Elefántcickány - Olasz és amerikai tudósok új, az eddigieknél nagyobb elefántcickányfajt fedeztek fel a tanzániai hegyekben. Az állat rovarokkal táplálkozik, és inkább az elefántokkal áll rokonságban, mint a cickányokkal. A bizarr teremtmény a Rhynchocyon udzungwensis rendszertani nevet kapta.
Csimpánzkereskedelem - Tudósok kimutatták, hogy a csimpánzok csak akkor hajlandók cserélni, ha jóval értékesebb dolgot kapnak az áruért cserébe. Az utált répát például csak az imádott szőlőért adják oda, és az emberben jobban bíznak, mint egymásban.
Rekordleszokás - Csaknem 165 ezren szoktak le a dohányzásról Angliában az Országos Egészségügyi Szolgálat segítségével a múlt nyáron, amikor a zárt nyilvános helyeken betiltották a cigarettázást. A kampányra 56 millió fontot költöttek.
Nyílt forráskód - Franciaország már régóta szorgalmazza a köz- és az államigazgatásban a nyílt forráskódú szoftverek használatát: egy múlt heti bejelentés szerint a francia rendfenntartó szervezet, a csendőrség teljes egészében elhagyja a Microsoft termékeit, és Linuxra váltanak.
Zöldáram - Az Intelproceszszorgyártó évi 1,3 milliárd kilowattórányi olyan elektromos áramot vásárol, amely megújuló energiaforrásokból származik. Ezzel a cég átvette a vezetést az amerikai Environmental Protection Agency toplistáján, amely a zöld energiát használó cégeket rangsorolja.
Nanorádió - A homokszemnél is kisebb nanorádiót készítettek amerikai tudósok: a mikroszkopikus rádió karbon nanocsövekből készült. A nanorádió a hagyományos vevőkhöz képest jobban teljesít, és a torzítása is kisebb a jelenleg használatos szilíciumalapú csipekénél.
Etnikai konfliktusok Amerikai kutatók olyan multiágens modellt hoztak létre, mellyel nagy pontossággal meg lehet jósolni, hogy egy többnemzetiségű ország mely részein törhetnek ki etnikai zavargások, és hol élnek majd békésen egymás mellett a különböző népcsoportok - adta hírül az Agent portál a Science nyomán. Az ágensalapú társadalmi modellezés egyik úttörője, a Nobel-díjas Thomas Schelling amerikai közgazdász a hetvenes években alkotta meg szegregációs modelljét. Schelling akkor még csak egy sakktáblát és pénzérméket használt a különböző etnikai csoportok és lakóhelyeik reprezentálásához, de már ezzel a módszerrel is nagy port kavart a kísérleti társadalomtudomány művelői között. A New Englandben működő Komplex Rendszerek Intézetének munkatársai a schellingi paradigmára építve most olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, mellyel a vegyes etnikai összetételű országokban a nemzetiségek közötti zavargásokat, fegyveres összecsapásokat kívánják előre jelezni. A modell egyik legfontosabb tanulsága a kutatók szerint az, hogy mind a szegregáció, azaz az etnikai alapú teljes elkülönülés, mind a multikulturális együttélés stabil állapot. Konfliktusok akkor jönnek létre, ha az etnikai arányok nem kiegyensúlyozottak, vannak homogén csoportok, de ezek sem túl kicsik, sem elég nagyok. A modellt az indiai népcsoportok földrajzi eloszlásán tesztelték, az előre jelzett és a valóban bekövetkezett villongások közötti korreláció közel százszázalékosnak bizonyult.
A Microsofté lehet a Yahoo A Microsoft múlt pénteken hivatalosan bejelentette, hogy 44,6 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett a rivális Yahoo részvényeire - adta hírül az Index. Ez lehet a legnagyobb internetes felvásárlás az AOL és a Time Warner fúziója óta. Az ajánlat 62 százalékkal nagyobb, mint a Yahoo jelenlegi részvényárfolyama: a hír hatására a Microsoft - és a fő rivális Google - papírjai enyhén gyengültek, a Yahoo részvényei viszont erősödni kezdtek. A Microsoft és a Yahoo már 2006 óta tárgyal az összeolvadásról, hogy versenyben maradjanak az internetpiacon üstökösként száguldó Google-lal. Az online hirdetési piac elképesztő ütemben növekszik, a 2007-es 40 milliárd dollárról szakértők szerint 2010-re 80 milliárd dollárra nő a szektor bevétele. Miközben a Microsoft 2007-ben sorozatos felvásárlásokkal próbálta erősíteni piaci pozícióját, a Yahoo nem igazán rúgott labdába a Google mellett az online hirdetési piacon, ezért elbocsátásokra is sor került a cégnél. Legutóbb 2007 májusában tűnt úgy, hogy a Gates-birodalom bekebelezi a Yahoo-t, akkor ötvenmilliárd dolláros üzletet emlegettek. Az internetes keresők piacán a Google 54, a Yahoo 20, a Microsoft 13 százalékos részt birtokol.
Antioxidánsok Az antioxidáns étrend-kiegészítők nem csökkentik a rákkockázatot, sőt a béta-karotint szedő dohányosok esélye növekszik a szenvedélyükkel összefüggő ráktípusok kialakulására - állítja egy amerikai kutatócsoport. Korábban általánosan feltételezték az antioxidánsok rákmegelőző hatását, ám a tanulmány szerint a különböző antioxidánsoknak eltérő hatása van, amely akár testrészenként is változhat. A tizenkét elemzett vizsgálat antioxidánsok hatását vetette össze placebóval, és összességében nem talált bizonyítékot arra, hogy akár a rákos esetek számát, akár a halálozást csökkentenék ezek az étrend-kiegészítők. A béta-karotint érintő kutatás hozta a legmeglepőbb eredményt: a dohányzók körében tíz százalékkal növelte a rák kockázatát, és ebben a körben a halálozás aránya is nagyobb volt.
Vádat emeltek a Pirate Bay ellen Egy svéd ügyész vádat emelt a Pirate Bay fájlcsereközpont ellen, mert a szájt "több millió internetezőnek segített a szerzői jogok megsértésében". A Pirate Bay a BitTorrent fájlcserélő technológia megjelenésével egy időben, 2004 elején indult el, és soha nem tárolt szerzői jog által védett fájlokat, csupán a fájlcserélőket kötötte össze egymással. Hakan Roswall államügyész azzal érvelt a vádemelésnél, hogy a Pirate Bay a reklámbevételekből tartja el magát, tehát a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokból húz hasznot. A négy gyanúsítottat a szerzői jogok megsértésében való közreműködéssel vádolják, és ha elítélik őket, akár két év börtönbüntetésre is számíthatnak. Az ügy felperesei, többek között a Warner, az MGM, a Colombia, a 20th Century Fox, a Sony BMG, a Universal és az EMI február 29-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket. Az oldalt kiszolgáló szervereket a svéd rendőrség 2006. május 31-én lefoglalta, de nem sokkal később újra megjelent a neten. A Pirate Bay megpróbálta megvásárolni Sealand miniállamot is: erre a célra 20 ezer dollárt dobtak össze a felhasználók, de az üzlet végül nem jött össze. Az Európai Bíróság eközben a múlt héten precedens értékű ítéletben mondta ki, hogy az internetszolgáltatóknak nem kell kiadniuk az illegális fájlcseréléssel gyanúsított ügyfeleik nevét és címét a zenekiadók és a filmstúdiók követelésére.
