Itt az újabb elmélet a Loch Ness-i szörnnyel kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 5.

Tudomány

Érdekes eredményt mutatott ki egy átfogó DNS vizsgálat.

Tudósok szerint egy hatalmas angolna lehet a skóciai Loch Ness tóban élő állítólagos gigantikus szörny, erre utal szerintük a tóból vett vízminták átfogó DNS-elemzése, amelyet csütörtökön mutattak be.

Nagyon nagy az angolna-DNS előfordulási aránya, de őshüllőszerű szörnyetegre, dinoszauruszra utaló nyomot nem találtak  - mondta Neil Gemmell, az új-zélandi Otago Egyetem kutatója.

"Az adatok nem szolgálnak információval az állat méretére vonatkozóan, de a DNS nagy mennyiségű előfordulása alapján nem zárható ki, hogy hatalmas angolnák élhetnek a legendák övezte tóban" - mondta Gemmell.

A legnagyobb természetes nagy-britanniai víztározó különböző pontjairól 250 vízmintát vettek a kutatók. Az adatok átfogó képet adnak a tóban lévő életről a legkisebb baktériumoktól a legnagyobb állatokig.

Gemmel kiemelte: a tudósok már 1933-ban azt gyanították, hogy a tengeri szörny valójában egy angolna. Búvárok "combnyi vastag" és akár négy métert is elérő angolnákról számoltak be. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek ellenére még soha senki nem fogott ki extrém méretű angolnát a Loch Nessből.

Több mint 1500 éve vélik úgy az emberek, hogy a skóciai tó sötét mélységében hatalmas szörny él. A Nessie-ről szőtt elméletek nagyon változatosak: egyesek a dinoszauruszok korának túlélőjének, mások fatörzsnek, halnak vagy egyszerűen különleges alakot formáló hullámoknak tartják az észlelések tárgyát.

Az állítólagos szörnyről szóló legkorábbi beszámoló Szent Kolumba szentté avatott bencés apáthoz, Írország és Skócia védőszentjéhez köthető, aki a 6. században Skóciába vitte a kereszténységet. Legutóbb március 26-án jelentette egy amerikai pár, hogy látta a Loch Ness-i szörnyet.

Számtalan sikertelen kísérlet történt a szörny megtalálására, például 2003-ban a BBC kiterjedt tudományos kutatást indított 600 hanglokátorral és műholdakkal, melyek átkutatták a tó teljes területét. Legutóbb három éve egy fejlett tengeri drón talált egy szörnyet: azt a modellt, melyet az 1970-es Sherlock Holmes magánélete című film forgatásakor használtak és amely 50 éve süllyedt le a tó fenekére.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.