Vasútbiztonsági kampányt indít a MÁV a balesetek növekvő száma miatt

Tranzit

Tavaly 50 százalékkal nőtt az ilyen esetek száma az előző évhez képest, idén pedig már 16-an, azaz csaknem annyian haltak meg, mint tavaly egész évben.

Figyelemfelkeltő vasútbiztonsági kampányt indít a MÁV a balesetek visszaszorítása érdekében - jelentette be a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten, közölve, drasztikusan nőtt a vasúti átkelőkben történt balesetek száma.

Tavaly 50 százalékkal nőtt az ilyen esetek száma az előző évhez képest, idén pedig már 16-an, azaz csaknem annyian haltak meg vasúti átkelőkben, mint tavaly, az egész évben, amikor 17-en vesztették életüket - ismertette Homolya Róbert a IV. és a XV. kerület határán található vasúti átjárónál tartott sajtótájékoztatón. A múlt hetet fekete hétnek nevezte: hatan vesztették életüket vasúti átjárókban történt balesetekben.

Homolya beszélt arról is, hogy szeretnék szigorítani a KRESZ-t, szigorúbban büntetnék például a sorompórongálást, visszatartva azokat, akik veszélyeztetik a közúti és a vasúti közlekedés biztonságát. Ennek érdekében jogszabály-módosítást kezdeményeznek.

Ismertette: a MÁV csaknem 7700 kilométer hosszú vasúthálózatot működtet, amelyen több mint 3600 vonat jár; 5500 olyan átjáró van, amelyben a közúti és a vasúti hálózat keresztezi egymást, ezeknek mintegy felében csak a vasúti átjáró kezdetét jelző, piros-fehér andráskereszt van. Hozzátette: sajnos a példák azt mutatják, hogy mindig figyelmetlenség vezet a balesetekhez.

A vezérigazgató arra is emlékeztetett, hogy 2008 óta nem volt a vasúti üzemre visszavezethető baleset. De szólt arról is, hogy a Mindszentnél a múlt hét kedden történt, öt halálos áldozattal járó balesetben a médiában és az interneten megjelent videó alapján a kisteherautó szinte megállás nélkül hajtott az átjáróba, ahol egy motorvonattal ütközött. Homolya Róbert megjegyezte: a mindszenti balesetben a motorkocsi 19 tonna volt, de egy mozdony 80 tonna.

Aggasztónak nevezte, hogy csak a múlt évben több mint 800 esetben rongálták meg azokat a sorompókat, közlekedésbiztonsági berendezéseket, amelyekkel a baleseteket próbálják megakadályozni.

 A mav.hu/erjhaza oldalon is próbálják felhívni a közlekedők figyelmét az elkerülhető veszélyre, a portálon a vezérigazgató megfogalmazása szerint kifejezetten sokkoló fotókat szeretnének megosztani a közvéleménnyel, amelyeken látható, hogy ezeknek a baleseteknek milyen következményei vannak.

Nincs olyan élethelyzet, amelyben megéri egy pirosan villogó lámpa vagy lehajtott félsorompó ellenére behajtani a vasúti átjáróba, mert tragikus baleset történhet

 – mondta Homolya Róbert.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője a megelőzés fontosságáról beszélt, külön kiemelve, hogy a vasúttársasággal közösen minden évben kampányokat, a vasúti átjárókban ellenőrzési akciókat tartanak. Emellett a rendőrség maga is ellenőrzi a vasúti átjárókban a szabályok betartását. Hozzátette: kivizsgálják a baleseteket, de sok esetben nem feltétlenül derülnek ki az okok. A járművezetőktől figyelmet, körültekintést és szabálykövetést kért.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője arról beszélt, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a vasúttal összefüggő súlyos balesetekre. Rámutatott: minden olyan balesetben, ahol legkevesebb két ember hal meg, belső szabályaik alapján az ügyész is részt vesz a helyszíni szemlén, illetve az esetleges bizonyítási kísérletben. Hozzátette: a közúti baleset gondatlan okozása a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, de ha ez a vasútüzem zavarásával jár, akkor közérdekű üzem működésének megzavarása is szóba kerülhet. A nyomozást minden esetekben gondosan lefolytatják, azonban az esetekben, amelyekben a szabályszegő nem éli túl a balesetet, természetesen nem kerül sor vádemelésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyészség a héten kezdi meg a közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos új tájékoztató sorozatukat nyilvánosságra hozni.

Molnár Péter mozdonyvezető - akinek húszéves szolgálata alatt hat vasúti átjárós balesete volt - kijelentette: kollégái jól felkészültek, szeretné, ha a közúton is jól felkészült emberek vezetnének. Az átjárókban történő balesetekre nem lehet felkészülni, hatalmas traumát okoznak minden mozdonyvezetőnek – mondta. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy azzal egy időben is történt baleset vasúti átjáróban, a Békés megyei Nagyszénás közelében, szerencsére nem sérült meg senki.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.