cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. március 16.

Tudomány

cyberhírek
CO2-kvóták Néhány héten belül megkaphatják szén-dioxid-kibocsátási egységeiket az érintett magyarországi cégek, amennyiben elfogadja a kormány az erre vonatkozó előterjesztést. A korábbi tervekhez képest változás, hogy egy százalék helyett a kibocsátási egységek 2,5 százalékát értékesítik árverés útján.

Agresszió Három demokrata képviselő, köztük Hillary Clinton javaslatára állami pénzből vizsgálják az Egyesült Államokban, milyen hatással vannak a fiatalkorúak személyiségére az erőszakos számítógépes játékok. Ha bizonyítható, hogy árt nekik, a fiatalkori PC-s erőszakot ugyanúgy kriminalizálhatják, mint a drogokat, az alkoholt vagy a dohányt.

Ujjlenyomat Európában elsőként három oxfordi szupermarket bevezette az ujjlenyomattal történő fizetést. A gép leolvassa és összehasonlítja a vásárló bank-jában tárolt ujjlenyomattal, és amennyiben egyezik a rajzolat, automatikusan leemeli az összeget a számláról. Az ujjlenyomattal történő vásárlás Amerikában egy ideje már lehetséges: ott 2,5 millióan élnek ezzel a lehetőséggel.

Rákgyógyszer A Georgetown University Medical Center kutatói állatkísérleteik során arra az eredményre jutottak, hogy a ginkgófa levelének kivonata nagymértékben csökkenti az agresszív daganatok növekedését.

Házasság Német kutatók több mint százezer ember adatainak elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a házasságban élő férfiak 1,7 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint az agglegények. A hölgyek esetében a helyzet fordított: a férjezett asszonyok 1,4 évvel kevesebbre számíthatnak, mint egyedül élő nőtársaik.

Kannabisz A marihuána egyik alkotóeleméről kiderült, hogy alkalmas lehet a cukorbetegség szemészeti szövődményeinek a megelőzésére. A kannabidiol nem vált ki eufóriát, viszont erős szabadgyökfogó hatása van.

Japán űrturista Átment az egészségügyi teszteken, és ha jól folytatja a kiképzést, még idén ősszel az űrbe jut minden idők legexcentrikusabb űrturistája, a japán Daisuke "Dice-K" Enomoto - adta hírül az Index. A 34 éves japán üzletember útját ugyanaz az amerikai cég, a Space Adventures egyengeti, amely a Föld körül keringő Nemzetközi Ûrállomást üzemeltető orosz űrhivatallal együttműködve már három vagyonos űrturistát utaztatott meg. Dennis Tito, Mark Shuttleworth és Gregory Olsen után a magát befektetési cégéről csak Dice-K-ként emlegető japán mágnás is húszmillió amerikai dollárért (egészen pontosan 4,278 milliárd forintért) utazik. Bár az eddigi utasok sem voltak hétköznapi figurák, Dice-K mindegyiken túltesz: gyakran mutatkozik szőkére festett hajjal, bevallottan rajong a képregényekért, annyira, hogy saját cégének szájtján elhelyezett életrajzához is képregénykaraktert csatolt (képünkön). Hongkongban él, független befektetőként, illetve tanácsadóként működik: ügyfelei között van a japán NetVillage mobiltartalom-szolgáltató és az Astrix Capital Partners befektetőcég is. Enomoto a Livedoor nevű ingyennet-szolgáltatóból gazdagodott meg, 2003-ig ő volt a vállalat stratégiai főigazgatója, majd eladta részét a cég elnökének, Takafumi Horiének, akit idén januárban a japán rendőrség csalás és pénzmosás gyanújával őrizetbe vett, és azóta is ott tart.

Embert küld az űrbe az ESA A német Thomas Reiter személyében először küld embert az űrbe az Európai Ûrügynökség (ESA). Az európai asztronauta több hónapot tölt majd el a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS). ' lesz az ESA első űrhajósa, aki orosz és amerikai asztronauták alkotta legénység tagjaként vesz részt a 2000 novembere óta végrehajtott küldetésekben. Reiter az ISS-13-nak, vagyis a Nemzetközi Ûrállomás tizenharmadik expedíciójának lesz a második mérnöke, Pavel Vinogradov és Jeffrey Williams társaságában. A létfontosságú rendszerek (oxigénellátás, hőmérséklet-, nedvességszabályozás) felügyelete lesz majd a feladata, végrehajt egy űrsétát, és megkezdi azoknak a hosszú távú kutatásoknak az első ciklusát is, amelyeket európai kutatóközpontok és vállalatok koordinálnak. Reiter a legtapasztaltabb űrhajósok közé tartozik, az egykori orosz Mir űrállomáson 179 napot töltött.

Folyékony víz az Enceladuson A Szaturnusz holdjának déli sarkán található gejzírekből jégdarabok és óriási vízgőzfelhők törnek fel - állapították meg amerikai űrkutatók a Cassini űrszonda felvételei alapján. A csillagászok szerint a képek bizonyítékot jelentenek a víz jelenlétére, és az élet lehetőségét is felcsillantják: ha a holdon van élet, akkor az olyan mikrobákból és más primitív organizmusokból áll, amelyek képesek fennmaradni szélsőséges körülmények között. A Cassini űrszonda tavaly júliusban 483 kilométerre közelítette meg az 500 kilométer átmérőjű Enceladust. A csillagászok az objektumot a Naprendszer geológiailag aktív holdjai közé sorolták. Eddig a Jupiter Io és a Neptunusz Triton nevű holdjának felszínén tapasztaltak hasonló jelenséget. A személyautó méretű Cassini, miután 2004. július 1-jén az óriásbolygó körüli pályára állt, megkezdte a Szaturnusz és környezete vizsgálatát. Tudományos alapprogramját 4 évre tervezték. A Cassiniről vált le 2004-ben az európai fejlesz-tésű Huygens űrszonda, amely január 14-én sikeresen elérte a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán felszínét.

Mars körüli pályán az űrszonda Sikeresen Mars körüli pályára állt péntek éjjel a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) irányítóközpontja. A pasadenai központban a tudósok éljeneztek, amikor a kéttonnás űreszköz kiemelkedett a Mars árnyékából. A pályára állás incidens nélkül történt: az MRO fékezőrakétái bekapcsolódtak, és 27 perc alatt 17 163 kilométer/óráról mintegy 14 ezer kilométer/órára csökkentették az űreszköz sebességét. A tavaly augusztus 12-én útnak indított szondától azt várják, hogy hat műszerével a felszín alatti rétegektől a légkör felső részéig sok mindent kutat majd. A Mars körül keringő szondák közül az MRO készíti majd a legnagyobb felbontású fényképeket, amelyeken akár egyméteres alakzatok is kimutathatóak lesznek. Adatátviteli képessége is jóval gyorsabb lesz társaiénál, több tudományosan értékelhető anyagot küld majd a Földre, mint a korábbi Mars-kutató szondák együttvéve. A négyévesre tervezett kutatás összköltsége 720 millió dollár.

Figyelmébe ajánljuk

A pénztelenség segíthet a Homokhátságon

Lényegében elkaszálta a kormány a Homokhátság, pontosabban a Duna-Tisza-köze vízpótlási projektjeit. Egy határozatban a leghátulra sorolták a beruházást, így aligha lesz esély arra, hogy megvalósuljon. Elsőre rossz hírnek tűnik ez, valójában ennél jobb nem is történhetett volna a térséggel.