Az utolsó világutazó

Miroslav Zikmund (1919–2021)

Tranzit

December elején zlíni otthonában meghalt Miroslav Zikmund világutazó, aki társával, Jiří Hanzelkával a háború utáni Csehszlovákia, de talán az egész szocialista tábor egyik leg­irigyeltebb idolja volt. A két férfi azokban az időkben autózhatta körbe a világot, amikor honfitársaik többsége az országot sem hagyhatta el.

A 102 évesen elhunyt Miroslav Zikmundra csak Jiří Hanzelkával együtt lehet emlékezni, párosuk az ötvenes évek vasfüggönyön inneni fiatalságának ugyanazt jelentette, mint Lennon és McCartney tizenöt évvel később.

„J. Hanzelka és M. Zikmund cseh gépkocsizók a »Tatra 87« gépkocsijukon 1947. április 22-én indultak el világ körüli útjukra, és szerdán tértek vissza Prágába. Kocsijukkal a motorozás történetében eddig a leghosszabb utat tették meg. Sikerük a csehszlovák munkások és tervezők munkájának nagyszerű eredménye” – írta 1950. november 4-én a Szabad Nép arról az eseményről, ami a szomszédban a legnagyobb szenzációnak számított, és ami leginkább elterelte a figyelmet azon disznóságokról, amelyek Magyarországhoz hasonlatosan Csehszlovákiában is mindennapossá váltak a negyvenes évek végétől. Zikmund és Hanzelka 1947 tavaszától nemcsak Afrikán és Latin-Amerikán autózott keresztül és tett meg több tízezer kilométert, de rendszeresen küldte fényképes beszámolóit a lapoknak, sőt a csehszlovák rádió is közvetítette riportjaikat – színészek előadásában, 1950-ig több mint 700 alkalommal. Azt azonban nem firtatta senki, hogy a hidegháború legvadabb időszakában hogyan válhatott két ismeretlen fiatalember olyan teljesítménnyel médiasztárrá és példaképpé, amelynek a megvalósítása a szocialista táboron belül a lehetetlenség szinonimája volt.

Csodadoktorok

A Hanzelkáról és Zikmundról szóló korabeli beszámolók már-már varázserejű polihisztorokként emlegetik őket, akik kizárólag kitartásuknak és szorgalmuknak köszönhették sikereiket. Állítólag 1938-as megismerkedésüktől kezdve a világ körüli utazást fontolgatták, s mindent ennek rendeltek alá: kitanulták az autószerelést, a hegymászást, operatőrré, íróvá és újságíróvá váltak, utazásuk kezdetén már hat nyelven folyékonyan beszéltek, sőt muszájból még repülőt vezetni is megtanultak egy nap alatt, mert részeg volt a pilóta. És akkor még nem szóltunk orvosi, illetve népzenegyűjtői tevékenységükről – Hanzelka kottát is tudott írni, a magukkal vitt penicillinnek köszönhetően a bennszülöttek pedig csodadoktorként tekintettek rájuk. A lapok egyszerűen csak mérnököknek titulálták őket, de valójában mindketten közgazdasági tanulmányokat folytattak, és az egyetemen barátkoztak össze.

A világ körüli túrának azonban harmadik főszereplője is volt: egy ezüstszínű Tatra T87 típusú személyautó (pontosabban kettő – lásd Tartalék martalék című keretes írásunkat!), amely nemcsak az eszköze volt az utazásnak, de a célja is; Zikmundék hivatalosan a Tatra autógyár szponzorációjával, az autót reklámozva indulhattak el. A legenda szerint a háborút követően a két fiatalember egyszerűen csak besétált a gyár igazgatójához, hogy kölcsönkérjen egy autót. Az soha nem derült ki, hogy ez pontosan hogyan zajlott, de nyilvánvalóan nem hátráltatta a kalandot, hogy Jiří Hanzelka 3 éves kora óta a Tatra gyár városában, Kopřivnicében élt, apja a gyár fejlesztő mérnökeként dolgozott, ráadásul a Tatra híres autóversenyzőjének, Josef Veřmiřovskýnak volt a mitfárere. Ezzel szemben a plzeňi születésű Zikmund apja mozdonyvezető volt, és a vasúti szabadjegyének köszönhetően vált szenvedélyévé az utazás.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.