A rák a leggyakoribb halálok a gazdag országokban

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Tudomány

Kétszer annyi áldozatot szed, mint a szív- és érrendszeri betegségek.

A témával két, a The Lancet című szaklakban megjelent tanulmány foglalkozik, melyeket az Európai Kardiológiai Kongresszuson mutattak be Párizsban. A tanulmány a világ 21 kiválasztott országában 160 ezer, 35-70 év közötti személy halálának okait vizsgálta 2005 és 2016 között. 
A legnagyobb GDP-vel rendelkező országok között volt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada és Svédország. A közepes bevételű országok között szerepelt a Fülöp-szigetek, Kolumbia, Kína, Argentína, a szegény országok között pedig Tanzánia, Banglades, India, Zimbabwe és Pakisztán.

„Világszerte átlagosan a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálokok a középkorú emberek körében. A leggazdagabb országokra azonban ez már nem igaz. Ott a rákbetegségek már kétszer olyan sok halálos áldozatot szednek, mint a szív- és érrendszeri betegségek” – állapították meg a szakértők.

A leggazdagabb országokban a rák az elhalálozások 37 százalékát okozza, míg a szív- és érrendszeri betegségekben az emberek 23 százaléka hal meg. Ezzel szemben a közepes jövedelmű államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek a halálozás 41 százalékáért, a rák a 30 százalékáért. A legszegényebb országokban a rák a halálesetek 17 százalékát, a szív- és érrendszeri betegségek a 43 százalékát okozzák. 
A kutatók szerint néhány évtizeden belül világviszonylatban is a rák léphet elő az első számú halálokká.

Globálisan most még a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozás 40 százalékát, a rák 26 százalékkal a második helyen áll. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozási ráta csökkenésével a helyzet változni fog, néhány évtizeden belül valószínűleg világviszonylatban is a rák okozza a legtöbb ember elhalálozását - írta Gilles Dagenais, a kanadai Laval Egyetem professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók abból indulnak ki, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok jó részében is javul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése.

Print kiadásunkban korábban kétrészes cikksorozatban foglalkoztunk a betegséggel. Sorozatunk első darabjában a rák okairól és kialakulásáról írtunk. Míg a második részben a különféle terápiák esélyeit jártuk körül, és választ kerestünk arra is, hogy Magyarországon miért oly tragikusak a rákos megbetegedések és halálozások statisztikái.

Az I.rész elérhető itt:

A halhatatlan gyilkosok

Nincs még egy diagnózis, ami olyan szorongást és kétségbeesést váltana ki a betegekben és a hozzátartozókban, mint a rosszindulatú daganatos betegség. Mégis nagyon keveset tudnak róla az emberek.

A második rész pedig ezen a linken:

Magától nem gyógyul - Megelőzés, diagnózis, kezelés

Sorozatunk első darabjában a rák okairól és kialakulásáról írtunk. Most a különféle terápiák esélyeit járjuk körül, és választ keresünk arra is, hogy Magyarországon miért oly tragikusak a rákos megbetegedések és halálozások statisztikái.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.