A Szovjetunió is sokat tanult az asszíroktól – Komoróczy Géza a birodalmakról

Tudomány

A birodalmak évezredekkel ezelőtt kialakult jellegzetességei máig felismerhetőek és még eltűnni sem tudnak olyan egyszerűen – az is kiderül interjúnkból.

Magyar Narancs: Sok mindent köszönhetünk az ókori Keletnek, például az első birodalmakat, a birodalmi szerveződés megjelenését. Mondhatjuk azt, hogy ennek voltak olyan, szinte kortalan je­gyei, amelyek felfedezhetők a későbbi, akár az egészen modern birodalmakon is?

Komoróczy Géza: Pár évtizeddel ezelőtt még mindenkit a birodalmak felbomlása foglalkoztatott – azóta és ma már az a tudományos kutatás fő problémája, hogy miként maradnak fenn mégis. Ennél is korábban, mondjuk, a 19. században az volt a fő kérdés, hogyan keletkezik egy birodalom. Ennyiben tehát a történelmet a mi érdeklődésünk teremti meg. Ha megnézzük a 19. század, sőt a 20. század első felének történeti irodalmát, akkor láthatjuk, hogy könyvek születnek Hammurápi babilóniai birodalmáról, az 1940-es években – részben Németország hódító törekvéseinek hatására – Asszíriáról, a hettita birodalomról.

false

Egy birodalom létrejöttéhez – és ebben az ókori Kelet korai birodalmai sem voltak kivételek – mindenekelőtt hierarchizált államszervezetre van szükség, ezt jól leírták az adminisztratív államkeletkezési elméletek. Egyébként önálló települések fölött a három vagy több hierarchizált igazgatási szint, az elosztás bizonyos mértékű centralizációja már joggal tekinthető államnak. A birodalom ebből az állam- vagy politikatörténeti nézőpontból a struktúra hirtelen, erőszakos kiterjesztése – szomszédos vagy akár távolabbi területekre. Van egy régi angol mondás: flag follows trade – azaz a hadsereg csupán a kereskedőket követi. (...)

MN: Látjuk azt is, hogy a már-már kimúltnak hitt orosz birodalom is új életre kel, és nem először.

KG: Oroszország története valamiért mindig a meleg tengerekről szól, nem is véletlen, hogy az új orosz birodalmi törekvések ismét dél, például Ukrajna, a Krím felé irányulnak, és ezért olyan ingerült Putyin ebben az ügyben – mintha a hidegháború vége után vagy 1990-ben elvágták volna Oroszország 16. század óta tartó és Jermak Tyimofejevics kozák atamán által kezdett terjeszkedésének fonalát. Persze a terjeszkedés és a már elveszett régi területek részleges visszaszerzése során egyszerre fontos a presztízs, a stratégiai célok elérése és a nyersanyagigény. Egyvalami azonban napjainkban mégis sikerült Moszkvának: Szíria ismét az orosz birodalom kvázi szatellit-/vazallus állama. Ne felejtsük, már az 1960-as évektől a Szovjetunió építette ki Szíriában a Latakia földközi-tengeri kikötőbe vezető, az egykor német érdekeltségű Bagdad-Bahnhoz (Orient expressz!) csatlakozó vasútvonalat, ezért lehetett a kelet-európai országok katonai kémszolgálatainak központja éppen Aleppó.

A nemzetközi szaktekintélyként számon tartott professzor az interjúban arról is mesélt, hogyan buknak el a birodalmak, hogyan kezelték a múltban a népvándorlást, és miképpen élték túl a birodalmak bukását az olyan kis népek, mint az ókori zsidóság.

A teljes interjú „Tízezernyi férfi érkezett”  címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklósle mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezik, John Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!


Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.