A Szovjetunió is sokat tanult az asszíroktól – Komoróczy Géza a birodalmakról

Tudomány

A birodalmak évezredekkel ezelőtt kialakult jellegzetességei máig felismerhetőek és még eltűnni sem tudnak olyan egyszerűen – az is kiderül interjúnkból.

Magyar Narancs: Sok mindent köszönhetünk az ókori Keletnek, például az első birodalmakat, a birodalmi szerveződés megjelenését. Mondhatjuk azt, hogy ennek voltak olyan, szinte kortalan je­gyei, amelyek felfedezhetők a későbbi, akár az egészen modern birodalmakon is?

Komoróczy Géza: Pár évtizeddel ezelőtt még mindenkit a birodalmak felbomlása foglalkoztatott – azóta és ma már az a tudományos kutatás fő problémája, hogy miként maradnak fenn mégis. Ennél is korábban, mondjuk, a 19. században az volt a fő kérdés, hogyan keletkezik egy birodalom. Ennyiben tehát a történelmet a mi érdeklődésünk teremti meg. Ha megnézzük a 19. század, sőt a 20. század első felének történeti irodalmát, akkor láthatjuk, hogy könyvek születnek Hammurápi babilóniai birodalmáról, az 1940-es években – részben Németország hódító törekvéseinek hatására – Asszíriáról, a hettita birodalomról.

false

Egy birodalom létrejöttéhez – és ebben az ókori Kelet korai birodalmai sem voltak kivételek – mindenekelőtt hierarchizált államszervezetre van szükség, ezt jól leírták az adminisztratív államkeletkezési elméletek. Egyébként önálló települések fölött a három vagy több hierarchizált igazgatási szint, az elosztás bizonyos mértékű centralizációja már joggal tekinthető államnak. A birodalom ebből az állam- vagy politikatörténeti nézőpontból a struktúra hirtelen, erőszakos kiterjesztése – szomszédos vagy akár távolabbi területekre. Van egy régi angol mondás: flag follows trade – azaz a hadsereg csupán a kereskedőket követi. (...)

MN: Látjuk azt is, hogy a már-már kimúltnak hitt orosz birodalom is új életre kel, és nem először.

KG: Oroszország története valamiért mindig a meleg tengerekről szól, nem is véletlen, hogy az új orosz birodalmi törekvések ismét dél, például Ukrajna, a Krím felé irányulnak, és ezért olyan ingerült Putyin ebben az ügyben – mintha a hidegháború vége után vagy 1990-ben elvágták volna Oroszország 16. század óta tartó és Jermak Tyimofejevics kozák atamán által kezdett terjeszkedésének fonalát. Persze a terjeszkedés és a már elveszett régi területek részleges visszaszerzése során egyszerre fontos a presztízs, a stratégiai célok elérése és a nyersanyagigény. Egyvalami azonban napjainkban mégis sikerült Moszkvának: Szíria ismét az orosz birodalom kvázi szatellit-/vazallus állama. Ne felejtsük, már az 1960-as évektől a Szovjetunió építette ki Szíriában a Latakia földközi-tengeri kikötőbe vezető, az egykor német érdekeltségű Bagdad-Bahnhoz (Orient expressz!) csatlakozó vasútvonalat, ezért lehetett a kelet-európai országok katonai kémszolgálatainak központja éppen Aleppó.

A nemzetközi szaktekintélyként számon tartott professzor az interjúban arról is mesélt, hogyan buknak el a birodalmak, hogyan kezelték a múltban a népvándorlást, és miképpen élték túl a birodalmak bukását az olyan kis népek, mint az ókori zsidóság.

A teljes interjú „Tízezernyi férfi érkezett”  címen elolvasható az e heti nyomtatott Magyar Narancsban. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklósle mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezik, John Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!


Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.