cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. július 13.

Tudomány

cyberhírek

Discovery Az űrben is nyomon követték a németországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjét, a Discovery legénysége is a tévé elé ragadt. A brit származású amerikai Piers Sellers és német kollégája, Thomas Reiter a franciáknak, az amerikai Lisa Wilson és honfitársa, Mark Kelly pedig az olaszoknak szurkolt.

Nanofoci A világ legkisebb futballpályáját alkották meg német tudósok, akkorát, hogy csupán erős elektronmikroszkóppal látható. A pálya hossza 500 nanométer, szélessége pedig 380 nanométer. Ilyen pályából húszezer férne el egy átlagos emberi hajszál keresztmetszetén.

Napsugárzás Új honlapon követhetjük az UV-sugárzás alakulását, a projekt keretében a www.napsugarzas.hu honlapon teszik közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat ultraibolya- (UV-) előrejelzéseinek értékeit, valamint a biztonságos napozás szabályait.

Mamut Sötétbarna vagy sárga szőre volt a mamutoknak, állapították meg tudósok genetikai információk alapján. Az információkat 43 ezer éves szibériai mamutcsontból szerezték meg a Max Planck Intézet kutatói. Eközben a múlt héten két, legalább tízezer éves példány csontvázára bukkantak a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben a kivitelezők.

Okos palack A kólibacilust tartalmazó víz besötétedik abban az intelligens palackban, amelyet az angliai Northumbria Egyetemen fejlesztettek ki. A "Coliblack" néven bemutatott rendszer különösen a fejlődő országokban lehet hasznos és érdekes, ahol minden évben több millió gyerek veszti életét a hasmenéses megbetegedések miatt.

Empátia Kanadai biológusok szerint téves az a nézet, hogy csak a főemlősök képesek az empátiára. Kísérleteik szerint az egerek is átérzik a másik egér fájdalmát, de csak akkor, ha huzamosan együtt éltek vele.

Előznek a nők Ian Pearson világhírű futurológus szerint a technológiai fejlődés és általában a mesterséges intelligencia alkalmazásainak elterjedése azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb szükség lesz az ún. "puha készségekre", melyekben a nők hagyományosan jobbak a férfiaknál. Ez hosszú távon jelentős társadalmi átstrukturálódáshoz vezethet - adta hírül az Agent Portál. A British Telecom Pearson által vezetett intézete elsősorban azt vizsgálja, hogyan alakítja át életünket a technológiai fejlődés, milyen trendek érvényesülnek majd a következő évtizedekben. Legfrissebb előrejelzéseiben a jövőkutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadok folyamán a technológiai fejlődés súlytalanná tett olyan adottságokat - mint például a fizikai erő -, melyeket hagyományosan a férfiak birtokolnak inkább. Pearson szerint a hagyományos társadalmi szereposztásban a férfiak megkövetelték maguknak a kemény készségek birtoklásának jogát, és meghagyták a nőknek az eddig értéktelenebbnek tartott puha készség kompetenciáját. A futurológus szerint most fordul a kocka, Pearson a jövő társadalmát a "nők gazdaságának" hívja, mert az intelligens eszközök és rendszerek elterjedése miatt sokkal kevésbé lesz szükség technológiai jártasságra vagy a híres férfiúi racionalitásra. Annál nagyobb hangsúly helyeződik azokra az érzelmi és nyelvi készségekre, amelyekben a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, és amelyeket nem lehet technológiailag helyettesíteni.

Szagmagnó Szagmagnót fejlesztettek ki a tokiói Institute of Technology kutatói. Az Odor Recordert tizenöt vegyszerelemző mikrocsippel látták el, amelyek a szagok és illatok széles skáláját képesek felismerni és reprodukálni. Az elektronikus orrok által összeállított digitális recept alapján az eredeti illatot 96-féle vegyszerből keveri ki a szagmagnó. A kísérletek során a rendszer "felvette" és "lejátszotta" a narancs, citrom, alma, banán és dinnye illatát, sőt a készülék képes volt megkülönböztetni a zöld almát piros héjú társától. Az illatrögzítés ugyanakkor még gyerekcipőben jár, hiszen, mint arra a japán kutatók is rámutatnak, az emberi orrnak 347 különböző szagot érzékelő receptora van.

Paranoia Nagy-Britanniában minden harmadik ember paranoiában szenved, vagy legalábbis rendkívül bizalmatlan és gyanakvó - derült ki egy brit kutatásból. A tudósok szerint azonban a legtöbb nyugati országban hasonló a helyzet: jelentősen emelkedett a szorongásban szenvedők száma.

n Húszéves a számítógépvírus Az F-Secure vírusirtó cég 2006 első fél évét elemző jelentése szerint csendes az idei vírushelyzet, a legnagyobb esemény a világ első számítógépes vírusa, a Brain huszadik születésnapja volt. A floppyn terjedő Brain 1986 januárjában jelent meg. Jelenleg több mint 185 ezer számítógépvírus létezik, számuk folyamatosan és gyorsan növekszik. Az elmúlt húsz évben a legnagyobb változás nem a kártevőtípusokban vagy a rosszindulatú kódok számában történt, hanem a víruskészítők szándékaiban. A legjelentősebb változás az, hogy a "hobbivírusírók" helyett ma már "alvilági bandák" írják a rosszindulatú kódokat. 2006-ban a mobiltelefonokra írt kártevők száma elérte és átlépte a kétszázat, és mivel a számítógépekhez hasonlóan már a mobiltelefonokkal is lehetőség van pénzügyi tranzakciók bonyolítására, a vírusírók hamarosan kiaknázzák ezt a lehetőséget is.

MTA-botrány Már a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben is botrányosnak nevezik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) látványosan ellehetetleníti a hosszabb külföldi tartózkodás után hazatérő kutatókat - adta hírül az Index. Szabó Csaba gyógyszerkutató tíz évet töltött az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia neves tudományos intézeteiben, majd hazajött, de itthon nem pályázhatott kutatási pénzekre, mert nincs ötéves folyamatos magyarországi munkaviszonya. Esete nem egyedülálló: Vajta Gábor embriológus a Nature-nek azt mondta, hogy az akadémia szabályai szinte kizárják a magyar tudományos életből a külföldön dolgozó orvos-kutatókat. Az MTA eljárása ellentétes az Európai Unió szellemével - idézi a Nature Georges Bingent, az Európai Bizottság kutatói ösztöndíjakért felelős munkatársát. A Nature megszólaltatja Kóka János gazdasági minisztert is, aki a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az akadémián több millió eurót költenek el évente, eredménytelenül. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTI-nek így reagált az akadémiáról szóló Nature-cikk állításaira: "Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak."

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.