cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. július 13.

Tudomány

cyberhírek

Discovery Az űrben is nyomon követték a németországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjét, a Discovery legénysége is a tévé elé ragadt. A brit származású amerikai Piers Sellers és német kollégája, Thomas Reiter a franciáknak, az amerikai Lisa Wilson és honfitársa, Mark Kelly pedig az olaszoknak szurkolt.

Nanofoci A világ legkisebb futballpályáját alkották meg német tudósok, akkorát, hogy csupán erős elektronmikroszkóppal látható. A pálya hossza 500 nanométer, szélessége pedig 380 nanométer. Ilyen pályából húszezer férne el egy átlagos emberi hajszál keresztmetszetén.

Napsugárzás Új honlapon követhetjük az UV-sugárzás alakulását, a projekt keretében a www.napsugarzas.hu honlapon teszik közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat ultraibolya- (UV-) előrejelzéseinek értékeit, valamint a biztonságos napozás szabályait.

Mamut Sötétbarna vagy sárga szőre volt a mamutoknak, állapították meg tudósok genetikai információk alapján. Az információkat 43 ezer éves szibériai mamutcsontból szerezték meg a Max Planck Intézet kutatói. Eközben a múlt héten két, legalább tízezer éves példány csontvázára bukkantak a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben a kivitelezők.

Okos palack A kólibacilust tartalmazó víz besötétedik abban az intelligens palackban, amelyet az angliai Northumbria Egyetemen fejlesztettek ki. A "Coliblack" néven bemutatott rendszer különösen a fejlődő országokban lehet hasznos és érdekes, ahol minden évben több millió gyerek veszti életét a hasmenéses megbetegedések miatt.

Empátia Kanadai biológusok szerint téves az a nézet, hogy csak a főemlősök képesek az empátiára. Kísérleteik szerint az egerek is átérzik a másik egér fájdalmát, de csak akkor, ha huzamosan együtt éltek vele.

Előznek a nők Ian Pearson világhírű futurológus szerint a technológiai fejlődés és általában a mesterséges intelligencia alkalmazásainak elterjedése azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb szükség lesz az ún. "puha készségekre", melyekben a nők hagyományosan jobbak a férfiaknál. Ez hosszú távon jelentős társadalmi átstrukturálódáshoz vezethet - adta hírül az Agent Portál. A British Telecom Pearson által vezetett intézete elsősorban azt vizsgálja, hogyan alakítja át életünket a technológiai fejlődés, milyen trendek érvényesülnek majd a következő évtizedekben. Legfrissebb előrejelzéseiben a jövőkutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadok folyamán a technológiai fejlődés súlytalanná tett olyan adottságokat - mint például a fizikai erő -, melyeket hagyományosan a férfiak birtokolnak inkább. Pearson szerint a hagyományos társadalmi szereposztásban a férfiak megkövetelték maguknak a kemény készségek birtoklásának jogát, és meghagyták a nőknek az eddig értéktelenebbnek tartott puha készség kompetenciáját. A futurológus szerint most fordul a kocka, Pearson a jövő társadalmát a "nők gazdaságának" hívja, mert az intelligens eszközök és rendszerek elterjedése miatt sokkal kevésbé lesz szükség technológiai jártasságra vagy a híres férfiúi racionalitásra. Annál nagyobb hangsúly helyeződik azokra az érzelmi és nyelvi készségekre, amelyekben a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, és amelyeket nem lehet technológiailag helyettesíteni.

Szagmagnó Szagmagnót fejlesztettek ki a tokiói Institute of Technology kutatói. Az Odor Recordert tizenöt vegyszerelemző mikrocsippel látták el, amelyek a szagok és illatok széles skáláját képesek felismerni és reprodukálni. Az elektronikus orrok által összeállított digitális recept alapján az eredeti illatot 96-féle vegyszerből keveri ki a szagmagnó. A kísérletek során a rendszer "felvette" és "lejátszotta" a narancs, citrom, alma, banán és dinnye illatát, sőt a készülék képes volt megkülönböztetni a zöld almát piros héjú társától. Az illatrögzítés ugyanakkor még gyerekcipőben jár, hiszen, mint arra a japán kutatók is rámutatnak, az emberi orrnak 347 különböző szagot érzékelő receptora van.

Paranoia Nagy-Britanniában minden harmadik ember paranoiában szenved, vagy legalábbis rendkívül bizalmatlan és gyanakvó - derült ki egy brit kutatásból. A tudósok szerint azonban a legtöbb nyugati országban hasonló a helyzet: jelentősen emelkedett a szorongásban szenvedők száma.

n Húszéves a számítógépvírus Az F-Secure vírusirtó cég 2006 első fél évét elemző jelentése szerint csendes az idei vírushelyzet, a legnagyobb esemény a világ első számítógépes vírusa, a Brain huszadik születésnapja volt. A floppyn terjedő Brain 1986 januárjában jelent meg. Jelenleg több mint 185 ezer számítógépvírus létezik, számuk folyamatosan és gyorsan növekszik. Az elmúlt húsz évben a legnagyobb változás nem a kártevőtípusokban vagy a rosszindulatú kódok számában történt, hanem a víruskészítők szándékaiban. A legjelentősebb változás az, hogy a "hobbivírusírók" helyett ma már "alvilági bandák" írják a rosszindulatú kódokat. 2006-ban a mobiltelefonokra írt kártevők száma elérte és átlépte a kétszázat, és mivel a számítógépekhez hasonlóan már a mobiltelefonokkal is lehetőség van pénzügyi tranzakciók bonyolítására, a vírusírók hamarosan kiaknázzák ezt a lehetőséget is.

MTA-botrány Már a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben is botrányosnak nevezik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) látványosan ellehetetleníti a hosszabb külföldi tartózkodás után hazatérő kutatókat - adta hírül az Index. Szabó Csaba gyógyszerkutató tíz évet töltött az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia neves tudományos intézeteiben, majd hazajött, de itthon nem pályázhatott kutatási pénzekre, mert nincs ötéves folyamatos magyarországi munkaviszonya. Esete nem egyedülálló: Vajta Gábor embriológus a Nature-nek azt mondta, hogy az akadémia szabályai szinte kizárják a magyar tudományos életből a külföldön dolgozó orvos-kutatókat. Az MTA eljárása ellentétes az Európai Unió szellemével - idézi a Nature Georges Bingent, az Európai Bizottság kutatói ösztöndíjakért felelős munkatársát. A Nature megszólaltatja Kóka János gazdasági minisztert is, aki a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az akadémián több millió eurót költenek el évente, eredménytelenül. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTI-nek így reagált az akadémiáról szóló Nature-cikk állításaira: "Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak."

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.