Az első tragikus hírek még a múlt hét elején érkeztek Csehországból: gyanús származású vodkát és rumot fogyasztó, majd életüket vesztő vagy kórházba kerülő áldozatokról szóltak a főcímek. Gyorsan kiderült, hogy a bűnös a faszeszként, metil-alkoholként és metanolként is jól ismert vegyi anyag – azaz mit is beszélünk: azok a felelőtlen elemek, akik étkezési alkoholhoz keverték a szerves oldószerként és nélkülözhetetlen vegyipari reagensként használatos, amúgy az etil-alkoholtól küllemre nem igazán megkülönböztethető, színtelen, alkoholos szagú és szeszízű folyadékot. Az efféle mérgezéses esetekben kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megtalálni a mérgezés ősforrását, azt a pontos helyet, ahonnan a nyilván feketén s hamis címkével, etil-alkoholként árusított faszesz bekerült a forgalomba, illetve ahol elkezdték amúgy sem top minőségű, gyakorta eleve hidegen kevert szeszekhez adagolni a mérget. Csakhogy jelen esetben a hatóságok még mindig sötétben tapogatóznak. Ugyan sikerült már őrizetbe venni vagy két tucat, szeszhamisítással vádolt delikvenst, de ők jórészt „csak” a szokásos gyanúsítottak, akik egy jelentősebb razziánál amúgy is horogra akadtak volna, s akik legfeljebb közvetítők a láncolatban. Márpedig nehezen elképzelhető, hogy egymástól függetlenül, szimultán több, hamis szeszt előállító házilagos üzemben is véletlenül ugyanúgy metanol kerüljön a csavarós kiflikbe.

Szesztilalom 2012

Fotó: MTI

A pontos terjesztési, hamisítási hálózat feltárása híján a hatóságok kétségbeesett lépésekre szánták el magukat. Múlt pénteken, miután addigra már 18-ra emelkedett a halálos áldozatok (ez a sajnálatos adat azóta 23-nál tart) és vagy harmincra rúgott azok száma, akik életveszélyes állapotban (s mint alant részletezzük: alighanem maradandó károsodásokkal) kórházba kerültek, a cseh hatóságok megtiltották minden 20 százalékosnál töményebb (etil-) alkoholtartalmú szesz árusítását és forgalmazását. Ez már a második lépés volt: két nappal korábban megtették ugyanezt a 30 százalékosnál töményebb szeszek vonatkozásában is. A hét végén, a legszebb szesztilalmas filmek jeleneteit idézve több ezer rendőr ellenőrizte Csehország-szerte a rendelet betartását. Aki viszont nem paríroz, azt akár hárommillió koronáig (36 millió forint) terjedő pénzbírsággal is sújthatják.

Mindez annyit jelent, hogy jelenleg már csak a sör- és borfélék, illetve a részben ez utóbbiakból készülő vermut- és pezsgőfajták (no meg az alkopop készítmények) ihatók Csehország-szerte – miközben sokan kifogásolják, hogy miért korlátozza a kormány a hibátlan minőségű külföldi párlatok (pl. skót whisky, francia konyak stb.) forgalmát is. A cseh egészségügyi miniszter, habár elismeri a probléma súlyát, úgy véli: most nincs más kiút a helyzetből. S ahogy azt sejteni is lehetett, az ügy és a felelősségkeresés nem is áll meg Csehország határainál. Az ottani fejleményekre ugyanis máris reagált a lengyel tiszti főorvos is, aki vasárnap egy hónapra betiltotta a csehországi eredetű, s több mint húszszázalékos alkoholt tartalmazó termékek lengyelországi forgalmazását. A cseh lapok szerint ugyanakkor nem zárható ki, hogy éppen Lengyelországban kellene keresni a metanol forrását. Lengyelország déli részén ugyanis már a csehországi mérgezési hullámot megelőzően bizonyíthatón legalább két metil-alkoholos haláleset történt – ugyanakkor nincs bizonyíték arra sem, hogy ezen eseteknek bármi közük is volna a csehországi mérgezési hullámhoz.

A lengyel és a szlovák szál

A Novinky cseh hírportál szerint az észak-morvaországi Opava városi kórházába vasárnap reggel olyan cseh házaspárt vittek be metil-alkoholos mérgezéssel, amely azt állítja, hogy Lengyelországban vett vodkát ivott. A lengyel hatóságok nyomban cáfoltak minden olyan vélekedést, mely kapcsolatot keresett az utóbbi 15 nap lengyelországi mérgezései (9 eset, közöttük 3 halálos) és a csehországi alkoholmérgezések között. Ugyanakkor tény, hogy Lengyelországban – az európai uniós előírásokhoz alkalmazkodva – még 2010-ben eltörölték azt a szabályt, amely korlátozta például a fagyálló folyadékokban felhasználható metil-alkohol arányát. A következmény a mérgezések számának megugrása volt. Tavaly október és idén március között fél év alatt több mint 80 ilyen esetet regisztráltak, és harmincan meg is haltak – míg a szabálymódosítás előtt évente átlag 8-10 ilyen eset fordult elő.

Az pedig szinte magától értetődő, hogy a mérgezési hullám a szomszédos, s persze Csehországgal még mindig különleges kapcsolatban álló Szlovákiát sem kímélte. Eperjesen a hétvégén nyolcan kerültek kórházba metanolmérgezés gyanújával – állítólag csehországi eredetű szilvapálinka kortyolgatása nyomán. A szlovák egészségügyi miniszter asszony, Zuzana Zvolenska egyelőre nem látja okát annak, hogy a csehországihoz hasonló korlátozásokat vezessenek be, de azért senkinek sem javasolja csehországi eredetű töményebb szeszek fogyasztását. Magyarországon egyelőre nem fordult elő a mostani mérgezési hullámhoz köthető eset – mondhatnánk szerencsére, hiszen hazánk is fontos láncszem a szeszcsempészet nemzetközi hálózatában és fekete alkohol-előállítás és forgalmazás terén sem vagyunk senkinél alábbvalóbbak. Így, bár végképp nem szeretnénk a falra festeni az ördögöt, sajnos semmi sem zárja ki, hogy egyszer nálunk is felbukkanjon egy szállítmány első osztályú metil-alkohol a feketepiacon, s azután, ne adj’ isten, ellenőrizetlen minőségű lőrék alkotórészeként kerüljön forgalomba.

Egy méreg természetrajza

A metanolt szinte soha nem szándékosan keverik emberi fogyasztásra szánt szeszekbe: ilyen gonosz ember, legalábbis azt reméljük, nincs is. Annál több gondatlan és haszonleső pancsoló akad, aki kapva kap egy nagyobb adag olcsó, bizonytalan minőségű alkoholon. A metil-alkohol nem véletlenül a rémek réme: már 10 köbcentiméter tiszta metanol is tartós vakságot okoz a látóideg elpusztítása révén – márpedig ez a mennyiség egy rendes feles ötöde! 30 köbcenti faszesz (egy kis tüskényi) már akár halálos is lehet – habár az úgynevezett medián halálos dózis 100 köbcentiméter. Magyarán szólva, ha egy negyvenszázalékos alkoholtartalmú „kétdekás” butélia etil- helyett metil-alkoholt tartalmaz, akkor csak a jó szerencse mentheti meg fogyasztóját a haláltól – de felépülni soha nem fog teljesen.

A metanol ráadásul kettős mechanizmus révén mutatkozik méregnek. Egyrészt központi idegrendszeri depresszáns – ugyanolyan tüneteket okoz, mint az etil-alkohol. Másrészt viszont a szervezetben oxidáció révén (a májban működő alkohol-dehidrogenáz enzim hatására) hangyasavra és annak sóira bomlik, ezek pedig blokkolják a sejtek mitokondriumaiban található egyik kulcsfontosságú enzim (a citokróm c oxidáz) működését. Eme hatása révén a metanolmérgezés az egész szervezetre kiterjedő hipoxiát (oxigénhiányt) és metabolikus acidózist (a szervezet elsavasodását) okoz – utóbbit a vesék működésének károsodása miatt is (s ezzel csak egy részét idéztük fel a metanolmérgezés kiváltotta anyagcserezavaroknak és más szervi és idegrendszeri károsodásoknak).

A mérgezés szimptómái közül először a központi idegrendszeri zavarok, mindenekelőtt súlyos levertség, továbbá fejfájás, szédülés, rosszullét, koordinációs problémák, zavartság jelentkeznek (ezek eddig sima alkohol-túladagolásnak is betudhatók). 10-30 órával később jönnek a specifikusabb tünetek, mint a látás ideiglenes vagy végleges elvesztése, illetve az acidózis – ilyenkor az artériák pH-ja 7,35 alá süllyed. A halál tipikusan légzési rendellenességek miatt áll be. Az alkalmazott ellenszerek között érdekes módon szerepel az etil-alkohol is (a fomepizol nevű hatóanyag mellett). Ez ugyanis leköti a már említett alkohol-dehidrogenáz enzim működését – saját maga lebontására, míg a metanol addig ki tud ürülni a vesén keresztül.