Sok ezer éves tapasztalat, hogy a jámbor állatok jelenléte pozitív hatással van az emberre. Az "evolúciós magyarázat" szerint a békésen legelésző jószágok látványa az ősember számára maga volt a megtestesült biztonságérzet és nyugtató, mivel azt jelentette, hogy (rajta kívül) nincs ragadozó a közelben, nem kell félnie.
A XIX. század vége óta számos tudományos kutatás igazolta, hogy a közelünkben élő állatok jótékonyan befolyásolhatják életünket. Bebizonyosodott: az állattartók körében kevesebb a fejfájás, az alvászavar, a gyomorprobléma, csökken a fáradtságérzet, a szorongás. 1980-ban egy amerikai vizsgálat megállapította, hogy az infarktuson átesettek életben maradási esélyei nagyobbak, ha állatok élnek a közelükben. A vizsgálatok legtöbbje természetesen a kutya - "az ember legjobb barátja" - és a macska jelenlétének jótékony hatásait emeli ki, de a legújabb kutatások szerint elég egy akvárium, hogy jobb kedvre derüljünk.
Nézz, ne csak láss!
Elég bekapcsolni a Duna TV adásszünetében sugárzott akváriuminzertet, hogy meggyőződjünk: a díszhalak folyamatos nézegetése nyugtató lehet, különösen, ha előtte az elfogulatlan szerkesztők valamiféle politikai műsorral kedveskedtek a nézőnek. Az akvárium feszültségcsökkentő hatása természetesen az orvosok fantáziáját is megmozgatta. 1984-ben dr. Katcher, egy lelkes amerikai fogorvos feljegyezte, hogy miután a várószobában akváriumot helyezett el, a páciensek sokkal kevésbé féltek tőle. Ennél azonban jóval érdekesebb, és talán kevésbé tűnik evidensnek, amit Nancy Edwards amerikai kutató állít. Edwards tavaly, az Alzheimer-kórosok étkezési szokásait vizsgálva fedezte fel, hogy azok a betegek, akik akvárium közelében élnek, sokkal többet esznek, mint akik nem.
Az állatok bevonása különféle gyógykezelésekbe, vagyis az állatterápiának nevezett irányzat Magyarországon alig ismert fogalomnak számít, a legtöbb orvos legfeljebb a vakvezető kutyákra gondol, ha a téma szóba kerül. Jelenleg csupán egy-két lelkes hazai kezdeményezésről lehet beszámolni. Az ELTE Pszichológiai Intézetében 1999 óta folynak állatterápiás kísérletek, de szinte "underground" körülmények között, hivatalos támogatás nélkül. A közelmúltban befejeződött kutatásuk éppen az akvárium jótékony hatását próbálta bizonyítani.
Az intézet munkatársai a balassagyarmati Kenessey Albert Kórház I. számú Pszichiátriai Osztályán helyezték el egy kollégájuk saját akváriumát, hogy megvizsgálják, a színes halak látványa milyen hatással van a szorongásos betegekre.
"Az akváriumba kszifókat tettünk, ugyanis ezek az élénkpiros színű, viszonylag nagy méretű halak kevésbé igényesek, gondozásuk egyszerűbb, ugyanakkor a zöld növényzetben elhelyezve meglehetősen jól mutatnak, könnyen követhetőek, az akvárium falát megkocogtatva odajönnek, tehát a maguk módján kommunikálnak. Az akvárium több hónapig volt az osztályon, mi pedig különféle tesztekkel vizsgáltuk a depressziós betegek viselkedésének változásait" - mondta a kísérletet vezető dr. Heffenträger Ágnes állatorvos.
A tesztekben az általános kérdések mellett olyanokat is feltettek a betegeknek, hogy mennyi időt töltenek az akváriumnál, szokták-e nézegetni a halakat, beszélnek-e a halakhoz vagy a halakról, hiányolnák-e az akváriumot, ha az nem lenne, megváltozik-e a hangulatuk a látványtól?
Az eredmények azt mutatták, hogy nagyon kevesen vannak, akik negatív véleményt fogalmaztak meg, míg hetven százalékuk valamilyen pozitív hatást emelt ki. A huszonhat vizsgált betegből tizenkettő kijelentette, hogy az akvárium nyugtató hatással van rá, és többen voltak, akik órákat is eltöltöttek a halak nézegetésével. Mint kiderült, a többség beszélget is az akváriumról, ami azt jelenti, hogy nemcsak az egyénre volt pozitív hatása, hanem a társakkal való kommunikáció tekintetében is hasznosnak bizonyult.
A kísérlet folyamán persze nem történt csoda, a betegek nem húzták le a vécén gyógyszereiket, és nem vonultak ki fülig érő mosollyal a szájukon rokizni Balassagyarmat főterére, de az akvárium jótékony hatása egyértelműen bizonyítható volt nemcsak a betegek, hanem az ápolószemélyzet körében is. Azt nem sikerült kimutatni, hogy az akváriumnak akár a gyógyszerfelhasználásban, akár a kezelési idő csökkenésében van-e valamiféle jelentősége, mivel Balassagyarmatra a betegek gyakorlatilag "kéthetes turnusokban" érkeznek kezelésre. Heffenträger Ágnes szerint azonban a külföldi kutatások ezt is igazolták.
Itt biztosan nem
Az akváriumok felállítása, a halak gondozása elenyésző tétel volna a kórházak költségvetésében, így aztán logikus lenne a pszichiátriai osztályokon - legalább "ártani biztosan nem árt" alapon - megpróbálkozni az ilyesmivel. Csakhogy ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel Magyarországon már egy akvárium léte is "állattartás"-nak számít, ez pedig a kórházakban szigorú ÁNTSZ-szabályokhoz kötött. Másfelől a halak etetése, gondozása az egyébként is leterhelt ápolószemélyzet feladata volna, és erre senkit nem lehet kötelezni, arról nem is beszélve, hogy minden bizonnyal akadnának olyan illetékesek, akik azzal állnának elő, hogy egy akvárium balesetveszélyes lehet, vagy éppen arra is alkalmas, hogy a betegek kárt tegyenek magukban és másokban.
- legát -
