tévésmaci - Sünök a síneken

  • .
  • 2007. március 29.

Trafik

Aki Kaurismäki finn filmrendező valamikor a kilencvenes évek elején Budapesten járt. Nem akarok nagyot mondani, de konkrétan a Szindbád moziban rendeztek neki retrospekciót, biztosramenészeti alapon, nyilván, mert ott húsz ember is tömegnek látszik.

Aki Kaurismäki finn filmrendező valamikor a kilencvenes évek elején Budapesten járt. Nem akarok nagyot mondani, de konkrétan a Szindbád moziban rendeztek neki retrospekciót, biztosramenészeti alapon, nyilván, mert ott húsz ember is tömegnek látszik. Az északi férfi csak amúgy bőrdzsekiben (látványosan tarvisiói prt-a-porter) akrobatikázott egy kétdecis műanyag pohárnyi híres magyar gyomorkeserűvel az előtérben, amikor odabent már a nagyságáról szólt a bevezető. Nem kellett különösebb jóstehetség hozzá, hogy elképzeljük: ő soha nem azért menni majd Amerika, mert már nagyon várják tőle a Gladiátort. Inkább úgy nézett ki, hogy ez a figura mindig ugyanaz marad. És ugyanazt a formát is hozza. Hogy ez majd mind tökéletesebb lesz - ja, erre is gondolhatott, aki akart. Nincs ezen mit szépíteni, kedvencünk egy lúzer, a lúzereknek a lúzerekről, a leningrádi cowboyokról a pestieknek. Már a következő teli pohár volt nála, amikor besétált a vetítőbe, ahol valaki tájékozottan Jim Jarmusch hatásáról kérdezte, hogy mesterének tekinti-e. A válasz: nem, Jarmusch tekinthet engem mesterének, úgy tudom, tekint is. Föl is tűnt párszor (nekem csak szkeccselésnek látszik) Jarmusch környékén, viszont a Szindbád tájékán azóta se láttam. Akkori fölszólalása is azt tette nyilvánvalóvá, hogy nem viszi sokra, mindig megmarad bokraink közt, magam még a cannes-i pálmát, a megkerülhetetlen európai filmdíjjelöléseket is túlzásnak találom, hagyni kéne, mint Fassbindert.

Mert ha van a világ filmcsinálásában még valaki nagyon érdekes, az csak ő, csak ő, Aki Kaurismäki. E voltaképpen szélsőséges állítás akkor is megáll, ha nem kötünk bele abba a másikba, mely szerint aki egy filmjét látta, az már látta az összeset - ilyeneket hordott össze anno a helybeli lágyszívű kritikus A múlt nélküli ember kapcsán. Hogy oda ne rohanjak, a skribler közelről látja a nagy embert és meghatódik (persze magától). Mindazonáltal - és ez dicséretére legyen mondva - ha hangtompítóval is, de csak meglengette öklének hervadt buzogányát a végin, hogy ti. aki egy Akit látott, látta mindet. Ezért én speciel tévét biztos nem vennék, noha az (a királyi, naná éjjel egy előtt 10 perccel) jövő szerdán lenyomja.

Pénteken (30-án) azonban ennél öt perccel később a tv2-n A majom álarcával leszünk kénytelenek beérni. Hú, valami sűrű krimi 2000-ből, eltűnt diáklány, aberrált (pláne szexuálisan) tanárnő és egy magyar (Marton Csokas), hogy ebből mi lesz? Nekem kábé tizenegytől alvás, alighanem.

Szombaton korán, a sakállal kelünk (9.00; NGC; A sakál napja - én nem túlzottan számítanék James Foxra, hisz az róka). A leguánom jól van. Este az m1-en nyolc tízkor John Ford híres westernje, a Rio Grande Tarzanné Margitkával. Fél tizenegykor ugyanitt Öt könnyű darab Jack Nicholsonnal. Aszongya 1950+1970, az annyi mint: valahol a filmpiacon megint végkiárusítás volt. Nem mintha a jó nevű Jean-Paul Rappeneau 1995-ös kosztümös kútmérgezése, a Huszár a tetőn Juliette Binoche-sal és Olivier Martinezzel nem lenne bőven az öregapám mozija (Duna; 21.55). Ámde akkor utána, éjfélkor ugyanitt A legendás Nina Simone - két hete csevegtünk a Bérgyilkosnőről, na, abban volt a művésznő a hősnő kedvence, mert az ilyen kúl akart nagyon lenni.

Vasárnap a bolondok napja, az m1-en még egy John Wayne (aszszem, ingyen adhatták a dolgait; a másik ugye a Rio Izé volt), 21.35-kor Iwo Jima fövenye (lecsatlakozva másfelől korunk Clint Eastwoodjához; méghogy korunk? az őskor!). A Coen testvéreket sokan szeretik, mondjuk a szüleiket meg is értem: Hollywoodi lidércnyomás - most kell ennél őszintébb cím? Mindegy: Zone Europa; 16.10, és tv2; 23.20 - nagy napjuk van, annyi szent. Az első helyett inkább nézzék a Mágnás Miskát (m2; 16.00).

Hétfőn a miheztartás véget Baran (iráni, 2001) a Dunán, éjfél előtt tíz perccel.

Kedden este nyolckor szintén a Dunán: Isten hozta, őrnagy úr! Én simán kihagyom, kilenctől szintén simán Vészhelyzetet nézek.

Szerdán a mondott Akimaki.

Csütörtökön reggel kilenckor (m1) mit kezdjünk a négyrészes Huckleberry Finn kalandjaival, amikor Tom Sawyer odakint mázolja a kerítést? Délután fél háromkor a Dunán Daruvonulás a Hortobágyon!

Maguk is tegyenek így, darvadozzanak az ekrán előtt naphosszat vagy éjszakákon át - hamarabb meglátszik, mint gondolnák. Csak nézzenek rám!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.