tévésmaci - Sül vs. Venom

  • .
  • 2008. május 15.

Trafik

A napokban múlt hetvenéves, már megmondhatom, a kedvencem. Tetszik. Úgy hívják, mint az utolsó montenegrói királynét.
Persze lehetne az e heti találós kérdésünk, hogy mi Fantozzi feleségének a keresztneve. Legyen? Fantozzié mindenesetre Ugo - de ez nem is tartozik ide. Milena Vukotic Rómában született, 1960-tól nem volt olyan említésre méltó olasz filmrendező, akinél ne játszott volna. Nanni Loy, Pasquale Festa Campanile, Franco Zeffirelli, Mario Monicelli, Damiano Damiani, Alessandro Blasetti, Alberto Lattuada, Lina Wertmüller, Mauro Bolognini, Ettore Scola (A terasz), Mario Monicelli, Carlo Lizzani, Dino Risi, Bernardo Bertolucci, de még a spagetti-westernes Sergio Corbucci vagy burleszkista Mauricio Nicetti is foglalkoztatta. Fellininél sem csak a Júlia és szellemekben fordult meg. És ha még csak az olaszok lettek volna! Ott volt minden kilométerkövénél Bu–uel "trilógiájának" (A burzsoázia diszkrét bája; A szabadság fantomja; A vágy titokzatos tárgya), játszott Nagisa Oshimánál, Tarkovszkijnál a Nosztalgiában vagy a valaha ígéretesnek számító Jean-Jacques Beineix egyik filmjében. Ki látta Walerian Borowczyknál? Nagyon bírtam a Jöjjön el egy kávéra hozzánk!-ban (Lattuada). ' volt mindig a rágcsálóarcú csúnya nő, a rém. És gyakran a szobalány. Fantozzi felesége. Nem kell felidézni egyetlen gesztusát sem; csak ahogy néz, ahogy elkerekedik a szeme, s mintha kicsit megremegne az orrcimpája hirtelen. Csak ahogy ott van. Utolsó magyarországi észlelhetősége, no, meg nem esküszöm rá, egy tavalyi dvd: Jóasszony: Akiről egy város beszél (A Good Woman; 2003). Helen Hunt és Scarlett Johansson a partnerei ebben a Nápolyi-öbölben játszódó Oscar Wilde-adaptációban. Amikor Troché és Sztupa Contessa Lucchinóval találkozott Amalfiban, ő volt ott. S hogy megtudjuk, hogy hívták Fantozzi feleségét, menjünk tévézni!

Pénteken (16-án) este nyolckor a Filmmúzeumon: Fantozzi mindenki ellen (contro tutti, jó, mi?) - az vagyok én, bár kicsit méltánytalannak érzem, hogy a Fantozzi a paradicsomban sosincs műsoron, legalább a Szuperfantozzit kérem, ha már hamutartókat is lehet intézni ezeken az oldalakon. Éjfél után (0.15; m1) Jan Hrebejk 2003-as Irány a tenger!-nek magyarított Pupendójában az a jó, hogy a tenger a Balaton, és csak a film végén kerül szóba, amúgy meg karcsúra úszom az alakom.

Szombaton a nicholsonista tömeg ismét ünnepet, tort ülhet, bár az isten se tudja, mi a jó A Prizzik becsületében (m1; 22.50), hacsak nem a címe. A serdületlenebb néposztályoknak Frívili 16.20-kor a tv2-n (Szabadítsátok ki Willyt!) a Májkelekkel (Madsen, Ironside). Nem azért mondom, hogy elsüssem a viccemet, miszerint "na, és?", de kétségkívül kódolatlan nap lesz az HBO-n; maguknál is zúgni szokott olyankor a tévé? Mindegy, 17.55-or A királynő megy, az én kedvencem Blairné Cherie benne. S ha már a ködös szigetlakók így szóba jöttek, a Hallmarkon este hattól éjfélig 3 db Kisvárosi gyilkosságok lesz - csak maradjon valaki életben. A Dunán 21.55-kor Hawaii, Oslo (dán-norvég-svéd), amit persze csak azért említünk, mert így kötünk át vasárnapra, amikor a Dunán 21.05.kor A legtöbb ember Kínában él (norvég). Szerintem meg kínjában. A Filmmúzeumon 18.30-kor Korda Sándor! Az öreg Douglas Fairbanks uccsó filmje, a Don Juan magánélete (1934).

Hétfőn a már vasárnap is újra kódolt HBO-n egy nagy ruszki átverés, 23.00-kor az Éjszakai őrség. Előtte a Filmmúzeumon (21.00) egy 1943-as western, A törvényenkívüli - elég király, úgy vélem, mert Howard Hughes és szintén a Howard, csak Hawks összeterelik benne a vadnyugat összes elmeháborodott hősét (Patt Garrett pl. Doc Hollyday haverja benne). Utána reklám: vegyenek Csillagszálló c. újságot (folyóiratot), mert ebben a hónapban a törvényenkívüliekről szól.

Kedden már szerda van, hisz A tölgy, Lucian Pintilie (nagyon erős közepes) filmje 1991-ből 0.25-kor kezdődik az m1-en. A tv2-n pedig 1.30-kor a Szezon. Azt kell mondjam, hogy oltári pech, hogy nem lesz vége A tölgynek, mert a rendező biztos ellenőrzi, hogy ott vagyunk-e a Szezon elejin.

Szerda, ami teljesen szerda, az úgyis a csampionsz liga döntője. Én persze Rózsaszín párducot (1963; Peter Sellersszel) fogok nézni este kilenckor a ViaSat3-on, de hát én Smaci vagyok, a populáció elhanyagolható, deviáns hányadából.

Csütörtökön rúgom kenteket szügyön, tökön, ha túlzásba viszik a tévézést.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.