Beszólt az Akadémiai Dolgozók Fóruma a SZTAKI szív alakú ággyal ellátott rekreációs szobája miatt

  • narancs.hu
  • 2019. június 23.

Tudomány

A kérdéses szobán kívül egy komplett fitnesz-wellness részlege is volt az intézetnek. De a létesítményt állítólag a jelenlegi vezetés már rég felszámolta.

Értetlenül áll az Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI) létesített rekreációs szoba ügye előtt – írta a szervezet a Facebook-oldalán.

„Kéj­bar­lang a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia ku­ta­tó­in­té­ze­té­ben: Kik tud­ják a tit­kos kódot?” címen közölt közölt egy írást videós illusztrációval a Ripost, melyben a lap azt állította, hogy az Akadémia professzorai alkalmi szexuális együttléteket bonyolítanak a SZTAKI külön erre a célra berendezett titkos helyiségében.

Az állítást egy, a szobáról készült videóval igazolták, amelyen egy bordó árnyalatú ágy és egy masszázskád is látható.

A vádakra az SZTAKI közleményben reagált. Azt írták, hogy valóban létezett évtizedekkel ezelőtt egy ilyen szoba, csak nem ott, ahol a Ripost cikkében állították, hanem egy utcával arrébb, a SZTAKI egy másik épületében.

Nem csak a kérdéses szoba volt ott, hanem egy komplett fitnesz-wellness részleg is. Méghozzá azért, hogy "a munkatársak a lehető legjobb körülmények között dolgozhassanak".  A létesítményt azonban állítólag a jelenlegi vezetés már rég felszámolta.

"Bár az egyes kutatóközpontok nagyon eltérő gazdálkodási modell szerint működnek, álláspontunk szerint minden esetben elfogadhatatlan az ilyen öncélú pénzköltés, különösen egy olyan hálózatban, ahol a kutatók átlagos bére alig éri el a nettó 190 ezer forintot."

A közlemény szerint az eset – csakúgy, mint a Palkovics miniszternek ugyanebben a kutatóközpontban éveken keresztül valós teljesítmény nélkül kifizetett magas bérezés – rávilágít arra, hogy szükség van az MTA kutatóhálózatának megújítására és az intézményrendszer demokratizálásra.

Egyebek mellett ez lenne az egyik célja az Akadémiai Dolgozók Fórumának.

"A demokratizálódást, az átláthatóbb működést azonban egészen biztosan nem szolgálják a kormány átszervezési tervei, a kutatóhálózat politikai kontroll alá helyezése, és egy olyan irányító testület felállítása, amelyben az önkormányzatiság eddig létező szintje is megszűnik" – hangsúlyozza a szervezet.
"A hír nem változtat azon a tényen, hogy az MTA kutatóhálózata szakmai szempontok szerint a térség legeredményesebb ilyen intézményrendszere. Az autonómia felszámolása és a kutatóhálózat politikai kontroll alá rendelése a magas színvonalú szakmai munka fenntartását veszélyezteti."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.