Rákosi és Gerő beájulna – Hamarosan forgalomba áll a befalazott busz!

  • L.T.
  • 2015. március 25.

Tranzit

Mondhatnánk, hogy az 1950-es évek legendás autóbusza tér vissza, de azt is, hogy a Rákosi-korszak szardíniásdoboza. A BKV azt ígéri, hogy hamarosan bemutatja legújabb nosztalgiajárművét, egy Mávag Tr 5-öst.

1948. január 30-án nagyot gurítottak a kommunisták – már ami a propagandát illeti. Úgy tettek, mintha kizárólag az ő érdemük volna, hogy a Kossuth téren bemutatták a legújabb hazai autóbuszmodellt. Noha igyekeztek valami technikai csodaként beállítani, a hatvanszemélyes, 105 lőerős járműnek még fából készült karosszériaelemei is voltak, de műszaki tartalmában sem tért el lényegesen a Mávag, illetve a Rába majd' tíz évvel korábbi modelljétől.

Mindez persze a háború után egészen máshogy festett: a lerongyolódott fővárosban annak is örülhettek az utasok, hogy végre új buszok jelennek meg. 1947-ben összesen 112 busz közlekedett Budapesten tizenhét viszonylaton, a hálózat hossza a 100 kilométert sem érte el – ennyivel ma már egy nagyobb kerületben sem lehetne vitézkedni. A közelgő káoszt elkerülendő az illetékesek 200 új busz azonnali beszerzését rendelték el, csakhogy nem tudták, honnan. Magyarországon akkoriban senki nem foglalkozott buszgyártással, de a szomszédos országokban sem, így hát egyedül a nyugati import tűnt reálisnak.

Olyannyira, hogy a kormány a központi hitelkeretből 700 ezer dollárt (ami később 850 ezerre emelkedett) különített el fővárosi buszvásárlásra. Legalábbis papíron. Ám elég gyorsan rádöbbenhettek, hogy az a pénz – ha van egyáltalán – másra kell, így inkább az egész projektet rásózták a Nehézipari Központ (NIK) nevű állami vízfejre, ahol természetesen nem emeltek kifogást a lehetetlennek látszó vállalás előtt. Sőt felajánlották, hogy 100 új buszt le is gyártatnak 1948 végéig.

Nem tudni, hogy a korabeli „hősi” mentalitás, vagy inkább fenyegetés hatott, de ahogy azt már írtuk, az első öt Tr 5-ös, NIK feliratú és Gerő Ernő miniszter képével díszített busz elkészült január végére, amit 147 újabb követett még abban az évben, vagyis majd' 50 százalékkal többet gyártottak a vállaltnál, 1949-ben pedig további 76 kocsit kapott a főváros.

false

 

Fotó: BKV-archívum

A Tr 5-ösök az 1960-as évek elejéig közlekedtek, egy részüket selejtezték, azonban 148 busz hátsófele az ekkor épülő csuklós buszok és trolik faraként folytatta karrierjét majd' egy évtizedig.

Egészen tavalyig úgy tűnt, hogy ebből a típusból még roncsállapotban sem maradt egyetlen példány sem, de nemcsak ezért volt döbbenetes felfedezés a Verőcén fellelt busz. Kiderült ugyanis, hogy a jármű úgy vészelt át vagy ötven évet, hogy köré építettek egy házat, egészen pontosan a ház egyik szobája volt a Tr 5-ös. A titokra úgy derült fény, hogy a ház eladóvá vált, az ingatlanközvetítő pedig már úgy hirdette, hogy a házba „beépítettek egy régi buszt”. A busz kiszabadításáról és további kalandjairól itt olvashatnak, a lényeg, hogy a roncs a BKV-hoz került.

Noha korábban pont az ilyen tranzakcióknak köszönhetően vált teljesen reménytelenné egy-egy régi busz restaurálása, most szerencsére ennek az ellenkezője történt – ráadásul példás gyorsasággal, bár minden bizonnyal hozzájárult ehhez az is, hogy idén ünnepelték a fővárosi buszközlekedés megindításának századik évfordulóját.

false

 

Fotó: BKV/Facebook

A BKV tájékoztatása szerint „a jármű rekonstrukciója a Lanta Consulting Kft. köré szerveződött, szakmai körökben elismert veteránosokból, közlekedésbarátokból, szakmabeliekből álló stáb segítségével sikeresen befejeződött. Budapest utazóközönsége egy újabb különleges, ez esetben ráadásul egyedülálló történettel bíró nosztalgiajárművel gazdagodott”. Arról egyelőre nem írnak, hogy mikor debütál – immár az aszfalton – a lassan hetvenéves jármű, ami egyúttal a legrégebben gyártott működőképes magyar busz is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.