tévésmaci - A sül egyszerűen sül

  • .
  • 2009. január 29.

Trafik

Amikor a bohóc egy utolsó hasra eséssel, egy utolsó vödör habbal az utolsó meghajlást is kitapsoltatta a közönségből, Sztupához odalépett a jegyszedő lány. - Jöjjön velem, kérem! A direktor úr már várja.
Először gyanús volt, mintha ő lett volna a tollboás girl Rinaldi, a messze földön ünnepelt mágus mellett előbb a manézsban, ám ahogy elindultak, Sztupa egészen biztos is lett benne. Troché csak hergelte: "Vigyázz vele, ő volt a szünetben a vattacukorárus!" Mint a filmeken és a gyerekkori emlékekben, lakókocsik közt kanyarogva haladtak. Mindegyiken Circo do Bacana felirat, de a többségükön némileg kisebb betűkkel, némileg még kopottabban az is ott volt, hogy Compagnia Stabile di Ungheria. A cirkuszigazgató lakókocsija valamivel sárgább volt, de semmivel sem nagyobb, mint a többi. Jellegzetes szagba ütközött Sztupa, amikor belépett, a szűk odú telis-teli volt madárkalitkákkal, s nem csak a szag, a zaj, a hangzavar is rémes volt, a porond szárnyas csillagai nem tettek lakatot a csőrükre. - Caro amico! - rikkantott egy konyhapult jellegű képződmény mögül az igazgató; levette már korallszínű frakkját, szolid sportzakót viselt, világoskék garbóval. - Hát téged mi szél hozott, és hol van az én fidélis cimborám, Troché? - Szerződtetni akarom egy alkalomra a műlovarnődet és Nérót, a fekete mént! Troché nyilván kinn udvarol valamelyiküknek. Míg ezt mondta, Sztupa észrevette, hogy az asztalon megy a tévé. Menjünk mi is tévézni!

Pénteken (30-án) az Egy jenki Arthur király udvarában nagyban modernizált kiszereléséhez lehet szerencséje minden tévédzsankinak, hiszen a 2005-ös angol Huligánok című film este tízkor az m2-n arról szól, hogy egy Harvardról elcsapott amcsi srác Londonba érkezik, és beszáll a West Ham United kemény drukkerei közé, mert nyilván épp tagfelvételt tartanak. Ha valaki rászánná magát, idén is lesz (válaszboríték ellenében). Én már déli kettőkor megnéztem a Filmmúzeumon a Dandin György avagy a megcsúfolt férj c. magyar marhaságot az ötvenes évekből, felmentésem van mára.

Szombaton kapucnisra tévézzük a buránkat, barátim! Én legjobban a Nincs örökség balhé nélkül c. horvát krimi-vígjátékot várom, mert mindenem az ortályoskodás, de az csak 23.20-kor kezdődik az m1-en. Viszont addig nem ér véget Fellini Casanovája az m2-n, mert hisz 22.35-kor kezdődött, s azt soha nem hagyom ki. A Duna tévén este nyolckor a Fehér tenyér, tíz óra öt perckor pedig a Konyec - Az utolsó csekk a pohárban c. filmsikerek mennek, alighanem a szörnyű filmszemle végett, de mondtam-e már, hogy a hideg lel a szóviccektől?

Vasárnap csak reggel és éjjel kell tévézniük, nekem akkor se. Reggel valami obskúrus, de úgyis kötelező Kästner-adaptáció 8.25-kor a Dunán: Charlie és Louise, avagy a két Lotti. Este Coenék 0.10-kor a tv2-n, Hollywoodi lidércnyomás (ezt nevezzük pontos címadásnak).

Hétfőn kora este (hét tízkor) a Filmplűn heti legjobb címünk és legjobb párosításunk. A Biztosítási csalás egy holland-argentin thriller, rendezte nyilván Cruyff és Maradona. Vagy Perón. Este nyolckor a Filmmúzeumon kezdődik Egy szerelem három éjszakája, s felteszem, csütörtök reggelig tart.

Kedden már dobom is a szerelmet (dob kedd), hisz öt filmünk is lesz, mindjárt az m1-en (23.30-kor) Jancsó Miklós befejezetlen NKA-tetralógiájának egyik különösen fényes gyémántja, az Ede megevé ebédem. A Dunán este nyolc előtt öt perccel Tolnai Szabolcs barátocskánk Fövenyórája, s alighanem dettó a filmszemle miatt Enyedi Ildikó Simon Mágusa az m2-n 23.55-kor. Vajon mikor teccik a művésznő újra filmet csinálniiii? A Film+-n szerencsére nincs filmszemle, este kilenctől viszont van Alkonyattól pirkadatig, ez ugyan nagyon tré film, de vámpírtárgyban elindul végre este tízkor (hogyhogy nem éjfélkor?) az HBO-n a True Blood, kassa magyar alcímmel: Inni és élni hagyni.

Szerdán Blöff 21.20-kor az RTL Klubon (ha angol lenne, ezt is a filmszemle miatt adnák).

Csütörtökön hároméjnyi szerelem után nem tévézni, dohányozni kéne, viszont este (22.40-kor) a Duna a harmadik évaddal folytatja hetünk másik HBO-sorozatát, a Drótot. Előtte, este nyolckor nyomnak egy jó című francia filmet 1984-ből: Jobb part, bal part.

Jobb, ha nem tévéznek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.