A rombusz végállomása (Katti Zoób divatbemutatója)

Tudomány

Zoób Kati a múlt szombaton mutatta be vadonatúj kollekcióját. A társasági eseményként fungáló kellemdús divatbemutatón lapunk is képviseltette magát.

Elszántan, mindazonáltal a verzátus báli tudósítók és jégtánckommentátorok harcedzettségét fájón nélkülözve állunk be szombat este a Magyar Telekom budai székháza előtt fegyelmezetten fölfejlődő sorba, hogy majdan az épületbe bejutva mustra alá vehessük a divat hazai nagyasszonyának legújabb kreációit. A toporgásnak közepette, amíg a nem is oly távoli múlt banánbeszerzési akcióit és küzdelmes üvegvisszaváltásait megidéző formáció integráns részévé válunk, vizslató tekintettel pásztázzuk a bemutatóra összesereglett jobb társaságot. Celebritásokat elsőre sajna nem lelünk a kisebbfajta tömegben, az ismert és eleddig elmaradhatatlannak sejtett partiarcok (villalakók, megasztárok, Farkasházy Teddy és Mimi stb.) sehogy sem bukkannak elibénk. Õk alighanem az este második bemutatójára kaptak meghívót. Lehet, hogy a reszlihez soroltattunk? - tesszük föl a nyugtalanító kérdést, ennek a lehetőségét azonban rögvest el is hessegetjük magunktól, amint fölismerjük a mellettünk álló úr arcán Horvát János barátságos vonásait. Helyreállt önbecsüléssel lépünk hát be a divatbemutató színhelyére, a székház aulájába, hogy elsőbben is észrevétlenül elvegyüljünk a budapesti haute-volée reprezentánsai között, s tolvajmód elcsípjünk valamicskét fennkölt vagy éppen mondén csevegéseikből. A társaság szemlátomást vegyes: éltesebb üzletemberek és nejeik, kissé görcsösen lazuló jappik, sajtómunkások (blazírt s ezúttal tétlenségre kárhoztatott svédasztaldézsmálók, valamint harsányan tudálékos divatszakértők) meg mindkét nembéli elkötelezett Paris Hilton-imitátorok (köztük a lovaglócsizmás Viva-Kristóf) kerülgetik egymást a sokadalomban. Értelemszerűen a párbeszédek is fölöttébb változatosak, hol a Barátok közt dialógusaira hajaznak, hol pediglen - a la Gábor Gábor - a Szomszédokra, ám a jelek szerint újabban a Szex és New York frivol hangütése is hatással lehetett valamelyest az úri közönség eszmesúrlódásaira. Miközben helyet keresünk a széksorok között, s felütjük tanyánkat a kifutó végénél, belehallgatunk még egy álintellektuális, de annál szenvedélyesebb hatvankilencezésbe, majd nyugtázzuk, hogy pár méterre tőlünk néhány androgün harmincas - "jobb későn, mint soha" alapon - nemi identitást választ magának.

A közönség egyébiránt lassanként türelmetlenkedni kezd, ami érthető is, hiszen már jócskán túl vagyunk a meghirdetett kezdési időponton. (Ráadásul a rendezvény kétségkívül túlszervezettnek bizonyul, a ruhatár csordultig megtelik, az uracsok és a delnők egy része kabáttal a kézben ácsorog.)

Nervózus taps

csattan fel, majd végre-valahára elkezdődik a show. A cicajáráson (catwalk) megindul az esti promenád, szép sorban előlibegnek az egységesen vörös hajúvá munkált leányasszonyok. (Legutóbb a Mesterdalnokok tavaszi premierjén találkoztunk hasonlóan hatásvadász húzással. Igaz, akkor szőkében.) Az első roham a kis túlzással akár Zoób Kati védjegyének is tekinthető rombuszmintás ruháké, majd föltűnnek a haladó hagyománytól üdvözítő módon elkülönböző kreációk is. A kollekció szinte valamennyi darabját gazdagítja egy-egy porcelán nyakbavaló, tűzzománc boglár, kerámia-miegymás, melyek a pécsi Zsolnay-gyár közreműködésének köszönhetően kerültek a macskaléptű modellekre. Az összhatás kellemes, a látványelemekkel ezúttal feleslegesen nem tetézett bemutató tetszik az egybegyűlteknek. A letisztult, elegánsan nőies darabok rendre hálásan megtapsoltatnak, a merészebb csinálmányok sem hatnak ijesztően, s így riadalmat legfeljebb egyik-másik tábeszesnek ható leányzó ébreszt a közönség anyai és nagymamai ösztönvilággal bíró hányadában. Mindazonáltal, a nyelv szegényes lévén, a ruhaköltemények kényszeredett körülírásától el kell tekintenünk, a színösszeállításokról pedig mérsékelt színtévesztőként - fájdalom! - nem nyilatkozhatunk.

A nagyjából huszonöt perces, gördülékenyen levezényelt show sikert arat, korántsem tomboló, de azért egyértelmű sikert. S jóllehet mellettünk egy bennfentesnek tetsző s gyilkos humorral megáldott hölgy az ötletek eredetiségét vitatja, a közönség összességében elégedetten téblábol még egy kicsinyig az előtérben. Mi ugyan kevés híján az említett hölgy uszályába kerülünk, de végre is sikerül talpon maradnunk, s véleményünk ugyancsak szilárd lábakon áll: szombaton este kellem és elegancia adott egymásnak randevút Zoób Kati divatbemutatóján.

És mind a kettő el is jött a légyottra.

Magyar Telekom Székház, november 18.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.