Discovery Az űrben is nyomon követték a németországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjét, a Discovery legénysége is a tévé elé ragadt. A brit származású amerikai Piers Sellers és német kollégája, Thomas Reiter a franciáknak, az amerikai Lisa Wilson és honfitársa, Mark Kelly pedig az olaszoknak szurkolt.
Nanofoci A világ legkisebb futballpályáját alkották meg német tudósok, akkorát, hogy csupán erős elektronmikroszkóppal látható. A pálya hossza 500 nanométer, szélessége pedig 380 nanométer. Ilyen pályából húszezer férne el egy átlagos emberi hajszál keresztmetszetén.
Napsugárzás Új honlapon követhetjük az UV-sugárzás alakulását, a projekt keretében a www.napsugarzas.hu honlapon teszik közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat ultraibolya- (UV-) előrejelzéseinek értékeit, valamint a biztonságos napozás szabályait.
Mamut Sötétbarna vagy sárga szőre volt a mamutoknak, állapították meg tudósok genetikai információk alapján. Az információkat 43 ezer éves szibériai mamutcsontból szerezték meg a Max Planck Intézet kutatói. Eközben a múlt héten két, legalább tízezer éves példány csontvázára bukkantak a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben a kivitelezők.
Okos palack A kólibacilust tartalmazó víz besötétedik abban az intelligens palackban, amelyet az angliai Northumbria Egyetemen fejlesztettek ki. A "Coliblack" néven bemutatott rendszer különösen a fejlődő országokban lehet hasznos és érdekes, ahol minden évben több millió gyerek veszti életét a hasmenéses megbetegedések miatt.
Empátia Kanadai biológusok szerint téves az a nézet, hogy csak a főemlősök képesek az empátiára. Kísérleteik szerint az egerek is átérzik a másik egér fájdalmát, de csak akkor, ha huzamosan együtt éltek vele.
Előznek a nők Ian Pearson világhírű futurológus szerint a technológiai fejlődés és általában a mesterséges intelligencia alkalmazásainak elterjedése azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb szükség lesz az ún. "puha készségekre", melyekben a nők hagyományosan jobbak a férfiaknál. Ez hosszú távon jelentős társadalmi átstrukturálódáshoz vezethet - adta hírül az Agent Portál. A British Telecom Pearson által vezetett intézete elsősorban azt vizsgálja, hogyan alakítja át életünket a technológiai fejlődés, milyen trendek érvényesülnek majd a következő évtizedekben. Legfrissebb előrejelzéseiben a jövőkutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázadok folyamán a technológiai fejlődés súlytalanná tett olyan adottságokat - mint például a fizikai erő -, melyeket hagyományosan a férfiak birtokolnak inkább. Pearson szerint a hagyományos társadalmi szereposztásban a férfiak megkövetelték maguknak a kemény készségek birtoklásának jogát, és meghagyták a nőknek az eddig értéktelenebbnek tartott puha készség kompetenciáját. A futurológus szerint most fordul a kocka, Pearson a jövő társadalmát a "nők gazdaságának" hívja, mert az intelligens eszközök és rendszerek elterjedése miatt sokkal kevésbé lesz szükség technológiai jártasságra vagy a híres férfiúi racionalitásra. Annál nagyobb hangsúly helyeződik azokra az érzelmi és nyelvi készségekre, amelyekben a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár, és amelyeket nem lehet technológiailag helyettesíteni.
Szagmagnó Szagmagnót fejlesztettek ki a tokiói Institute of Technology kutatói. Az Odor Recordert tizenöt vegyszerelemző mikrocsippel látták el, amelyek a szagok és illatok széles skáláját képesek felismerni és reprodukálni. Az elektronikus orrok által összeállított digitális recept alapján az eredeti illatot 96-féle vegyszerből keveri ki a szagmagnó. A kísérletek során a rendszer "felvette" és "lejátszotta" a narancs, citrom, alma, banán és dinnye illatát, sőt a készülék képes volt megkülönböztetni a zöld almát piros héjú társától. Az illatrögzítés ugyanakkor még gyerekcipőben jár, hiszen, mint arra a japán kutatók is rámutatnak, az emberi orrnak 347 különböző szagot érzékelő receptora van.
Paranoia Nagy-Britanniában minden harmadik ember paranoiában szenved, vagy legalábbis rendkívül bizalmatlan és gyanakvó - derült ki egy brit kutatásból. A tudósok szerint azonban a legtöbb nyugati országban hasonló a helyzet: jelentősen emelkedett a szorongásban szenvedők száma.
n Húszéves a számítógépvírus Az F-Secure vírusirtó cég 2006 első fél évét elemző jelentése szerint csendes az idei vírushelyzet, a legnagyobb esemény a világ első számítógépes vírusa, a Brain huszadik születésnapja volt. A floppyn terjedő Brain 1986 januárjában jelent meg. Jelenleg több mint 185 ezer számítógépvírus létezik, számuk folyamatosan és gyorsan növekszik. Az elmúlt húsz évben a legnagyobb változás nem a kártevőtípusokban vagy a rosszindulatú kódok számában történt, hanem a víruskészítők szándékaiban. A legjelentősebb változás az, hogy a "hobbivírusírók" helyett ma már "alvilági bandák" írják a rosszindulatú kódokat. 2006-ban a mobiltelefonokra írt kártevők száma elérte és átlépte a kétszázat, és mivel a számítógépekhez hasonlóan már a mobiltelefonokkal is lehetőség van pénzügyi tranzakciók bonyolítására, a vírusírók hamarosan kiaknázzák ezt a lehetőséget is.
MTA-botrány Már a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben is botrányosnak nevezik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) látványosan ellehetetleníti a hosszabb külföldi tartózkodás után hazatérő kutatókat - adta hírül az Index. Szabó Csaba gyógyszerkutató tíz évet töltött az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia neves tudományos intézeteiben, majd hazajött, de itthon nem pályázhatott kutatási pénzekre, mert nincs ötéves folyamatos magyarországi munkaviszonya. Esete nem egyedülálló: Vajta Gábor embriológus a Nature-nek azt mondta, hogy az akadémia szabályai szinte kizárják a magyar tudományos életből a külföldön dolgozó orvos-kutatókat. Az MTA eljárása ellentétes az Európai Unió szellemével - idézi a Nature Georges Bingent, az Európai Bizottság kutatói ösztöndíjakért felelős munkatársát. A Nature megszólaltatja Kóka János gazdasági minisztert is, aki a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az akadémián több millió eurót költenek el évente, eredménytelenül. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTI-nek így reagált az akadémiáról szóló Nature-cikk állításaira: "Előítéletekkel teli a cikk, és ez meglepő a Nature részéről, amely számunkra, tudósok számára az egyik legrangosabb, legetikusabb folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia támogatja, hogy minél több tudós térjen haza. Nem igaz, hogy a külföldön publikált cikkek nem számítanak."
