Kerecsényi László gyulai várkapitány megítélése

Árulóból realista

Tudomány

Tovább védte Gyulát 1566 nyarán a tíz-tizenötszörös túlerővel szemben, mint ameddig Egert ostromolták a törökök. Az ellenséggel megegyezett a szabad elvonulásról, de becsapták. Kerecsényi László megítélése hosszú ideig igen rossz volt, de az újabb kutatások nyomán ez radikálisan változni látszik.

Gyula végvárának 1566. nyári ostrománál Kerecsényi László várkapitány vezetésével 63 napig álltak ellent a védők. Hosszabb ideig tartott a küzdelem, mint Eger alatt. Az alföldi gótikus vár védőinek sorsa nem volt olyan heroikus, mint Szigetváron, ahol a megmaradt maroknyi csapat kitört a védfalak mögül Zrínyi Miklóssal az élen, és mind elestek. Az egriek győzelme és a szigetváriak önfeláldozása elhomályosította a gyulai várvédők emberfeletti küzdelmét. Az ostrom végén Kerecsényinek a megegyezés nyomán szabad elvonulást ígértek, de a törökök ezt megszegték. A sokáig árulónak tartott várkapitány megítélése mára megváltozott, és ez a folyamat leginkább az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Görgey Artúr utóéletére emlékeztet. 

„Hozzákezdeni is rettenetes”

Nem tudjuk pontosan, mikor született; Kerecsényi László élet­rajz­írói abban egyetértenek, hogy valamikor 1526 előtt. Régi zalai nemesi család sarjaként apja, Kerecheny Pál szlavóniai vice-bán, körösi főispán, földbirtokos, anyja cirkvenai Mikecz Dorottya volt. A családnak Zalán kívül Zágrábban is voltak birtokai, így a törökök elleni harcban személyesen is érdekelt volt. 1552-től Somogy vármegye főispáni székében találjuk, és ezzel – Zrínyi Miklós ajánlására – párhuzamosan Szigetvárnak is kapitánya volt. A várat jelentősen megerősíttette és kibővíttette. 1555 végén azonban lemondott várkapitányságáról és főispánságáról is.

Két évvel később, 1557-ben apja halála után testvéreivel, Andrással, Jánossal és Mátyással a birtokon osztozkodtak, amikor a törökök szlavóniai betörésének híre érkezett. Ekkor Kerecsényi Kőrösbe (horvát neve: Križevci), Cirkvena várához, atyai részbirtokainak közelébe ment. Augusztusban Szent­ilona mellett megtámadták és szétverték Ferhád pasa ötezer fős seregét, amiért Ferdinánd magyar király (1526–1564) Kerecsényit az ország egyik zászlósurának tette meg. 1559. május 30-án bárói címet kapott I. Ferdinándtól, aki 1560-ban Gyulára küldte a vár kapitányának és a vármegye főispánjának. A történeti munkák mindegyike megegyezik abban, hogy azzal az előzetes feltétellel ment Békés vármegye székhelyé­re, hogy a várost nem, a várat viszont védeni kívánja; ez a cél a harcászati realitásokat tükrözte. Amikor megérkezett a Körös-völgybe, a gyulai várat igen rossz állapotban találta. 1561. március 21-én elkeseredett hangú levelet írt Nádasdy Tamás nádornak: „Oly pusztába szállottam, mintha mezőn volnék. (…) Ezt oly igen nehéz megépíteni, hogy könnyebb volna akárhol a mezőben új várat csináltatni. Az árkát be kellene tölteni és eléje húzni falat és más árkot ásni, de ezt számtalan munkával lehet csak… Az Úristen látja, hogy hozzákezdeni is rettenetes.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.