Kiállítás

A régészek segítsége

Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből

  • Pallag Zoltán
  • 2012. szeptember 2.

Tudomány

Vasárnapig látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a régészeti válogatás, amit az elmúlt tizenöt év autópálya-építéseit és egyéb nagyberuházásait megelőző ásatások során előkerült leletekből állítottak össze. Vajon tizenöt év múlva is rendezhetnek hasonlót?

Az örökségvédelmi törvény januári módosítása értelmében a régészeti feltárásokra maximum 200 millió forint fordítható, illetve 30+30 nap. (Bővebben lásd: Elásták, Magyar Narancs, 2011. október 27.) Az 1997-es törvény annyit írt elő, hogy a feltárás területén folyó beruházás összköltségvetésének minimum 9 ezrelékét kell a régészeti munkákra fordítani, most már az összeg maximum 1 százaléka fordítható a feltárásokra. A módosítót ugyanaz az L. Simon László nyújtotta be, aki a mostani kiállítást megnyitotta.

Megmentett örökséget rendező Lassányi Gábor (munkatársai: Mérai Dóra, Sebők Katalin, Kovács Loránd Olivér), a Magyar Régész Szövetség elnöke már 2011 novemberében, az új törvény életbelépése előtt azt mondta az Origo munkatársának: olyan ez, mintha orvosi beavatkozásokat maximálnának másfél órában és félmillió forintban, függetlenül attól, hogy az egy szemölcseltávolítás vagy egy szívműtét. A kiállítást áprilisban még a parlamentben is bemutatták, de célját - meggyőzni a döntéshozókat a helyzet tarthatatlanságáról - nem érte el. Sőt. Ezzel egy időben tovább szigorították a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, visszamenőleg kiterjesztve a módosítások hatályát, ami azt jelenti, hogy ahol a folyamatban lévő feltárás költségei elérték a bűvös kétszázmilliós határt, "a feltárást végző intézmény köteles a megkezdett próbafeltárást befejezni" - ezért a nyári ásatási szezonban vagy húsz nagyberuházáshoz köthető ásatás állt le, bizonyítva a törvény abszurditását.

A Budapesti Történeti Múzeumban látható tárlat - amit a tervek szerint Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten, Szekszárdon, Szombathelyen, Debrecenben és Pécsen is bemutatnak - az utóbbi 15 év nagyberuházásait megelőző feltárásokból előkerült leletekből mutat be vonzó válogatást. Egyrészt a Kárpát-medence utóbbi nyolcezer évéből szemezget, másrészt a magyar régészet elmúlt másfél évtizedéből, abból az időszakból, amikor az még - kisebb-nagyobb fennakadásokkal - működött.

Ha innen nézzük, a kiállítás négy terme egy sikertörténet dokumentuma, hiszen az itt látható tárgyak valóban egy megmentett örökség részei, amelyeket már nem fenyeget az eltűnés veszélye, és most azzal a szándékkal rendezték egybe őket, hogy a törvényhozás és a nagyközönség is lássa, mi pusztulhat el, ha egy ilyen át nem gondolt szabályozás erőltetésével próbálják működtetni a feltárásokat.

Az első terem az utóbbi évek néhány, jelentős eredményeket hozó őskori lelőhelyét mutatja be, mint például az M3-as autópálya nyomvonalán, Polgárnál feltárt új kőkori és kora rézkori települést, vagy a rendkívül látványos bronzkori depókat, vagyis a fémeket nyersanyagként tartalmazó raktárleleteket, mint például a nyíregyházi Megapark építkezésénél előkerült késő bronzkori kincs.

Az utóbbi évek legnagyobb felületű ásatását, a 2009-2011 között a Fejér megyei Perkátán feltárt középkori temetőt bemutató tárló a második terem hangsúlyos részlete. A települést elkerülő út régészeti munkálatai mintegy hatvanezer négyzetméteren folytak, és azóta kamionok dübörögnek a Magyarországon eddig feltárt legnagyobb középkori temető fölött. Több mint ötezer sír került elő, a középkori templomot övező árokból pedig egy majd kétszáz évig használt körmeneti rézkereszt korpusza. A Bugyi-Felsőványon talált honfoglalás kori tarsolylemezről sajnos csak fotó látható, de a ritka lelet fizikai hiányát - a kutatás mintegy negyvenet tart számon - némileg oldják a Harta-Freiferten előkerült honfoglalás kori kaftán- és lószerszámveretek. A tatárjárás pusztítását bemutató drámai anyag leghatásosabb részét azok a fotók jelentik, amelyek egy Cegléd melletti ásatáson készültek a tatárok elől a ház kemencéjében menedéket kereső és nem lelő két nő és két gyermek csontvázáról. A "középkori terem" a budai Várhegyen, a Szent György téren végzett feltárások során előkerült mázas kerámiákkal, üvegpoharakkal és sárkánymotívumos kályhacsempékkel zárul.

Ezután az i. sz. I. évezredből származó néhány érdekesebb leletet mutatja be a kiállítás, mint például egy Brigetióból (Komárom-Szőny) származó gyönyörű mennyezetfreskót a 2-3. század fordulójáról, vagy a 2009-ben, a Dunakömlőd mellett fekvő Lussonium katonai táborából előkerült, életnagyságúnál valamivel nagyobb császárszobor bal lábának másolatát. A bronzláb valószínűleg Septimus Severus vagy Caracalla szobrához tartozott.

Szerencsésen gazdag leletanyag került elő a nagyberuházásoknak köszönhetően a népvándorlás korából is, hiszen nem mindennap találni hun kori bronzüstöt. A Balatonlelle-Rádpusztán a 67-es út megelőző feltárása során előkerült 5. századi lelet a hatodik hun kori üst Magyarországon, de az első, amelynek lelőkörülményei ismertek. Látványosak azok a nagyméretű gepida ezüstfibulák (ruhakapcsoló tűk), amelyek az M3-as mezőkövesdi feltárásából származnak, de láthatók itt longobárd és avar ékszerek is.

A kiállítás utolsó termében az amatőr kincskeresők által talált, bejelentett és leadott tárgyak mellett látható fotó az internetről származik: egy férfi egy bronzkori urnát kínál eladásra. Ezt a tárgyat - több ezer ismeretlen kinccsel együtt - nem sikerült megmenteni a tudomány számára. Az illegális ásatásokból származó, régészeti korú leletek ezrével hagyják el az országot, és kerülnek ismeretlen magángyűjtőkhöz.

A régészszakma egy új törvényjavaslat tervezetét is eljuttatta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, de úgy tűnik, süket fülekre találtak. Ugyanakkor L. Simon László a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy szükség van a régészek segítségére az új örökségvédelmi törvény kidolgozásában.

Budapesti Történeti Múzeum, nyitva augusztus 5-ig

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."