Konyhai kémia LXVIII. – A curry

Csípd meg!

Mint étel és mint fűszerkeverék is nemzetközi összefogás terméke: a gyarmati múlt ehető öröksége.

Tudomány

Nem egyszerű olyan konyhai entitásról írni, amelynek neve egyszerre jelenthet egy ételcsoportot, no meg egy eredetileg határozatlan összetételű, esetről esetre változó tartalmú, s később is csak többé-kevésbé sztenderdizált fűszerkeveréket.

Egy dolog biztos: bár összetevői régóta részei az indiai szubkontinens konyhájának, a currynek nevezett ételek (és persze a curryporként árult fűszerkeverék) elsősorban a brit gyarmatosítás korának tipikus termékei, de kialakulásukhoz a kolonizáló konkurencia is hozzájárult.

Minden Goából ered?

A curryporként árult, a leggyakrabban kezünk közé kerülő, az egyik kulcsösszetevőnek, a kurkumának köszönhetően élénk sárgás színű, kicsit földillatú, erőteljesen aromás, különleges zamatú fűszerkeverékről gondolhatnánk azt is, hogy ez eredetileg is az indiai szubkontinensről származó, tradicionális készítmény, de nem is tévedhetnénk nagyobbat. Akadnak persze ennél autentikusabb analógjai is, így a nálunk is ismert garam masala fűszerkoktél, de az mind összetételét, mind színét tekintve alapvetően eltér a nagyvilágban kapható curryportól. Az egyik elterjedt hipotézis szerint a curry leginkább a dél-indiai tamilok körében használatos, az ottani sambar nevű lencseételbe kevert porhoz hasonlít.

Annyi biztos, hogy a fűszernövények indiai megjelenése a gyarmatosítókhoz köthető: csakhogy ők még nem a britek voltak, hanem a portugálok. S mivel ők az amerikai kontinens gyarmatosításában, az ott talált élelmi kincsek megismerésében és más kontinensekre plántálásában is élen jártak, az sem véletlen, hogy az indiai konyha is nekik köszönheti a csilipaprikát. Az amerikai eredetű fűszernövényt a 16. század végén ismertették meg a portugálok az indiai­akkal, s a növény áttelepítése (ahogy Dél- és Délkelet-Ázsia más kulináris régióiban is) teljes sikerrel járt. A portugáloknak nem kis szerepük volt (a szintén errefelé gyarmatosító franciákkal együtt) abban is, hogy egy másik amerikai eredetű növény, a paradicsom is meghonosodjon Indiában. Tegyük hozzá: az általunk és Indiában is leggyakrabban használt babfélék is amerikai eredetűek. De a luzitánok úttörők voltak abban a tekintetben is, hogy saját, óvilági ételei­ket adaptálják indiai körülmények közé, felhasználva az ott talált (vagy meghonosított) fűszereket. Ennek a transznacionális konyhának a remeke a legfontosabb portugál gyarmatról, Goából származó, autentikusan disznóhúsalapú vindaloo nevű étel, mely a leginkább az Azori-szigeteken, illetve Madeirán elterjedt carne de vinha d'alhos nevű fogás (eredetileg fokhagymás, borban marinált húsból készült szaftos étel) indiai fűszerekkel feldobott remixe. A konyhatörténet állítása szerint a ma is az indiai éttermek menüjén szereplő, és persze az idők során folyamatos evolúción áteső vindaloo (amelynek elkészítéséhez bor helyett már a gyarmati időktől kezdve pálmaecetet használnak) az egyik előképe azon ételeknek, amelyeket ma curryként szolgálnak fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.