cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. július 13.

Tudomány

cyberhírek

Discovery Az űrben is nyomon követték a németországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjét, a Discovery legénysége is a tévé elé ragadt. A brit származású amerikai Piers Sellers és német kollégája, Thomas Reiter a franciáknak, az amerikai Lisa Wilson és honfitársa, Mark Kelly pedig az olaszoknak szurkolt.

Nanofoci A világ legkisebb futballpályáját alkották meg német tudósok, akkorát, hogy csupán erős elektronmikroszkóppal látható. A pálya hossza 500 nanométer, szélessége pedig 380 nanométer. Ilyen pályából húszezer férne el egy átlagos emberi hajszál keresztmetszetén.

Napsugárzás Új honlapon követhetjük az UV-sugárzás alakulását, a projekt keretében a www.napsugarzas.hu honlapon teszik közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat ultraibolya- (UV-) előrejelzéseinek értékeit, valamint a biztonságos napozás szabályait.

Mamut Sötétbarna vagy sárga szőre volt a mamutoknak, állapították meg tudósok genetikai információk alapján. Az információkat 43 ezer éves szibériai mamutcsontból szerezték meg a Max Planck Intézet kutatói. Eközben a múlt héten két, legalább tízezer éves példány csontvázára bukkantak a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben a kivitelezők.

Okos palack A kólibacilust tartalmazó víz besötétedik abban az intelligens palackban, amelyet az angliai Northumbria Egyetemen fejlesztettek ki. A "Coliblack" néven bemutatott rendszer különösen a fejlődő országokban lehet hasznos és érdekes, ahol minden évben több millió gyerek veszti életét a hasmenéses megbetegedések miatt.

Empátia Kanadai biológusok szerint téves az a nézet, hogy csak a főemlősök képesek az empátiára. Kísérleteik szerint az egerek is átérzik a másik egér fájdalmát, de csak akkor, ha huzamosan együtt éltek vele.

Előznek a nők Ian Pearson világhírű futurológus szerint a technológiai fejlődés és általában a mesterséges intelligencia alkalmazásainak elterjedése azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb szükség lesz az ún. "puha készségekre", melyekben a nők hagyományosan jobbak a férfiaknál. Ez hosszú távon jelentős társadalmi átstrukturálódáshoz vezethet - adta hírül az Agent Portál. A British Telecom Pearson által vezetett intézete elsősorban azt vizsgálja, hogyan alakítja át életünket a technológiai fejlődés, milyen trendek érvényesülnek majd a következő évtizedekben. Legfrissebb előrejelzéseiben a jövőkutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadok folyamán a technológiai fejlődés súlytalanná tett olyan adottságokat - mint például a fizikai erő -, melyeket hagyományosan a férfiak birtokolnak inkább. Pearson szerint a hagyományos társadalmi szereposztásban a férfiak megkövetelték maguknak a kemény készségek birtoklásának jogát, és meghagyták a nőknek az eddig értéktelenebbnek tartott puha készség kompetenciáját. A futurológus szerint most fordul a kocka, Pearson a jövő társadalmát a "nők gazdaságának" hívja, mert az intelligens eszközök és rendszerek elterjedése miatt sokkal kevésbé lesz szükség technológiai jártasságra vagy a híres férfiúi racionalitásra. Annál nagyobb hangsúly helyeződik azokra az érzelmi és nyelvi készségekre, amelyekben a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, és amelyeket nem lehet technológiailag helyettesíteni.

Szagmagnó Szagmagnót fejlesztettek ki a tokiói Institute of Technology kutatói. Az Odor Recordert tizenöt vegyszerelemző mikrocsippel látták el, amelyek a szagok és illatok széles skáláját képesek felismerni és reprodukálni. Az elektronikus orrok által összeállított digitális recept alapján az eredeti illatot 96-féle vegyszerből keveri ki a szagmagnó. A kísérletek során a rendszer "felvette" és "lejátszotta" a narancs, citrom, alma, banán és dinnye illatát, sőt a készülék képes volt megkülönböztetni a zöld almát piros héjú társától. Az illatrögzítés ugyanakkor még gyerekcipőben jár, hiszen, mint arra a japán kutatók is rámutatnak, az emberi orrnak 347 különböző szagot érzékelő receptora van.

Paranoia Nagy-Britanniában minden harmadik ember paranoiában szenved, vagy legalábbis rendkívül bizalmatlan és gyanakvó - derült ki egy brit kutatásból. A tudósok szerint azonban a legtöbb nyugati országban hasonló a helyzet: jelentősen emelkedett a szorongásban szenvedők száma.

n Húszéves a számítógépvírus Az F-Secure vírusirtó cég 2006 első fél évét elemző jelentése szerint csendes az idei vírushelyzet, a legnagyobb esemény a világ első számítógépes vírusa, a Brain huszadik születésnapja volt. A floppyn terjedő Brain 1986 januárjában jelent meg. Jelenleg több mint 185 ezer számítógépvírus létezik, számuk folyamatosan és gyorsan növekszik. Az elmúlt húsz évben a legnagyobb változás nem a kártevőtípusokban vagy a rosszindulatú kódok számában történt, hanem a víruskészítők szándékaiban. A legjelentősebb változás az, hogy a "hobbivírusírók" helyett ma már "alvilági bandák" írják a rosszindulatú kódokat. 2006-ban a mobiltelefonokra írt kártevők száma elérte és átlépte a kétszázat, és mivel a számítógépekhez hasonlóan már a mobiltelefonokkal is lehetőség van pénzügyi tranzakciók bonyolítására, a vírusírók hamarosan kiaknázzák ezt a lehetőséget is.

MTA-botrány Már a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben is botrányosnak nevezik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) látványosan ellehetetleníti a hosszabb külföldi tartózkodás után hazatérő kutatókat - adta hírül az Index. Szabó Csaba gyógyszerkutató tíz évet töltött az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia neves tudományos intézeteiben, majd hazajött, de itthon nem pályázhatott kutatási pénzekre, mert nincs ötéves folyamatos magyarországi munkaviszonya. Esete nem egyedülálló: Vajta Gábor embriológus a Nature-nek azt mondta, hogy az akadémia szabályai szinte kizárják a magyar tudományos életből a külföldön dolgozó orvos-kutatókat. Az MTA eljárása ellentétes az Európai Unió szellemével - idézi a Nature Georges Bingent, az Európai Bizottság kutatói ösztöndíjakért felelős munkatársát. A Nature megszólaltatja Kóka János gazdasági minisztert is, aki a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az akadémián több millió eurót költenek el évente, eredménytelenül. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTI-nek így reagált az akadémiáról szóló Nature-cikk állításaira: "Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak."

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.