Interjú

„A nyomok Galileihez vezetnek”

Carlo Rovelli elméleti fizikus, író

Tudomány

A tudósok asztalánál úgy ismerik, mint aki kollégáival megalkotta a hurok-kvantumgravitációs elméletet, az elméleti fizikával hadilábon álló olvasók szemében viszont olyan tudományos bestsellerek szerzőjeként ismert, mint a Hét rövid fizikalecke vagy Az idő rendje. A világhírű tudóssal több körben, e-mailen váltottunk szót.

Magyar Narancs: Ha rábökne egy járókelőre az utcán, hogy na, neki fogom elmagyarázni, mi fán terem a hurok-kvantumgravitációs elmélet, hogyan kezdene neki a dolognak?

Carlo Rovelli: Elmondanám neki, hogy a hurok-kvantumgravitációs elmélet a 20. századi fizikában végbement nagy forradalom konklúziója, méghozzá azáltal, hogy összeegyeztetjük az einsteini általános relativitáselméletet a kvantumelmélettel. Ez teszi lehetővé, hogy megértsük, mi történt az ősrobbanás során vagy mi zajlik a fekete lyukak közepében. Megmutatja például, hogy a tér apró léptékben szemcsés, nem egy folytonos térben élünk, hanem egy olyanban, amelyet a tér elemi darabkái, a tér kvantumjai alkotnak.

MN: Akkor beszéljünk a húrelméletről, amelyet nem ön és a kollégái alkottak meg. A húrelmélet riválisa az önök hurok-kvantumgravitációs elméletének – hogy áll ez a rivalizálás?

CR: A húrelmélet még a hurok-kvantumgravitációs elméletnél is ambiciózusabb. Nemcsak a kvantumelmélet és Einstein általános relativitáselméletét igyekszik összeegyeztetni, de célja az is, hogy megadja a végső formulát, ami mindent magába foglal: a végső „mindenség elméletét”. Azt remélték, minden természeti jelenséget le lehet írni apró húrok rezdüléseként. Az ötlet nagy lelkesedést váltott ki a nyolcvanas években, sokan nagy reményeket tápláltak ezzel kapcsolatban, de manapság már más hangulat uralkodik a tudományos közösségben, az optimizmus érezhetően csökkent. Az én véleményem, hogy nagyon messze vagyunk még egy „mindenség elméletétől”. A világ még mindig tele van olyan dolgokkal, amiket egyelőre nem ismerünk.

MN: Belefér ebbe a tudományos rivalizálásba, hogy olykor azért egy kávé mellett a hurok- és a húrtábor kitárgyalja az eltérő nézeteit?

CR: Gyakran kávézom a húrelmélet feltalálóival. Persze a Covid óta ezek az alkalmak megritkultak. Egyikük egy rendkívül kedves úriember, minden tiszteletem az övé. Olyan kérdéseket szegez nekem, amelyek jobbá teszik a gondolkodásomat. Egy másikuk olyan, mint egy nagy cápa – amint összefutunk, elkezdjük heccelni egymást, de ezt mindig mosollyal az arcunkon tesszük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.