ÛRSIKLÓ Sikeresen zárult az olasz fejlesztésű, pilóta nélküli űrsikló első sztratoszferikus kísérleti repülése. A Castor és a Pollux nevű sikló a tervek szerint felváltva repül majd.
ÛRHAJÓS Elbocsátotta a NASA azt az űrhajósnőt, aki féltékenységből szerelmi riválisára támadt. Lisa Nowak tavaly nyáron járt az űrben, és a botrány előtt az Atlantis tavasszal induló küldetésének a legénységébe is beválogatták.
VIRTUÁLIA A Second Life sikerén felbuzdulva saját virtuális világot indít a Sony, amelyet Playstation 3 konzolról lehet majd elérni. A háromdimenziós világban a felhasználók saját lakást építhetnek majd, és lesznek beépített hirdetések is.
HITLER-HEGY A Google egyik legnépszerűbb alkalmazása, a Google Earth nevű virtuális földgömb egy dél-bajorországi hegyet Hitler-hegyként jelez. A tájegységet valaha valóban így hívták, de ennek már több mint hetven éve. Az ügyből botrány lett.
HOLDUTAZÁS Kína várhatóan 15 éven belül képes lesz arra, hogy embert küldjön a Holdra. Az ország űrprogramjának vezető mérnöke szerint az időpont csak attól függ, hogy Peking mennyit áldoz a projektre.
RÁKSZÛRÉS Onkológus szakemberek szerint egyes rákfajták diagnosztizálását forradalmasíthatja egy új vizsgálati eljárás, mely a kilégzéskor kifújt levegő elemzésén alapul. Az eljárást kidolgozó amerikai kutatóintézet szerint a módszer alkalmas a rákszűrésre.
REKORD A mexikói Yucatán-félszigeten felfedezték a világ valószínűleg leghosszabb föld alatti folyóját, amely két barlangrendszert köt össze, és legalább 154 kilométer hosszú. Eddig úgy tudták, hogy a Föld két leghosszabb föld alatti folyója a Fülöp-szigeteken, illetve Vietnamban van.
WIKIPEDIA-BOTRÁNY, CONSERVAPEDIA Újabb botrány rengette meg a Wikipediát: az online enciklopédia egyik legtermékenyebb vallásügyi szerzője azt állította magáról, hogy két doktori fokozata van, aztán kiderült, hogy még az egyetemet sem fejezte be - adta hírül az Index. A Wikipedia kritikusai szerint az eset újabb bizonyíték az enciklopédia megbízhatatlanságára. Az alapító Jimmy Wales bejelentette: ezentúl igazolniuk kell személyazonosságukat azoknak a Wikipedia-szerzőknek, akik azt állítják magukról, hogy valamilyen területen szakképesítéssel rendelkeznek. A Wikipediát 2001-es indulása óta támadják megbízhatatlansága és az ott közölt szócikkek megkérdőjelezhető hitelessége miatt, a Nature magazin egy 2005-ös cikkében szakértőkre hivatkozva viszont azt állította, hogy minőségüket és alaposságukat tekintve nincs lényeges különbség a szabadon szerkeszthető Wikipedia és a tudósok által írt Encyclopedia Britannica között. Egy új, szabadon szerkeszthető online lexikon, a Conservapedia kereszténység- és Amerika-ellenességgel vádolja a Wikipediát. Az új online enciklopédia hat parancsolatban írja le szerkesztési alapelveit. A parancsolatok értelmében a szócikkek csak igaz és ellenőrizhető információt tartalmazhatnak; a forrásokat mindig meg kell jelölni; az egyes oldalaknak "családbarátnak" - tehát tisztának, összeszedettnek és káromkodásmentesnek - kell lenniük; a dátumokban a B.C. (Krisztus előtt) és az A.D. rövidítéseket kell használni; a szavak helyesírásakor az amerikai angol szabályait kell követni, és a szerzőknek nem szabad kinyilvánítaniuk személyes véleményüket.
ABLAK A FÖLD BELSEJÉBE Brit kutatók az Atlanti-óceán mélyén hatalmas lyukat fedeztek fel a Föld kérgén: ott, ahol kilométernyi vastagságban kőzetnek kellene lennie, szabadon látható a Föld köpenye. A nagy lyuk az afrikai és a dél-amerikai lemez találkozásánál, Tenerife és Barbados között félúton található, a víz felszíne alatt mintegy öt kilométerre, és három-négy kilométer az átmérője. A közép-atlanti hátságon, ahol a két tektonikus lemez ütközik, és egy sor víz alatti vulkán működik, az ilyen lyukak nem számítanak ritkaságnak, de alulról feltölti őket a láva. A brit kutatók is arra számítottak, hogy a lyuk helyén kilométeres vastagságú kőzetet találnak, de a helyszínen a Föld köpenyének sziklája látható: a képződmény az olivin nevű ásványból áll, ezért zölden fénylik. A brit Nemzeti Oceanográfiai Központ kutatócsapatot indított útnak a James Cook kutatóhajón a lyukhoz. A kutatók rendelkezésére áll egy high-tech robot, amely kőzetmintákat gyűjt, és lefilmezi, amit az óceán mélyén lát. A hathetes kutatóúttól arról várnak új ismereteket, hogyan viselkedik a Föld a tengerek alatt. Hasonló felfedezésre volt már példa. Tavaly decemberben a Csendes-óceán közepén egy Földközi-tenger méretű sziklahátságot fedeztek fel, pedig a kutatók korábban úgy gondolták, hogy ott mindent iszapréteg borít.
TERJED A GÉNTECHNOLÓGIA Budapesten járt és a Magyar Tudományos Akadémián előadást tartott Clive James, az International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications (ISAAA) nevű karitatív szervezet elnöke - adta hírül az Index. A multinacionális GMO-óriások által is támogatott ISAAA génmanipulált (GMO) haszonnövényekkel segítene a fejlődő országokon, tevékenyen is részt vesz az általa technológiatranszferként emlegetett folyamatban, melynek eredményeképpen a szervezet álláspontja szerint több élelmiszer, takarmány, rost és üzemanyag jut majd annak a 800 millió embernek, akik a Földön jelenleg is éheznek. A szervezet adatai szerint génmanipulált haszonnövényeket az elmúlt tíz évben a világon összesen 102 millió hektáron, összesen 10,3 millió gazdaságban termesztettek, és az adaptáció üteme - az előzetes várakozásokkal ellentétben - elsősorban a fejlődő országokban gyorsul. A GMO-fajtákat termelő országok száma tavaly 21-ről 22-re emelkedett: Szlovákiában először vetettek az EU által már engedélyezett, de Magyarországon még moratórium alatt álló génmódosított rovarrezisztens kukoricafajtákat. 2006-ban a génmanipulált fajtákat legnagyobb területen termelő Egyesült Államokban új génmanipulált haszonnövényt, herbicidtoleráns kukoricát hoztak forgalomba, és növekszik az egynél több mesterségesen bevitt gént (és az általa megjelenített tulajdonságot) hordozó fajták száma is. Génmanipulált növények élelmiszer- és takarmánycélú importja jelenleg 29 országban elfogadott - Japán például nem termeszt, de fogyaszt "biotech" növényeket. A génmanipulált fajták bevezetését ellenző civil szervezet, a Friends of The Earth szerint azonban semmi bizonyíték nincs arra, hogy a GMO-haszonnövények enyhítenék az éhínséget vagy a szegénységet Afrikában vagy másutt.
