Interjú

„A nyomok Galileihez vezetnek”

Carlo Rovelli elméleti fizikus, író

Tudomány

A tudósok asztalánál úgy ismerik, mint aki kollégáival megalkotta a hurok-kvantumgravitációs elméletet, az elméleti fizikával hadilábon álló olvasók szemében viszont olyan tudományos bestsellerek szerzőjeként ismert, mint a Hét rövid fizikalecke vagy Az idő rendje. A világhírű tudóssal több körben, e-mailen váltottunk szót.

Magyar Narancs: Ha rábökne egy járókelőre az utcán, hogy na, neki fogom elmagyarázni, mi fán terem a hurok-kvantumgravitációs elmélet, hogyan kezdene neki a dolognak?

Carlo Rovelli: Elmondanám neki, hogy a hurok-kvantumgravitációs elmélet a 20. századi fizikában végbement nagy forradalom konklúziója, méghozzá azáltal, hogy összeegyeztetjük az einsteini általános relativitáselméletet a kvantumelmélettel. Ez teszi lehetővé, hogy megértsük, mi történt az ősrobbanás során vagy mi zajlik a fekete lyukak közepében. Megmutatja például, hogy a tér apró léptékben szemcsés, nem egy folytonos térben élünk, hanem egy olyanban, amelyet a tér elemi darabkái, a tér kvantumjai alkotnak.

MN: Akkor beszéljünk a húrelméletről, amelyet nem ön és a kollégái alkottak meg. A húrelmélet riválisa az önök hurok-kvantumgravitációs elméletének – hogy áll ez a rivalizálás?

CR: A húrelmélet még a hurok-kvantumgravitációs elméletnél is ambiciózusabb. Nemcsak a kvantumelmélet és Einstein általános relativitáselméletét igyekszik összeegyeztetni, de célja az is, hogy megadja a végső formulát, ami mindent magába foglal: a végső „mindenség elméletét”. Azt remélték, minden természeti jelenséget le lehet írni apró húrok rezdüléseként. Az ötlet nagy lelkesedést váltott ki a nyolcvanas években, sokan nagy reményeket tápláltak ezzel kapcsolatban, de manapság már más hangulat uralkodik a tudományos közösségben, az optimizmus érezhetően csökkent. Az én véleményem, hogy nagyon messze vagyunk még egy „mindenség elméletétől”. A világ még mindig tele van olyan dolgokkal, amiket egyelőre nem ismerünk.

MN: Belefér ebbe a tudományos rivalizálásba, hogy olykor azért egy kávé mellett a hurok- és a húrtábor kitárgyalja az eltérő nézeteit?

CR: Gyakran kávézom a húrelmélet feltalálóival. Persze a Covid óta ezek az alkalmak megritkultak. Egyikük egy rendkívül kedves úriember, minden tiszteletem az övé. Olyan kérdéseket szegez nekem, amelyek jobbá teszik a gondolkodásomat. Egy másikuk olyan, mint egy nagy cápa – amint összefutunk, elkezdjük heccelni egymást, de ezt mindig mosollyal az arcunkon tesszük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.