cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. április 20.

Tudomány

cyberhírek

Egymillió Az amerikai Global Language Monitor (GLM) adatai szerint 2006 áprilisában az angol nyelv szókészlete 988 968 szót számlált. Figyelembe véve azt a sebességet, amellyel az angol nyelv gyarapodik, nyárra megszülethet a milliomodik szó.

Okoskanál A MIT kutatói kifejlesztették az intelligens evőkanalat: az evőeszközt a legkülönfélébb érzékelőkkel szerelték fel, ezek mérik az étel hőfokát, megállapítják, hogy mennyire savanyú, sós vagy édes ez vagy az a fogás, valamint azt is konstatálják, hogy megfelelő-e az állaga.

Új kereső Elsősorban a diákoknak segít a hiteles tudományos írások fellelésében a most indult Windows Live Academic Search nevű webkereső, amely a Live.com-on érhető el. A Google hasonló keresője, a Google Scholar már évek óta működik, ám a tudományos keresőkkel megtalált tanulmányok letöltése általában előfizetéshez kötött.

Új bolygó Naprendszerünk tizedik bolygója csak egy kicsivel nagyobb, mint a Plútó, derült ki a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételeiből. Ugyanakkor fényesebb, mint szinte bármelyik másik objektum a Naprendszerben: a Xena háromszor messzebb van a Naptól, mint a Plútó, és felfedezését 2005 júliusában jelentették be.

Génmódosítás Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsági Hatósága engedélyt adott öt genetikailag módosított (GMO) termény - három kukorica- és két repcefajta - forgalmazására, azt hangsúlyozva, hogy ezek nem jelentenek kockázatot sem emberre, sem állatra.

Pedofília Az egyik legnagyobb közösségépítő szájt, a MySpace reklámkampányt indított az erőszakoskodók ellen. A kampány során a szülők és fiatalok figyelmét arra hívják fel, hogy egyre több az olyan rosszindulatú felhasználó, aki az anonimitást kihasználva próbál meg kapcsolatba lépni kiskorúakkal. Az elmúlt hónapban két amerikai férfit tartóztattak le, akik a MySpace-en léptek kapcsolatba két fiatalkorú lánnyal.

Hidrogénhajtású vonat Júniusban próbaútra indítják a világ első üzemanyagcellás mozdonyát. Így hamarosan nemcsak a világ leggyorsabb, hanem a világ legtisztább vonatjai is Japánban futnak majd - adta hírül az Index. Az East Japan Railway társaság a napokban mutatta be a világ leggyorsabb vonatját is: a Fastech 360Z kódnevű vonat hat kocsiból áll, és átlagosan 360 kilométer per órával száguldozik. Bár ezután is a TGV lesz a sebességrekorder, hiszen 515 km/órás sebességre is képes, a francia szupervonat azonban csupán 300 km/órás sebességgel szállít utasokat. Ebben a versenyben - az eltérő technológia miatt - nem szerepelnek mágneses lebegtetésű vonatok, noha az East Japan Railway éppen a leggyorsabb kifejlesztésén dolgozik: a JR-Maglev MLX01 tesztvonat 2003 decemberében elérte az 581 km/órás sebességet. Az egyetlen kereskedelmi maglev vonat Sanghajban vánszorog 430 km/órával.

Bemutatkozott a NAVA A január elseje óta működő Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) mintegy 8000 órányi tévé- és rádióműsort dolgozott fel és tett kereshetővé az interneten. A rendszerben emellett hozzáférhető immár 100 magyar játékfilm és 590 világháború előtti híradó is - jelentette be Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a Jövő Házában, ahol az elsőként kialakított NAVA-pont is működik. Az archívum tartalma kizárólag az úgynevezett NAVA-pontokról érhető el, az interneten keresztül az érdeklődők csupán a katalógust böngészhetik át a www.nava.hu honlapon. A rendszer webes keresőjében meg lehet nézni, milyen műsorok találhatók az archívumban, majd a katalóguson elolvasható többek között a műsorban részt vevő szereplők és a készítők neve, valamint a műsor címe és hossza. Jelenleg a budapesti Jövő Házán kívül Magyarországon 35 ilyen pont működik könyvtárakban, iskolákban. A tervek szerint a NAVA-pontok száma év végére eléri a százat.

Rakétát lőnek a Holdba A Hold víz- és jégtartalékai után kutatva az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) célba vesz egy krátert az égitest déli részén. Két becsapódó lövedéket szánnak erre a célra, amelyeket a Lunar Reconnaissance Orbiter műholdat szállító rakéta fedélzetén 2008-ban lőnek fel. "Ha az adott területen lényeges mennyiségű vízre bukkanunk, azt később az asztronauták rakéta-üzemanyag gyártására használhatják" - mondta az űrkutatási hivatal illetékese. A Lunar Crater Observation and Sensing Satellite rakományából elsőként a nagyobbik, 2000 kilogrammos lövedék csapódik bele az örök árnyékban meghúzódó kráterbe, ezt követően a megfigyelő egység áthalad a felkavart por- és kőzetfelhőn, amely a várakozások szerint a Hold felszíne felett több mint 60 kilométeres magasságba emelkedik majd. Az első becsapódás után 15 perccel a 880 kilogrammos megfigyelő szonda szintén célzottan fog a Holdba vágódni. A NASA kutatói azzal számolnak, hogy a két lövedék 30 méter széles és öt méter mély krátert üt a Hold felszínébe. A két lövedék kereken 73 millió dollárba kerül. A NASA első alkalommal 2005. augusztus 4-én végzett ütközéses vizsgálatot egy égitesttel: akkor egy hűtőszekrény méretű, 300 kilogrammos szonda a Tempel-1 üstökösbe csapódott.

Új képek a Vénuszról Múlt csütörtökön elküldte a Vénusz bolygóról készített első felvételeit az Európai Ûrügynökség (ESA) által kifejlesztett űrszonda, a Venus Express. A képek két nappal azután érkeztek meg, hogy az űreszköz kedden ráállt az Esthajnalcsillag körül kijelölt keringési pályára. Mint azt Horst Uwe Keller, a Max Planck intézet kutatója a Darmstadtban lévő földi irányítóközpontban elmondta, a felvételeken kivehető a Vénusz körüli felhők rétegzettsége és egy csigavonal a bolygó déli pólusa körül. A Vénuszról 200 ezer kilométer távolságból készített képekből a tudósok többet szeretnének megtudni a bolygót körülvevő sűrű légkörről, amelyben fokozott az üvegházhatás. Az űrszonda a következő hónapokban gyors ütemben fotózza a Vénusz körüli légkört, a kutatók reményei szerint értékes adatokat szolgáltatva ezzel a felhőképződéssel és a klímaváltozással kapcsolatban. A legfontosabb kérdés, amelyre választ keresnek, hogy miért van az, hogy a Vénusz és a Föld ugyan mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy időben született, mégis teljesen eltérő körülmények alakultak ki felszínükön, illetve környezetükben.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?