A klímaváltozás növeli a stroke kockázatát izraeli kutatók szerint

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. november 8.

Tudomány

Évente mintegy 15 millió embert ér a betegség, 5,8 millió halálát okozza.

Izraeli kutatók kimutatták, hogy a globális felmelegedés növeli a stroke kockázatát az 50 évesek és az annál idősebbek körében. Stroke (szélütés) akkor alakul ki, ha az agy valamely területének a vérellátása elégtelenné válik, ami az ott lévő sejtek pusztulását idézi elő. A szívbetegségek után a második leggyakoribb halálok.

A Stroke Világszervezet adatai szerint évente mintegy 15 millió embert ér a betegség, és 5,8 millió halálát okozza. A Haifai Egyetem kutatói az izraeli egészségügyi tárca stroke adatbázisát használták tanulmányukhoz, amelyben azt vizsgálták, hogy  milyen összefüggés van a magas hőmérséklet és a stroke kockázata között nyáron.

Kimutatták, hogy a hőmérséklet egyetlen Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy valakit hat napon belül szélütés érjen. Erősebb összefüggést találtak a hőmérsékletnövekedés és a jóval gyakoribb vértelen (ischemiás) stroke között – amikor vérrög zárja el az agy egyik erét –, mint a vérzéses stroke esetében - amikor az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul.

Azt is kimutatták, hogy kisebb a valószínűsége a stroke-nak, ha minél nagyobb a különbség 24 órán belül a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet között. A tanulmány szerint jelentős az összefüggés a hőmérséklet és a betegség között mind a férfiak, mind a nők, valamint az 50 évesek és az idősebbek körében, ha a stroke kialakulása előtti hat napon át magas a hőmérséklet.

A kutatók az eredmények nyomán azt tanácsolják a kockázati csoportokba tartozóknak, hogy légkondicionált környezetben tartózkodjanak a nagyon meleg napokon.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.