A rák a leggyakoribb halálok a gazdag országokban

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Tudomány

Kétszer annyi áldozatot szed, mint a szív- és érrendszeri betegségek.

A témával két, a The Lancet című szaklakban megjelent tanulmány foglalkozik, melyeket az Európai Kardiológiai Kongresszuson mutattak be Párizsban. A tanulmány a világ 21 kiválasztott országában 160 ezer, 35-70 év közötti személy halálának okait vizsgálta 2005 és 2016 között. 
A legnagyobb GDP-vel rendelkező országok között volt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada és Svédország. A közepes bevételű országok között szerepelt a Fülöp-szigetek, Kolumbia, Kína, Argentína, a szegény országok között pedig Tanzánia, Banglades, India, Zimbabwe és Pakisztán.

„Világszerte átlagosan a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálokok a középkorú emberek körében. A leggazdagabb országokra azonban ez már nem igaz. Ott a rákbetegségek már kétszer olyan sok halálos áldozatot szednek, mint a szív- és érrendszeri betegségek” – állapították meg a szakértők.

A leggazdagabb országokban a rák az elhalálozások 37 százalékát okozza, míg a szív- és érrendszeri betegségekben az emberek 23 százaléka hal meg. Ezzel szemben a közepes jövedelmű államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek a halálozás 41 százalékáért, a rák a 30 százalékáért. A legszegényebb országokban a rák a halálesetek 17 százalékát, a szív- és érrendszeri betegségek a 43 százalékát okozzák. 
A kutatók szerint néhány évtizeden belül világviszonylatban is a rák léphet elő az első számú halálokká.

Globálisan most még a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozás 40 százalékát, a rák 26 százalékkal a második helyen áll. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő halálozási ráta csökkenésével a helyzet változni fog, néhány évtizeden belül valószínűleg világviszonylatban is a rák okozza a legtöbb ember elhalálozását - írta Gilles Dagenais, a kanadai Laval Egyetem professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók abból indulnak ki, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok jó részében is javul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése.

Print kiadásunkban korábban kétrészes cikksorozatban foglalkoztunk a betegséggel. Sorozatunk első darabjában a rák okairól és kialakulásáról írtunk. Míg a második részben a különféle terápiák esélyeit jártuk körül, és választ kerestünk arra is, hogy Magyarországon miért oly tragikusak a rákos megbetegedések és halálozások statisztikái.

Az I.rész elérhető itt:

A halhatatlan gyilkosok

Nincs még egy diagnózis, ami olyan szorongást és kétségbeesést váltana ki a betegekben és a hozzátartozókban, mint a rosszindulatú daganatos betegség. Mégis nagyon keveset tudnak róla az emberek.

A második rész pedig ezen a linken:

Magától nem gyógyul - Megelőzés, diagnózis, kezelés

Sorozatunk első darabjában a rák okairól és kialakulásáról írtunk. Most a különféle terápiák esélyeit járjuk körül, és választ keresünk arra is, hogy Magyarországon miért oly tragikusak a rákos megbetegedések és halálozások statisztikái.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.