelés szakon tanult az ELTE-n, s zömmel itt megismert kortársaival összefogva döntöttek úgy, hogy együtt - támogatójuk, Nagy László szavaival: "rajban" fölrepülve -, egymást választva, közös kötettel, ráadásul magánkiadásban lépnek színre, ők kilencen. Ma ez természetes lenne, akkor vihart kavart: jó kétévi huzavona után az Írószövetség KISZ-szervezetének karámjába terelve jelenhetett meg a Kilencek kötete Elérhetetlen föld címmel. Szinte egy időben a társaság egyik legkarakteresebb egyénisége, Utassy első önálló kötetének megszületésével (Tüzem, lobogóm). Ebben kapott helyet tán mindmáig legismertebb verse, a korszak lázadó alaphangját megadó Zúg március ("Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: / szólj még egyszer a Szabadságról!"). Ekkoriban egy szakmunkásképző intézet diákotthonában dolgozott nevelőtanárként, 1972 után szabadúszó lett. Második kötetére tizenkét évet kellett várnia (Csillagok árvája, 1977), elsősorban cenzurális okból, ettől kezdve nagyjából saját ritmusában publikálhatott. Összegyűjtött versei 2001-ben jelentek meg (Tüzek tüze), Válogatott versei 2006-ban (életműve "közelharc az örökkévalósággal" - írtuk ekkor: Narancs, 2006. június 15.) és idén (Ezüst rablánc).
