Szőkített olaj helyett disznóvágás, kolbász, hurka, cigányka, tepertő, sör és bor várta négy napon keresztül a jónépet Békéscsabán. Amennyire az olajmaffiózók és a vegetáriusok elkerülték a környéket, annyira jelen voltak a hagyományos magyar konyha szerelmesei. Lépten-nyomon május elsejét idéző papírtányéros sült kolbász-mustár-szeletkenyér-pofasör menükbe ütközött az ember, és a négy nap alatt mindenki találhatott magának programot is. Pénteken a borkóstolókkal kezdtük, de az egri borok csak úgy magukban nem is az igaziak, tudtam meg: szárazkolbászhoz az egri merlot, tepertőhöz meg a leányka illik. Hedonizmusomat bizonyítandó, köpőcsészét nem használtam, ezért már vidáman érkeztem a városi sportcsarnokba bíróválasztást tekinteni. A négy helyi nyugdíjasklub mérte össze erejét távolugrásban meg rímfaragásban. Már láttam az elején, hogy baj lesz, ezért megfutamodtam, mielőtt totális Dáridóba torkollott volna a mulatság. Szombat az ünnepnap, no meg a szárazkolbászok és savanyúságok nyilvános zsűrizése. Úgy nézett ki a dolog, hogy a pódiumon kirakták mind a százhúsz benevezett alkotást, a bírák meg köténykében kóstolgattak húszat-húszat fejenként. Csakúgy, mint a boroknál, itt is fehér kenyérrel, almával, ásványvízzel frissítik az ízérzéket. Hat kritériumban kell legjobbnak lennie a győztesnek: íz, külső, illat, tapintás, állag és szubjektív kategóriákban pontoztak. Időnként megkegyelmeztek az alant tolongóknak, és kóstolókat hordtak körbe. Jó magyar szokás szerint ilyenkor tömegverekedés tört ki. "riás perecemet nyakamba akasztva, egyszer én is átverekedtem magam a Darth Maulnak maszkírozott gyerekek meg akciónyugdíjasok sorfalán, és megkaptam a magamét. Tényleg nem mindennapiak ezek a kolbászok, mind házilag készítettek, sőt még a belevaló pirospaprika is sok esetben saját termesztés. Itt már olyan kifinomult ízekkel találkozhat az ember, ami hosszú családi tradíció eredménye. Az eredménytól függetlenül a díjazottak malacot kaptak ajándékba, ugyebár jövőre is legyen kolbász. A savanyúságok versenyén sem volt könnyebb a döntés, több mint hatvan alkotást neveztek be. Itt is az íz és a látvány volt a döntő. Tuti befutó a Cica fedőnevű óvodáscsoport vegyes savanyúsága lett. Sajna a különlegességek nem jöttek be a bíráknak, ebben a kategóriában olyanok szerepeltek, mint: ecetes aszalt szilva, fokhagymás szilva és az éretlen papajából készült savanyúság. A fesztivál utolsó napján, vasárnap indult a kolbászkészítő verseny, mint az egész fesztivál megkoronázása. Százhuszonegy csapat indult gyúrni, köztük finnek, szlovének, sőt még Vukovárról is jöttek. A háromfős alakulatokban olyanokkal találkozhattunk, mint Orbán miniszterelnök, Deutsch miniszter, az Apostol zenekar nagy szakállú evangélistája meg valami országos erős ember, de annak a nevére nem emlékszem. Sajnos csak két óránk van a kolbász elkészítéséig, addig meg nem érnek össze rendesen az ízek - panaszkodik magát hentesnek álcázó miniszterelnökünk. ´ már rendszeres visszajáró, tavaly a csapatával malacuk is lett, olyan jól tömtek. Délután volt egy kis foci a vidéki ellenzékkel, majd eredményhirdetés nagy cécóval. A politikusok megmaradtak idén sereghajtóknak, három asszonyság kapta a fődíjat sok szomorú szemű mészáros előtt. A terem ekkor már párállott a nehéz büfögésszagtól, vettem a kalapomat, de kifelé menet még hallottam Unger Károly bűvös szavait: Lógjon a kamrában mindig sok szál kolbász, de az egyik legyen fél méterrel hosszabb, hogy belelógjon a boroskancsóba! Ámen.
- fábián -
