Betiltás A szíriai hatóságok letiltották a Facebook elérését az országban. A népszerű közösségi oldalt azért blokkolják, mert attól tartanak, hogy azon keresztül izraeliek szivárognának be a tisztán szír online közösségekbe. Szíriában mindennapos az olyan weboldalak letiltása is, amelyek kritizálják a kormányt.
Kengurufing Ausztrál kutatók a kenguruk gyomrában lévő baktériumokat telepítenék a birkák és a tehenek gyomrába, mert azok így kevesebb üvegházhatású metánt bocsátanának ki. A kengurukban élő baktériumfaj hatékonyabban emészt, így takarmányt is spórolhat az állattenyésztőknek.
Antibiotikum Amerikai kutatók véletlenszerűen összekevert polimerekből készítettek újfajta antibiotikumot. Az anyagot eredetileg szemétre való kontrollanyagnak szánták, de hatékonyabbnak bizonyult, mint a gondosan megtervezett gyógyszer.
Agresszió A kaliforniai Scripps Research Institute kutatói megtalálták azt a két feromont, ami a hím egereket arra készteti, hogy megverekedjenek egymással. Két molekulát sikerült azonosítani az egerek vizeletében, amit csak a hímek választanak ki, és csak a hímek képesek érzékelni.
Õshüllő Autóbusz méretű tengeri ősszörnyeteg maradványaira bukkantak a Spitzbergákon norvég kutatók, akik valószínűleg új fajt fedeztek fel. A 12 méter hosszúra becsült őshüllő feltehetően egy plezioszaurusz, uborka nagyságú fogakkal.
Evolúció Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 82 százaléka hisz Istenben, de a darwini evolúcióelméletet mindössze 42 százalékuk fogadja el, ami alig több az ufókban (35%), illetve a boszorkányokban (31%) hívők arányánál.
Eltűnt Rejtő, visszajön József Attila Levetette a Kossuth Kiadó Rejtő Jenő hangoskönyveit a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, mek.oszk.hu) oldalairól, december végén azonban visszakerülhetnek József Attila művei, mert lejár a szerzői jogvédettségük - adta hírül az [origo]. József Attila digitalizált életművét egy örökös vetette le a MEK-ről két éve. Nem sokkal később ugyanígy járt Weöres Sándor is, műveit egy ügyvédi iroda vetette le a könyvtárral. József Attila halála után épp idén telik le a 70 éves jogvédettséget biztosító időszak, így 2008. január 1-jétől bárki szabadon közölheti a műveit - visszakerülhetnek a versek a MEK-re is. Szintén szabaddá válnak Juhász Gyula és Hubay Jenő művei is - bár a zeneszerző esetében ez csak a kottákra vonatkozik, az előadott művek esetében az előadók jogait is figyelembe kell venni. Tavaly óta közölhetők jogdíjfizetés nélkül Maxim Gorkij és Kosztolányi Dezső művei. Amíg tart a szerzői jogi védelem - ami hazánkban a szerző vagy előadók halála utáni 70 éves időszakot jelent -, addig csak a jogokat birtoklók engedélyével használható fel a mű. A MEK nem fizet azért, ha valaki digitalizálja a műveket, de nem kér pénzt a közzétételért sem.
Magyar volt a nap fotója Egy magyar amatőr csillagász, Ladányi Tamás fotóját is beválasztották a NASA weboldalán A nap fotója rovatba. A kép a Holmes-üstökös kitörését örökíti meg.
Hegedül a robot A Toyota mérnökei a trombitáló robot után hegedűn játszó robotot mutattak be. A szemtanúk szerint a huma-noid mechanikus ujjaival elég ügyesen kezeli a hangszert. A Toyota elnöke, Kacuaki Vatanabe azt mondta, hogy a következő években a robotika a Toyota egyik fő üzletágává válik. A segítőtársként működő robotokat kórházak-ban tesztelik majd, és a társaság abban reménykedik, hogy 2010-ben már piacra is kerülhet ez a termékvonal.
Holdfénykollektor Holdfénykollektort állított fel az arizonai sivatagban egy amerikai házaspár a saját pénzéből, és már több mint ezer ember zarándokolt oda gyógyulás reményében. Richard Chapin és neje kétmillió dollárt költött a világ első holdfénykollektorára, amely öt emelet magas, 25 tonna, és összesen nyolcvannégy, tükörrel ellátott lap borítja, melyek segítségével a berendezés egy pontra koncentrálja a holdsugarakat. A látogatók arról mesélnek, hogy csodálatos élmény a koncentrált holdfényben sütkérezni, sőt némelyek, például rákos betegek javulásról számoltak be. Tudósok szerint a holdfénykollektor placebóeffektust vált ki az emberekben.
Túl nagy a műszer az űrállomásra Egyre valószínűbb, hogy a NASA tizenkét éve épülő, eddig másfél milliárd dollárba került sugárzásmérő műszere nem fog beférni a Nemzetközi Ûrállomásra - adta hírül az Index. Az alfamagnetikus spektrométeren (AMS) közel ötszáz tudós dolgozott 16 ország 60 különböző egyeteméről és kutatóintézetéből. Az 1994-ben indult projekt a kozmikus háttérsugárzás mérésével foglalkozik, valamint a mostanában különösen izgalmas témának számító sötét anyag és antianyag vizsgálatával. A fejlesztést Samuel C. C. Ting, az MIT egyetem Nobel-díjas professzora vezette, és az amerikai energetikai minisztérium finanszírozta. A Genfben épülő AMS 2008 végén készül el. A projektben részt vevő tudósok kétségbeesetten lobbiznak az AMS megmentéséért, a műszer óriási tudományos jelentőségét bizonygatva.
Csillaghullás December közepén a Föld áthalad a Phaeton üstökös törmeléknyomán: a jelenség nagyon látványos lesz, feltéve, hogy legalább félig derült lesz az idő. A csillagászok ugyanis arra számítanak, hogy a Geminida-meteorraj záporaként óránként körülbelül száz hullócsillag lesz látható. A meteorzápor az elkopott Phaeton üstökösből származik. Az objektum valamikor tekintélyes üstökös volt, felszínén jég- és porkéreggel. Ezek a felszíni rétegek már régen elvesztek. Megmaradt azonban a Phaeton szilárd magva, amely kisbolygóként továbbra is járja útját a Nap körül. Minden alkalommal, amikor a Föld a Phaetonnak és törmeléknyomának útját keresztezi, egészen apró részecskék kerülnek a légkörbe. Ott aztán a súrlódás következtében elhamvadnak.
