Direktíva Az interneten fellelhető audiovizuális produkciókra is kiterjesztené a televíziós műsorszórásra vonatkozó szigorúbb előírásokat, például a pornográfia és a gyűlöletkeltés tilalmát az EU új médiatörvény-tervezete. Az Audiovisual Media Services Directive (AVMS) kidolgozói szerint egységes európai médiapiacot teremt, kritikusai viszont úgy vélik, fölösleges és a szólásszabadságot is korlátozó szabályozást vezet be az internetpiacon.
Esélyegyenlőség A világ vezető webszájtjainak nagy többsége a minimális elérési lehetőségeket sem biztosítja a fogyatékkal élőknek. Az ENSZ fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetének megrendelésére készített kutatás húsz ország vezető weboldalait vizsgálta, és kiderült: a szájtok 97 százaléka nem ügyel az esélyegyenlőségre.
Felmelegedés Klímakutatók szerint az elmúlt félezer évben nem volt ilyen enyhe ősz Európában.A pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő, és a globális felmelegedés jeleként értékelhető.
Õsvírus Az 1918-as spanyolnáthát okozó vírus "felélesztését" követően francia kutatók most egy olyan ősi RNS-vírust rekonstruáltak, amely évmilliók során beépült az emberi örökítőanyagba. Vizsgálatát azért tartják fontosnak, mert összefüggést sejtenek néhány ráktípus kialakulása és az ilyen vírusmaradványok jelenléte között.
Diéta A tartós diéta öregkorukig egészségesen tartja a majmokat, és meghosszabbíthatja életüket - jelentették be amerikai kutatók. A csökkentett kalóriabevitel lassítja az immunrendszer elöregedését.
Betiltás Oroszország amerikai nyomásra beleegyezett abba, hogy bezárja az országban működő illegális zeneletöltő honlapokat, többek közt az olcsó zenefájlvásárlást kínáló Allofmp3.com-ot is.
Etika Etikai kódexet fogadott el a Magyar Régész Szövetség, mely szerint a régész és közvetlen családja birtokában nem lehet régészeti gyűjtemény vagy lelet.
Holdbázis Az Egyesült Államok a 2020-as években nemzetközi kutatóállomást épít a Holdon, jelentette be a floridai Kennedy Ûrközpontban Scott Horowitz, a NASA főigazgatójának tudományos kutatásokért felelős helyettese. Az amerikai űrkutatási hivatal egyelőre nem közölt részleteket a terv megvalósításáról, csak annyit, hogy a bázist feltehetően a Hold valamelyik sarkvidékén, valószínűleg az északin építik fel. Az égitest pólusait több napfény éri, mint a Hold egyéb térségeit, így a sarkvidéken kedvező éghajlati viszonyok várják a pionírokat és műszereiket. A pólusok mellett szól az is, hogy a Hold sarkvidéki krátereiben nagy mennyiségben található fagyott állapotban lévő hidrogén és vízjég, ami az állomáson dolgozók hasznára válhat. A bejelentés szerint a bázis lakói 2024-től váltásokban élnek majd az állomáson. Előtte az űrhivatal 2008-tól robotokkal teszteli az égitest élhetőségét - írta az Index a CNN nyomán. Eddig tizenkét ember járt a Holdon az 1969 és 1972 között lebonyolított amerikai Apollo-program keretében. Ezek az űrhajósok (mind amerikaiak) csak néhány órát, illetve néhány napot tartózkodtak a Hold felszínén. A tervezett kutatóállomás megépítése után azonban más nemzetek polgárai is eljuthatnak a Holdra, ahol huzamosabb ideig élhetnek. A NASA már tizennégy ország mintegy ezer kutatójával egyeztetett elképzeléseiről.
Román hacker Egy romániai fiatalembert gyanúsítanak azzal, hogy a különféle amerikai kormányhivatalok több mint 150 számítógépét törte fel, s tettével másfél millió dolláros kárt okozott. A 26 éves Victor Faur áldozatai között van az Energiaügyi Minisztérium, a NASA és a haditengerészet is. Amennyiben minden vádpontban bűnösnek találják, akár 54 éves börtönbüntetést is kaphat. Az aradi férfit a román hatóságok egyszer már elítélték számítógépes bűncselekmények miatt, és a két ország közti kiadatási egyezmény értelmében hamarosan Los Angelesbe fogják szállítani. Az amerikai nyomozók szerint Faur volt a vezetője a "White Hat Team" nevű hackercsapatnak, amelynek fő célja az Egyesült Államok kormányzati szervereinek feltörése volt. A sikeres támadások után különféle adatokat, elsősorban belépési kódokat és jelszavakat gyűjtöttek és továbbítottak egymásnak a csapattársak.
Támadják a netbankokat Internetbankos felszólításnak látszó elektronikus levelek özönlötték el a magyar felhasználók postaládáit december elején: a belépési kódokra vadászó csalók több magyar bank nevében is számlaegyenleg ellenőrzésére felszólító elektronikus leveleket küldtek szét nagy tömegben boldog-boldogtalannak. Ilyesmit azonban ténylegesen egyik pénzintézet sem kért, a bankok honlapjait lemásolták az akcióhoz, és az eredetihez hasonló címen helyezték el őket. Ha valaki a hamis oldalakon megadta felhasználónevét és jelszavát, az adatok illetéktelen kezekbe kerülhettek, ám mivel a bankok időben figyelmeztették ügyfeleiket, károkozásról egyelőre nem tudni. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és titkosszolgálatok is vizsgálódnak.
Kéretlen levelek Az Európai Uniót egyre jobban ellepi az elektronikus levélszemét: az Európai Bizottság megállapítása szerint az e-mailek 50-80 százaléka ilyen, kéretlen üzenet - adta hírül az [origo] az AP nyomán. Vivane Reding, a médiáért felelős EU-biztos ezért arra hívja fel az unió országainak vezetőit, hogy erőteljesebben lépjenek fel a spammerek, a kémprogramok és más illegális online tevékenységek ellen. Az EU országai közül eddig mindössze Hollandia és Finnország ültette át a gyakorlatba azt a 2002-es határozatot, amelyet a spam ellen hoztak. Ennek révén a holland telekommunikációs hatóság, az OPTA eddig 60 ezer eurónyi bírságot szedett be az országot kéretlen levelekkel elárasztó cégektől, és85 százalékkal csökkentették a spam mennyiségét az országban. A levélszemét mennyisége azonban EU-szinten továbbra is nagyon magas, és kétharmada az unión kívülről érkezik: 21,6 százalék az USA-ból, 13,4 százalék pedig Kínából. A lista harmadik helyén viszont már az EU alapító tagja, Franciaország szerepel 6,3 százalékkal. Az Európai Unió illetékesei azt ígérik: jövőre új szabályozást dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy az EU-s országok könnyebben büntethessék a spammereket.
