Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

A magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Tudomány

A svédek 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet.

"A magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet, amivel a britek és a románok mögött Magyarországon él arányaiban a harmadik legtöbb olyan ember Európában, aki csak az anyanyelvén tudja kifejezni magát" – idézi az Index a theknowledgeacademy.com friss elemzését.

A kutatás a 28 uniós tagállamot hasonlítja össze az Eurostat legfrissebb adatai alapján, ebből pedig az derül ki, hogy a britek vannak a lista élén: 65,4 százalékuk azt mondta, az angolon kívül más nyelvet nem beszél.

  • A második helyet Románia foglalja el 64,2 százalékkal,
  • majd jönnek a magyarok, 57,6 százalékkal,
  • a lista negyedik helyén pedig Bulgária áll, 50,5 százalékkal.

A legjobb eredményt a svédek érték el, ott a lakosság 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Őket követi Dánia, Lettország és Litvánia.

Előző cikk a rovatban Magyar kutató a világ vezető tudományos lapjában: újszerű kormányzásra van szükség, ha meg akarjuk menteni a földi életet Magyar kutató a világ vezető tudományos lapjában: újszerű kormányzásra van szükség, ha meg akarjuk menteni a földi életet
Következő cikk a rovatban A Szovjetunió is sokat tanult az asszíroktól – Komoróczy Géza a birodalmakról

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

Támogatott tartalom

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Kritika

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

Kritika

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.
Szintén zenész

Kritika

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

Kritika

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.