cyberhírek

  • .
  • 2007. február 1.

Tudomány

cyberhírek
KÍNA ELÕZ Két éven belül több internetező lesz Kínában, mint az Egyesült Államokban. Az országban most összesen 137 millióan interneteznek, de a 24 százalékos éves növekedést tekintve két éven belül túllépik a 210 milliós határt - az Egyesült Államokban most éppen ennyien lógnak a hálón.

LENIN-SZOBOR Brit és kanadai felfedezők, 120 kilós szánokat vonszolva, elsőként jutottak el gyalogszerrel az Antarktisz földrajzi középpontjához, az "Elérhetetlenség pólusára", ahol legnagyobb megdöbbenésükre egy Lenin-szobrot találtak, amit bizonyára motorizált szovjet felfedezők hagytak ott ötven évvel ezelőtt.

INDIA AZ ÛRBEN Történetében először sikerült Indiának visszajuttatnia a Földre egy űrkabint. Az ország 2009-ig fel akar bocsátani egy űrszondát a Holdra, majd 2013-ig egy másikat a Marsra. Az emberi űrutazás időpontját még nem tűzték ki.

EGY KONTINENS 50 millió év múlva ismét csak egy kontinens lesz a Földön, akárcsak egykor az ősföldrész, a Pangea - állítja Frank Press amerikai geológus. Press a jelenlegi kontinentális mozgások alapján számította ki, hogyan változtatják meg a geológiai erők a Föld felszínét.

PUSZTÍTÁS Az idei orkánok és a háborgó tenger hatalmas tömegű homokot és földet mosott el a német Északi-Fríz-szigetekről: Sylt, a híres üdülőhely strandjából 50 méter széles sávot harapott ki a tenger, és mintegy 700 000 köbméter homokot mosott el a víz még a csütörtöki orkán előtt. A tenger a szigetek alapját is veszélyezteti.

NIKOTIN Szép lassan, fokozatosan 11 százalékkal nőtt a cigaretták nikotintartalma 1998 és 2005 között - állítja a Harvard egyik intézetének friss tanulmánya. A szerzők szerint a dohánygyárak szándékosan növelik a nikotinmennyiséget, hogy még többeket tegyenek függővé.

Gördül a nanokerék Német és francia kutatók pásztázó alagút-elektronmikroszkóp segítségével igazolták, hogy vegyi úton előállított, egyetlen molekulából álló, egy nanométernél kisebb átmérőjű kerekeik sík felületen elgördíthetők. Leonhard Grill, a berlini Szabad Egyetem kutatója és francia kollégái először vegyi úton egy súlyzóhoz hasonló alakú szénmolekulát hoztak létre, amely két darab 0,8 nanométer átmérőjű kerékből és az őket összekötő, négy atom hosszúságú tengelyből állt. A kísérlet következő lépéseként a szintetizált molekulákat egy rézlapkára spriccelték, majd pásztázó alagút-elektronmikroszkóppal képeket készítettek róluk. A mikroszkóp egyetlen atomban végződő érzékelő csúcsa elhúzta a molekulákat, amelyek tengelyükre merőleges irányba elmozdultak.

Kína lelőtt egy műholdat Veszélyt jelenthet az az űrtörmelék a Föld körül keringő űreszközökre, amely azt követően keletkezett, hogy Kína 10 napja egy kísérlet során ballisztikus rakétával megsemmisítette egyik kiöregedett műholdját. A rakéta 865 kilométeres magasságban robbantotta szét a műholdat, amely több száz darabra szakadt. Egy amerikai védelmi szakértő szerint ezek a törmelékek 425 és 3000 kilométer magasság között szóródtak szét a világűrben, és ha valamelyikük egy Föld körül keringő űreszközbe csapódik, komoly károkat okozhat benne. Elvileg a Nemzetközi Ûrállomás is sebezhetővé vált. A kínai műhold darabjai még akár évtizedeken keresztül sodródhatnak ellenőrizetlenül a világűrben, és a számítások szerint mintegy 120 műhold pályáját keresztezik.

Kamikaze szondák Egy amerikai űrtechnikai cég olcsó önmegsemmisítő szondákkal kutatná a Föld felé tartó aszteroidák szerkezetét - adta hírül az Index a New Scientist nyomán. A kapott információ segíthet eldönteni, hogy milyen módszerrel érdemes elbánni a veszélyes meteorokkal. A NASA jelenleg több mint 800 olyan űrobjektumról tud, amely a Földhöz veszélyesen közel haladhat el. Az amerikai és az európai űrhivatalnak több terve is van egy esetleges krízishelyzet kezelésére, ám ezek függnek az aszteroidák szerkezetétől is. A tömör sziklameteort például egy felszínére kapcsolt motorral lehetne legkönnyebben eltéríteni a pályájáról, azonban ha az aszteroida a tömegvonzásuk által összetartott több kisebb kődarabból áll, inkább az a vontatóeszköz válhat be, amely saját gravitációját használva húzza magával az objektumot. A coloradói Ball Aerospace vállalat most megoldást talált arra, hogyan lehetne jobban megismerni a veszélyes aszteroidákat. A cég több, viszonylag olcsó, kosárlabda méretű szondát küldene az űrbe, amelyek magukat felrobbantva vizsgálnák a meteorokat. Az elképzelés szerint az objektumtól néhány tucat kilométerre lebegne egy központi űrhajó, és ez lőné ki egyszerű rugókkal a szondákat a meteor felé. A 12 kilogrammos szerkezetek az aszteroidához érve kinyitnák gömb alakú védőburkukat és megvizsgálnák a meteor felszínét. A szondák ezután az aszteroidához kapcsolódnának és egyenként felrobbantanák magukat, a még épségben lévők pedig a robbanások keltette lökéshullámokból kapnának információt az objektum belső szerkezetéről. Végül a központi űrhajó megvizsgálná a detonációk által okozott krátereket.

Sokat fogyasztanak a számítógépek A számítógépek energiafogyasztása korántsem elhanyagolható: Mark Mills energiakutató (Digital Power Group, USA) szerint az USA-ban előállított elektromos energia 10 százaléka számítógépek üzemeltetésére megy el. Ez a szám egy évtizeden belül megkétszereződhet, már csak azért is, mert míg régebben a munkaidő végeztével kikapcsolták a gépeket, az internet miatt egyre gyakoribb a folyamatos üzem. A mind gyorsabb és egyre nagyobb adatmennyiséget tároló illetve továbbító számítógépek egyedül az Amerikai Egyesült Államokban évi 14,8 terawatt/óra energiát emésztenek fel, annyit, mint 1,3 millió háztartás - állítja 2004-es adatokra hivatkozva a kaliforniai Electric Power Research Institute. Ugyanez a felhasználók oldalán azt jelenti, hogy 10 megabyte-nyi adat összegyűjtése, tárolása és célba juttatása - a berendezések gyártásától az üzemeltetésig mindent figyelembe véve - nagyjából annyi energiát igényel, amennyi 900 gramm szén elégetésével nyerhető. Az internet óriásvállalatai - a Microsoft, a Google vagy a Yahoo - Kaliforniából a vízi erőművekben gazdag északnyugati államokba költöztetik adatközpontjukat, ahol olcsóbb az áram.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.