A Szovjetunió is sokat tanult az asszíroktól – Komoróczy Géza a birodalmakról

Tudomány

A birodalmak évezredekkel ezelőtt kialakult jellegzetességei máig felismerhetőek és még eltűnni sem tudnak olyan egyszerűen – az is kiderül interjúnkból.

Magyar Narancs: Sok mindent köszönhetünk az ókori Keletnek, például az első birodalmakat, a birodalmi szerveződés megjelenését. Mondhatjuk azt, hogy ennek voltak olyan, szinte kortalan je­gyei, amelyek felfedezhetők a későbbi, akár az egészen modern birodalmakon is?

Komoróczy Géza: Pár évtizeddel ezelőtt még mindenkit a birodalmak felbomlása foglalkoztatott – azóta és ma már az a tudományos kutatás fő problémája, hogy miként maradnak fenn mégis. Ennél is korábban, mondjuk, a 19. században az volt a fő kérdés, hogyan keletkezik egy birodalom. Ennyiben tehát a történelmet a mi érdeklődésünk teremti meg. Ha megnézzük a 19. század, sőt a 20. század első felének történeti irodalmát, akkor láthatjuk, hogy könyvek születnek Hammurápi babilóniai birodalmáról, az 1940-es években – részben Németország hódító törekvéseinek hatására – Asszíriáról, a hettita birodalomról.

false

Egy birodalom létrejöttéhez – és ebben az ókori Kelet korai birodalmai sem voltak kivételek – mindenekelőtt hierarchizált államszervezetre van szükség, ezt jól leírták az adminisztratív államkeletkezési elméletek. Egyébként önálló települések fölött a három vagy több hierarchizált igazgatási szint, az elosztás bizonyos mértékű centralizációja már joggal tekinthető államnak. A birodalom ebből az állam- vagy politikatörténeti nézőpontból a struktúra hirtelen, erőszakos kiterjesztése – szomszédos vagy akár távolabbi területekre. Van egy régi angol mondás: flag follows trade – azaz a hadsereg csupán a kereskedőket követi. (...)

MN: Látjuk azt is, hogy a már-már kimúltnak hitt orosz birodalom is új életre kel, és nem először.

KG: Oroszország története valamiért mindig a meleg tengerekről szól, nem is véletlen, hogy az új orosz birodalmi törekvések ismét dél, például Ukrajna, a Krím felé irányulnak, és ezért olyan ingerült Putyin ebben az ügyben – mintha a hidegháború vége után vagy 1990-ben elvágták volna Oroszország 16. század óta tartó és Jermak Tyimofejevics kozák atamán által kezdett terjeszkedésének fonalát. Persze a terjeszkedés és a már elveszett régi területek részleges visszaszerzése során egyszerre fontos a presztízs, a stratégiai célok elérése és a nyersanyagigény. Egyvalami azonban napjainkban mégis sikerült Moszkvának: Szíria ismét az orosz birodalom kvázi szatellit-/vazallus állama. Ne felejtsük, már az 1960-as évektől a Szovjetunió építette ki Szíriában a Latakia földközi-tengeri kikötőbe vezető, az egykor német érdekeltségű Bagdad-Bahnhoz (Orient expressz!) csatlakozó vasútvonalat, ezért lehetett a kelet-európai országok katonai kémszolgálatainak központja éppen Aleppó.

A nemzetközi szaktekintélyként számon tartott professzor az interjúban arról is mesélt, hogyan buknak el a birodalmak, hogyan kezelték a múltban a népvándorlást, és miképpen élték túl a birodalmak bukását az olyan kis népek, mint az ókori zsidóság.

A teljes interjú „Tízezernyi férfi érkezett”  címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklósle mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezik, John Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!


Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.