Városnéző Ikarusok: Napfényes Budapest

  • - legát -
  • 2007. május 3.

Tranzit

Negyvenöt évvel ezelőtt állt forgalomba Budapesten az első tető nélküli Ikarus. A különleges városnéző buszt azok is a szívükbe zárták, akik sosem utaztak rajta.
Negyvenöt évvel ezelőtt állt forgalomba Budapesten az első tető nélküli Ikarus. A különleges városnéző buszt azok is a szívükbe zárták, akik sosem utaztak rajta.

Az Ikarus már 1953-ban elkészítette a közismert farmotoros, 55/66 típusjelű autóbusz prototípusát, de a gyárban az ötvenes évek végéig többnyire ódivatú járművek készültek. A 1958-ban debütáló 620/630-as viszont a modernizáció jegyében született, noha a busz alapkonstrukciója megegyezett egy korábbi típuséval. De úgy tűnik, akkoriban ennek nem volt különös jelentősége. Ahogy az Ikarus tervezője, Finta László kifejtette: "A jármű erkölcsi értékének határát karosszériája, pontosabban formája határozza meg. Ez érthető is, hiszen a technikában nem szükséges és nem is célszerű az új mindenáron való keresése."

Az erkölcsi értékek tekintetében nekünk sincsenek kételyeink, az új busz valóban sokkal korszerűbbnek tűnt elődjénél: olyannyira, hogy a hetvenes évek elejéig gyártották, népszerűségére pedig mi sem jellemzőbb, mint hogy a BKV, illetve jogelődje, a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) 1959-1970 között 935 darabot vásárolt belőle.

Mindez azért érdekes, mert a városnéző busz alapja is egy 620-as Ikarus volt. Csakhogy azt a járművet nem a mátyásföldi gyárban, hanem a Gyömrői úton, a FAÜ Sallai Imréről elnevezett főműhelyében tervezték és építették, mivel ott a hatvanas évek elején nemcsak szereléssel, javítással, hanem professzionális barkácsolóként, járműgyártással is foglalkoztak. Legnagyobb dobásuk az első hazai csuklós busz elkészítése volt 1960-ban, amiből három év alatt 275-öt gyártottak, de itt készültek azok a mikrobuszszerelvények is, amelyek elsősorban a Margitszigeten arattak sikert.

Ez utóbbiak egyértelműen szovjet minta alapján készültek, hiszen a FAÜ vezérigazgatója a cég lapjában örömmel tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy Leningrádban megismerkedtek "egy számunkra teljesen új járműtípussal, ahogyan mi neveztük, autóbuszvonattal", ami csak azért kívánkozik ide, mert egyesek szerint a városnéző busz létrehozását valami hasonló, konkrétan egy szocsi kirándulás ihlette. "Délután aztán még egy meglepetés ért: nemcsak az igazgató jött el, hanem vele együtt megjelent felettes szervük, a Krasznodari Autóbusz-közlekedési Tröszt igazgatónője is. A kölcsönös bemutatkozás után nyomban szívélyes és elvtársi légkör alakult ki közöttünk, majd átadtam a részükre hozott fényképsorozatot. (...) Újabb meglepetésemre másnap nemcsak egy ragyogó Volgát küldtek értem és a tolmácsomért, hanem mindketten ismét eljöttek, hogy velük együtt menjek üzemükbe. Ott aztán még további meglepetések vártak rám." A beszámolót egy FAÜ-nél dolgozó középvezető írta 1961-ben, állítólag az egyik "meglepetés" épp a kabrió autóbusz volt, ám ez nem bizonyított. Ráadásul az Autóbusz című üzemi lap 1961. június 28-i számában találtunk egy karikatúrát, ami kísértetiesen emlékeztet a városnézőre.

De mindez lényegtelen ahhoz képest, hogy az 1961-es őszi vásáron kiállították, 1962. május 17-én pedig forgalomba állt a különleges, kimondottan szép vonalvezetésű busz, ami nem csak az utasok és a járókelők tetszését nyerte el, de az akkoriban éledező hazai idegenforgalom egyik ikonjává is vált. Számtalan prospektust, bédekkert és plakátot díszítettek vele, az 1963-ban kiadott Közlekedés bélyegsorozaton megörökítették 30 fillér értékben, és akkoriban nem készülhetett olyan, a főváros látványosságait bemutató film, melyen ne került volna elő. Legtöbbször népszerű színészek dülöngéltek a fedélzetén, és teli torokból énekelték, hogy "Budapest, te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás". A látottak alapján pedig bárki azt gondolhatta, hogy Budapesten állandóan hét ágra süt a nap, és az emberek mindig úgy mosolyognak, mint Rátonyi Róbert, ha Németh Marikára pillant.

Nem csoda, hogy a busz iránt akkora érdeklődés mutatkozott, hogy a FAÜ hamarosan újabb két Ikarus 620-ast átalakított, hogy az idegenforgalmat szolgálja. A három, korántsem teljesen egyforma busz több mint tíz évig állta a folyamatos napfényt, 1975. január 4-én selejtezték le őket, és sokáig úgy tűnt, pályafutásuk ezzel véget ért.

De nemcsak nekik. Abban az időben a hétköznapi 620-as Ikarusok vidékre passzolása és selejtezése is mindennapossá vált, a BKV utolsó járművei a hetvenes évek végén közlekedtek például a 67-es busz vonalán az Örs vezér tere és a Kelet-pesti Tejüzem között, ami legfeljebb a katasztrófaturisták érdeklődését kelthette fel. A selejtezett buszok többnyire az ócskavastelepen végezték, néhányuk hobbitelekre vagy épp valamelyik óvoda udvarára került mászóka helyett, de a több mint kilencszáz jármű közül egyet sem őriztek meg az utókor számára. Tíz évvel később pedig már úgy látszott, mintha teljesen eltűntek volna a föld színéről.

Noha Németországban és Csehországban akad néhány szépen restaurált példány, nálunk tudomásunk szerint egy-két roncsot leszámítva csak a Kapos Volán birtokol egy olyan 630-as (ez a 620-as távolsági változata volt) modellt, ami valóban vállalható. Ezért is volt hatalmas meglepetés, hogy az áprilisi nagyszabású veteránautós találkozón egyszer csak felbukkant a városnéző busz. Pontosabban egy busz, ami kísértetiesen hasonlít rá. "Két évvel ezelőtt karácsonyra kaptam egy könyvet a régi Budapestről, ez a busz mosolygott rám a hátlapjáról, én pedig rögtön beleszerettem. Tudtam persze, hogy az eredetieket elnyelte a föld, de arra gondoltam, miért ne csinálhatnánk egy olyat, ami lényegében megegyezik a régi városnézővel? - mondta Eőry Botond, aki nemcsak a busz, de egy buszkölcsönzéssel foglalkozó cég társtulajdonosa is. - Sajnos Magyarországon nem volt olyan Ikarus, ami alap lehetett volna, végül Cottbusban találtunk rá arra a 630-asra, amivel el lehetett kezdeni a munkát. Megszereztük a teljes Ikarus- és FAÜ-dokumentációt, szerencsénkre rengetegen voltak, akik felajánlották szaktudásukat, és lelkesen a segítségünkre siettek. A buszon teljes restaurálást végeztünk el, legyártattuk a hiányzó alkatrészeket, de még a jármű motorja, sebességváltója is eredeti, nem modernizáltunk rajta semmit."

A városnéző tavaszra készült el, Eőryék egy utazási irodával szerződtek, amelyik egész nyáron üzemelteti napközben, ezután pedig bárki kibérelheti, de azt még nem tudni, mennyiért. A buszt eredetileg május elsején szerették volna bemutatni a közönségnek, ám mivel csak az eredeti keletnémet papírjai voltak, a közlekedésfelügyelet nem engedélyezte, hogy forgalomba állítsák. Jelenleg az aktualizált német papírokra várnak, s ha ezek megérkeznek, Eőry Botond szerint nem lesz akadálya, hogy több mint harminc év után ismét Budapest utcáit járja a valaha annyit csodált jármű hasonmása.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.