Bill Nelson, a NASA igazgatója az űrhivatal most benyújtott 2025-ös támogatási igénye (25,4 milliárd dollár) kapcsán állt az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága elé, válaszolni a politikusok kérdéseire. A meghallgatás fókuszát az adta, hogy Nelson érvelése szerint az új Holdra szállás nem pusztán egy tudományos expedíció, de kőkemény geopolitikai verseny is Kínával.
Mint a Telex írja, a NASA-vezér szerint Kína űrprogramja ugyan hivatalosan tudományos célú, de valójában titkos katonai űrprogramok is futnak a háttérben. Nelson hangsúlyozta: Kína hatalmas befektetéseket tesz az űrprogram mögé, és félő, hogy beéri az Egyesült Államokat.
Azt a fenyegető helyzetet is felvázolta, hogy ha Kínának előbb sikerülne megoldania a Holdra szállást, mint az amerikaiaknak, egyszerűen kolonizálhatná a Holdat, bejelentve rá az igényét. Ezt elvileg tiltja az Artemis-egyezmény, amelyben az aláíró felek az űr, a Hold, a Mars, és más égitestek közös és békés felhasználásának és a kutatásukban való együttműködés alapelveit fektették le – Kína azonban nem írta alá ezt az egyezményt.
Nelson azt mondta, nagyon rossz precedenst és nehezen kezelhető helyzetet eredményezne, ha Kína saját fennhatósága alá tartozónak kiáltana ki a Holdon, vagy akár az űrben területeket, majd azt mondta, ez reális forgatókönyv, és földi példa is van rá, a Dél-Kínai tenger vitatott tulajdonjogú szigetei.
Tény, hogy a kínai űrkutatási program hatalmas lépésekben halad,
és rengeteg pénzt tesz mögé az állam: Kínának ma saját űrállomása van, 500 műholdja (5 év alatt duplázták meg ezt a számot), és többek között egy olyan, rejtélyes űrjárműve, ami tavaly májusban közel egy éves Föld körüli keringés után tért vissza a bolygóra.
