Csökkenhet a városlakók depressziója, ha parkosított területek közelében élnek

  • narancs.hu
  • 2018. július 22.

Tudomány

Ki hitte volna!

Egy új amerikai kutatás arra jutott, hogyha az elhagyatott városi területekről elviszik a szemetet és helyükre növényeket ültetnek, akkor csökkenhet a környéken lakók depressziója, pontosabban a helyiek kevésbé érzik magukat idegesnek, nyugtalannak, kétségbeesettnek – írja az MTI. A JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányban philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be.

"Az elhagyatott és üresen álló területek olyan tényezők, amelyek növelik a helyi lakosoknál a depresszió és a stressz kockázatát, és megmagyarázhatják a mentális betegségek terén tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket" – állítja Eugenia C. South, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatásba 541 elhagyatott telket vontak be: Volt, amelyet fűvel, fákkal ültették be, körbekerítették és rendszeresen gondozták, volt, amelyet csak rendbe tettek, felszedték a szemetet, és ahol magától fű nőtt, ott levágták, és volt, amelyhez egyáltalán nem nyúltak.
A felméréseket 342 embernél végezték el 18 hónappal a kiválasztott területek rendbetétele, illetve bezöldítése előtt, és 18 hónappal utána. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők milyen gyakran érezték magukat idegesnek, kétségbeesettnek, nyugtalannak és depressziósnak. A leglátványosabb eredményeket a szegénységi küszöb alatt élők negyedeiben tapasztalták, ahol a zöldterületekhez közel lakóknál több mint 68 százalékkal csökkent a depresszió.


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.