LENIN-SZOBOR Brit és kanadai felfedezők, 120 kilós szánokat vonszolva, elsőként jutottak el gyalogszerrel az Antarktisz földrajzi középpontjához, az "Elérhetetlenség pólusára", ahol legnagyobb megdöbbenésükre egy Lenin-szobrot találtak, amit bizonyára motorizált szovjet felfedezők hagytak ott ötven évvel ezelőtt.
INDIA AZ ÛRBEN Történetében először sikerült Indiának visszajuttatnia a Földre egy űrkabint. Az ország 2009-ig fel akar bocsátani egy űrszondát a Holdra, majd 2013-ig egy másikat a Marsra. Az emberi űrutazás időpontját még nem tűzték ki.
EGY KONTINENS 50 millió év múlva ismét csak egy kontinens lesz a Földön, akárcsak egykor az ősföldrész, a Pangea - állítja Frank Press amerikai geológus. Press a jelenlegi kontinentális mozgások alapján számította ki, hogyan változtatják meg a geológiai erők a Föld felszínét.
PUSZTÍTÁS Az idei orkánok és a háborgó tenger hatalmas tömegű homokot és földet mosott el a német Északi-Fríz-szigetekről: Sylt, a híres üdülőhely strandjából 50 méter széles sávot harapott ki a tenger, és mintegy 700 000 köbméter homokot mosott el a víz még a csütörtöki orkán előtt. A tenger a szigetek alapját is veszélyezteti.
NIKOTIN Szép lassan, fokozatosan 11 százalékkal nőtt a cigaretták nikotintartalma 1998 és 2005 között - állítja a Harvard egyik intézetének friss tanulmánya. A szerzők szerint a dohánygyárak szándékosan növelik a nikotinmennyiséget, hogy még többeket tegyenek függővé.
Gördül a nanokerék Német és francia kutatók pásztázó alagút-elektronmikroszkóp segítségével igazolták, hogy vegyi úton előállított, egyetlen molekulából álló, egy nanométernél kisebb átmérőjű kerekeik sík felületen elgördíthetők. Leonhard Grill, a berlini Szabad Egyetem kutatója és francia kollégái először vegyi úton egy súlyzóhoz hasonló alakú szénmolekulát hoztak létre, amely két darab 0,8 nanométer átmérőjű kerékből és az őket összekötő, négy atom hosszúságú tengelyből állt. A kísérlet következő lépéseként a szintetizált molekulákat egy rézlapkára spriccelték, majd pásztázó alagút-elektronmikroszkóppal képeket készítettek róluk. A mikroszkóp egyetlen atomban végződő érzékelő csúcsa elhúzta a molekulákat, amelyek tengelyükre merőleges irányba elmozdultak.
Kína lelőtt egy műholdat Veszélyt jelenthet az az űrtörmelék a Föld körül keringő űreszközökre, amely azt követően keletkezett, hogy Kína 10 napja egy kísérlet során ballisztikus rakétával megsemmisítette egyik kiöregedett műholdját. A rakéta 865 kilométeres magasságban robbantotta szét a műholdat, amely több száz darabra szakadt. Egy amerikai védelmi szakértő szerint ezek a törmelékek 425 és 3000 kilométer magasság között szóródtak szét a világűrben, és ha valamelyikük egy Föld körül keringő űreszközbe csapódik, komoly károkat okozhat benne. Elvileg a Nemzetközi Ûrállomás is sebezhetővé vált. A kínai műhold darabjai még akár évtizedeken keresztül sodródhatnak ellenőrizetlenül a világűrben, és a számítások szerint mintegy 120 műhold pályáját keresztezik.
Kamikaze szondák Egy amerikai űrtechnikai cég olcsó önmegsemmisítő szondákkal kutatná a Föld felé tartó aszteroidák szerkezetét - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. A kapott információ segíthet eldönteni, hogy milyen módszerrel érdemes elbánni a veszélyes meteorokkal. A NASA jelenleg több mint 800 olyan űrobjektumról tud, amely a Földhöz veszélyesen közel haladhat el. Az amerikai és az európai űrhivatalnak több terve is van egy esetleges krízishelyzet kezelésére, ám ezek függnek az aszteroidák szerkezetétől is. A tömör sziklameteort például egy felszínére kapcsolt motorral lehetne legkönnyebben eltéríteni a pályájáról, azonban ha az aszteroida a tömegvonzásuk által összetartott több kisebb kődarabból áll, inkább az a vontatóeszköz válhat be, amely saját gravitációját használva húzza magával az objektumot. A coloradói Ball Aerospace vállalat most megoldást talált arra, hogyan lehetne jobban megismerni a veszélyes aszteroidákat. A cég több, viszonylag olcsó, kosárlabda méretű szondát küldene az űrbe, amelyek magukat felrobbantva vizsgálnák a meteorokat. Az elképzelés szerint az objektumtól néhány tucat kilométerre lebegne egy központi űrhajó, és ez lőné ki egyszerű rugókkal a szondákat a meteor felé. A 12 kilogrammos szerkezetek az aszteroidához érve kinyitnák gömb alakú védőburkukat és megvizsgálnák a meteor felszínét. A szondák ezután az aszteroidához kapcsolódnának és egyenként felrobbantanák magukat, a még épségben lévők pedig a robbanások keltette lökéshullámokból kapnának információt az objektum belső szerkezetéről. Végül a központi űrhajó megvizsgálná a detonációk által okozott krátereket.
Sokat fogyasztanak a számítógépek A számítógépek energiafogyasztása korántsem elhanyagolható: Mark Mills energiakutató (Digital Power Group, USA) szerint az USA-ban előállított elektromos energia 10 százaléka számítógépek üzemeltetésére megy el. Ez a szám egy évtizeden belül megkétszereződhet, már csak azért is, mert míg régebben a munkaidő végeztével kikapcsolták a gépeket, az internet miatt egyre gyakoribb a folyamatos üzem. A mind gyorsabb és egyre nagyobb adatmennyiséget tároló illetve továbbító számítógépek egyedül az Amerikai Egyesült Államokban évi 14,8 terawatt/óra energiát emésztenek fel, annyit, mint 1,3 millió háztartás - állítja 2004-es adatokra hivatkozva a kaliforniai Electric Power Research Institute. Ugyanez a felhasználók oldalán azt jelenti, hogy 10 megabyte-nyi adat összegyűjtése, tárolása és célba juttatása - a berendezések gyártásától az üzemeltetésig mindent figyelembe véve - nagyjából annyi energiát igényel, amennyi 900 gramm szén elégetésével nyerhető. Az internet óriásvállalatai - a Microsoft, a Google vagy a Yahoo - Kaliforniából a vízi erőművekben gazdag északnyugati államokba költöztetik adatközpontjukat, ahol olcsóbb az áram.
