Kocsis Máté, a robogózóprogram szellemi atyja, jobboldali alpolgármester sikeresnek látja az indulást. A képviselő elmondta, hogy a program célja egy szemléletváltás előidézése, ti. az autósoknak igyekeznek eljuttatni az üzenetet, hogy bizonyos helyzetekben az is tökéletesen megfelelő, ha a városon belül robogóval közlekednek. Kocsis úgy véli, hogy mint minden szemléletváltás, ez is egy hosszabb, kitartó munka eredménye lesz majd, ezért a képviselő-testület eleve több évben gondolkodott, amikor elindította a folyamatot.
A lakossági visszajelzések Kocsis szerint pozitívak, az emberek az eddigi információk alapján jó ötletnek találják a kezdeményezést. Az előjegyzések száma ötven fölé tehető, de az érdeklődés ennél is nagyobb volt a nyári kampányban.
A lelkes fogadtatás
mellett ugyanakkor a vásárlás már sok embernek terhet jelent, még a nyomott árak ellenére is. Kocsis hozzátette, hogy 2008 tavaszán újabb kampányt indítanak, és ebben az időszakban már várhatóan valóban megtörténik a várva várt, első jelentősebb vásárlási hullám - az alpolgármester szerint a kevésbé tehetősek most épp robogóra gyűjtenek.
Első pillantásra rokonszenvesnek tűnhet a kerület közlekedési trombózisait enyhíteni igyekvő újítás, de azért akadnak olyanok, akikben kifejezett ellenérzést váltanak ki a robogók és a robogósok. Számukra érthetetlen, hogy egy újjáépülő városrész vezetőinek miért éppen a motoros közlekedés jelenti a gyógyírt a nagyvárosi dugók problémájára. Pontosabban érthetővé válik a motorozást pártoló álláspont, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel a megoldással parkolóhelyek spórolhatóak meg, és az önkormányzat elodázhatja például a kerékpárok használatát segítő és feltételező kerékpárutak megépítését.
A Levegő Munkacsoport - számos nyugat-európai tanulmány ismeretében - már jelezte a projekttel kapcsolatos aggályait - elsősorban a robogók magas károsanyag-kibocsátására hivatkozva. "A statisztikák szerint a robogók az autóknál és a kerékpároknál is jóval veszélyesebbek a közlekedésben részt vevőkre. Ráadásul jóval ártalmasabbak a környezetre is. Például Párizsban a közlekedésnek csupán 5 százalékát teszik ki a motorosok, ennek ellenére az ő rovásukra írható a légszennyezés 60 százaléka" - jegyezte meg Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.
Külföldi fórumok tanulmányok sorát citálják, melyek szerint a robogók jóval magasabb szénhidrogén- (40-160-szorosa is lehet az autókénak), szén-monoxid- és nitrogén-oxid-szinttel terhelik a környezetet, mint az autók. Ezzel szemben a robogópártiak a robogók rövidebb és gyorsabb haladásával érvelnek és hessegetik el a felmerülő kétségeket. Azonban ha a gyorsabb mozgásra vonatkozó érveket elfogadjuk, akkor az említett hátrány kiegyenlítéséhez a robogóknak 160-szor nagyobb sebességgel kellene száguldaniuk a városban.
A levegő szennyezésének
problémája mellett a robogók nemcsak lég-, de zajszennyezésben is jócskán lekörözik négykerekű társaikat. Lenkei Péter felhívta a figyelmet, hogy a robogók zajszintje esetenként 15-20 decibellel is nagyobb lehet, mint a személyautóké, és ebben a tekintetben az újabb típusú járművek sem sokkal szárnyalják túl korábbi társaikat. Léteznek olyan hibrid és árban az autókkal vetekedő korszerű motorok, melyekre a fentiek kevésbé állnak, de a józsefvárosi önkormányzat nem ezt a gépjárműcsoportot célozta meg programjában, érthető okokból, ugyanis a költségvetésből nagy összegeket vonna el a korszerű, de igen költséges robogók támogatása. Az önkormányzatnak a lagymatag kampányoláson kívül jelenleg egy fillérjébe sem kerül a program, mivel a robogókat hivatalos kereskedők bocsátják a lakosság rendelkezésére.
A Levegő Munkacsoport érvei a számszerűsíthető adatok ellenére süket fülekre találtak; aggodalmaskodó levelüket még csak válaszra sem méltatta az önkormányzat. Lenkei szerint abszurdum, hogy a testület úgy indít el egy ilyen programot, hogy nem vizsgálja a hatásait a környezetre. De mindez nem okozott nagy meglepetést, mivel Lenkei szerint ez a gyakorlat hazánkban "nagy múlttal" rendelkezik, számos kezdeményezést fogadnak el úgy politikusok, hogy mellőzik a környezetre és a környezeti károk enyhítésének következtében áttételesen a gazdaságra kifejtett hatását elemző vizsgálatokat, noha erre sok esetben törvények kötelezik őket.
Függetlenül a robogóktól, érthetetlen, hogy egy olyan kerületben, ahol Közép-Európa legnagyobb beruházását valósítják meg 22 hektáron (csak a Corvin-Szigony Projektben 2800 új lakás és 150000 négyzetméternyi iroda épül), és ahol az utakat amúgy is keresztül-kasul feltúrták, miért nem gondolnak egy bicikliút-hálózat létrehozására. Ezenkívül a többi projekt is (például a Magdolna Negyed Program vagy az Európa Belvárosa projekt) alkalmat teremthetne a kerékpárutak kibővítésére. És éppenséggel az olyan gigantikus méretű beruházások, mint a közelmúltban megnyílt Arena Plaza, szintén megérdemelnék, hogy vásárlóik és dolgozóik választhassák a kerékpáros közlekedés adta kényelmet, ha éppen úgy tartja kedvük.
Az önkormányzat helyi érdekeltségű lapjában többször kiemelte, hogy egyebek mellett céljaik közt szerepel, hogy Józsefváros "egyetemi kerületté" váljon. Erre a koncepcióra épül majd például a tudást és a fejlesztői beruházást egyesítő Corvin Tudáspark és Innovációs Központ. Ennek ellenére nem tapasztalható, hogy a városrész vezetése kihasználná a fiatalok életmódbeli rugalmasságát. Elég csak végigsétálni például a Múzeum körúti egyetemi udvaron, ahol
a kerékpárok
száma szemlátomást jóval meghaladja a városi átlagot, vagy elnézni akármelyik forgalmasabb éjszakai szórakozóhely környékére. Sőt például a West-Balkán egyes koncertjeire ingyenesen léphetnek be a kerékpárral érkezők. És ez a jelenség csupán a jéghegy csúcsa, mivel rengetegen - bár szívesen tennék - azért nem ülnek kerékpárra, mert nem érzik magukat biztonságban.
Kocsis Máté a robogózást mint a korszerű városi közlekedés életformáját jelölte meg, a légszennyezésre vonatkozó ellenérveket pedig meglehetősen túlzónak tartja. Az alpolgármester a robogózást "gyors, rugalmas, költségkímélő közlekedési formaként" látja, mely Európa nagyvárosaiban már mindennapos jelenség. "Ez az életstílus könnyen megszerettethető az emberekkel" - mondta az alpolgármester, aki egyébként azért nem tartja szükségesnek hatástanulmányok elkészítését, mert más nagyvárosokban már bevált a robogó. Franciaországban, Olaszországban, Japánban már a XX. század első felétől nagy számban használják őket. "Nem a robogóktól kellene félteni a fővárost, sokkal inkább a tömegközlekedés csekély fejlesztési forrásai, az elkerülő utak hiánya, valamint az állandó dugók okolhatók a szennyezettségért, melyből utóbbi kettő a rendszerváltás óta gyakorlatilag érintetlenül mérgezi Budapestet. A robogónak éppen az az előnye, hogy nagyon rugalmas és gyors közlekedési megoldást jelent, használatával a forgalomban eltöltött idő az autós utazás töredékére csökkenthető."
Mindezt Lenkei Péter is megerősítette, ugyanakkor úgy véli, ha a baleseti költségeket is "forintosítjuk" és hozzáadjuk az említett kiadásokhoz - ahogy azt a környezetvédelemmel foglalkozó közgazdászok teszik -, akkor "biztos, hogy ez az arány már más lesz".
