cyberhírek

  • .
  • 2008. február 28.

Tudomány

cyberhírek

Középkor - A mohácsi csata előtt keltezett valamennyi okiratát digitalizálta az egri Heves Megyei Levéltár. Az 1526 előtti időkből származó összesen 996, féltve őrzött dokumentumot ezentúl bárki megtekintheti DVD-n.

Árasztás - A régészek elkeseredésére rövidesen víz alá kerül a nyugat-törökországi Allianoi ókori fürdőváros, amelyet rendkívül jó állapota miatt sokszor Pompejihez hasonlítottak. Az árasztásra egy víztározó létrehozása miatt van szükség.

Facebook - Három évre ítéltek egy marokkói számítógépmérnököt, mert hamis Facebook-profilt hozott létre a királyi család egyik tagjának nevében. Fuad Murtadát azzal gyanúsítják, hogy ellopta Muláj Rasid herceg, VI. Mohamed király öccsének személyazonosságát.

Szuperszámítógép - A világ legnagyobb teljesítményű civil szuperszámítógépét helyezték üzembe pénteken a németországi Jülich Kutatási Központban. Csillagképződést, földrétegek mozgását és tűzvédelmi kiürítési terveket szimulálnak majd a 65 536 processzoros monstrumon.

Szupergumi - Kijavítja önmagát egy francia kutatók által kifejlesztett új anyag, ha kettévágják. A mesterséges gumi zöldségolajból és karbamidból készül. Öngyógyító anyagokat már eddig is ismert a tudomány, ám az új anyag erre szobahőmérsékleten is képes.

Rasszizmus - Rasszista sztereotípiák bújnak meg az amerikai fehérek tudatalattijában, írja a New Scientist amerikai tudósok kutatását idézve. Még a színes bőrű társaikat teljesen elfogadó egyetemisták is majomnak látják a feketéket.

Fájlcsere - Közel húszmillió euróval támogatja az EU és néhány nagy európai médiacég a P2P-Next Bittorrent-kliens fejlesztését. Az unió közszolgálati tévécsatornák online terjeszkedését segítené a technológiával.

Betelt a kvóta Budapesten 53 nap alatt elfogyott az egész évre szóló 35 napos szmogkvóta a tartósan magas légszennyezettség miatt. Az érvényben lévő rendeletek értelmében az év 365 napjából - idén ez éppenséggel 366 - legfeljebb 35 napon léphetik át a légszennyezettségi mutatók az egészségügyi határértéket, vagyis nagyjából 10 napból egy lehet szennyezett. 2008-ban Budapesten ezt a mennyiséget 53 nap alatt, múlt péntekig sikerült felemészteni, így ha folytatódik a tendencia, akkor év végéig átlagosan 10 napból majdnem 7 lesz kiemelten egészségkárosító. A jogszabály értelmében a kvóta leteltekor azonnal értesíteni kell a lakosságot és haladéktalanul intézkedési tervet kell kidolgozni. A Levegő Munkacsoport felszólította a főváros vezetését, hogy ígérgetés helyett kezdjék el végrehajtani a két éve elfogadott Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Programot.

Kémkedő printerek Évek óta ismert, hogy a lézerprinterek nagy része olyan titkos kódokat nyomtat minden dokumentumra, amik azonosítják, hogy az mikor és hol készült. Egy magas rangú EU-tisztségviselő most hadat üzenne ennek a technológiának a személyes adatok védelmének nevében - adta hírül az Index. Az Electronic Frontier Foundation szervezet 2005-ben jelentette be, hogy megfejtette a lézernyomtatók által minden papírlapon ott hagyott fura sárga pöttyök titkát. Mint később a titkosszolgálatok és a nyomtatógyártók is elismerték, ezek a kódok a nyomtató gyártási számát és a nyomtatás pontos idejét jelölik, így minden kinyomtatott dokumentumról kideríthető, mikor és hol készült. Ugyan a technika remekül alkalmas például hamisítók lefülelésére és fontos bizonyítékokat szolgáltathat bűnügyek felderítésében, az emberi jogok, a privátszféra és a személyes adatok védelme terén súlyosan vét az EU szabályai ellen - írja tanulmányában Franco Frattini, az Európai Bizottság olasz alelnöke. Bár az EU adatvédelmi törvényeit megsértik ezek a nyomtatók, egyelőre tisztázatlan, mit lehet tenni a - valószínűleg az amerikai titkosszolgálatok és a nyomtatógyártók megegyezése alapján született - technológiával. Danny O'Brien, az EFF szóvivője szerint kevés az esély rá, hogy az EU betiltsa a kémkedő nyomtatókat, de diplomáciai módszerekkel, esetleg vámszabályokkal talán rákényszeríthetők a gyártók arra, hogy az európai piacra szánt printerekből vegyék ki a technológiát.

Gondolatolvasó Még az idén megjelenik a boltokban az Emotiv Systems fejre rakható kontrollere, ami érzékeli az agy által kibocsátott elektromos jeleket, tehát gondolattal lehet irányítani a videojátékokat. A cég az orvosok által használt elektroenkefalográfia (EEG) technológiát fejlesztette tovább. Az EEG fejbőrre szerelt elektródákkal érzékeli az agyban zajló neurális tevékenységek elektronikus jeleit, és azokat számítógépek által értelmezhető jelekké alakítja át. A rendszer érzékeli a felhasználó arckifejezéseit, érzelmeit, és ha egy virtuális objektumot próbál elmozdítani. A virtuális tárgyak tudatos irányításához a felhasználónak először némi gyakorlatot kell szereznie, de az eszköz szoftvere tanítható, így idővel egyre nagyobb pontossággal tudja követni a szellemi instrukciókat. A gyártó egy általa kifejlesztett játékot is ad a szerkezethez, de a meglévő számítógépes játékok is irányíthatók vele, ugyanúgy, mint bármilyen más kontrollerrel.

E-szemét Sok millió tonna elektronikai hulladék marad feldolgozatlanul és kezeletlenül, pedig tele van mérgező anyagokkal és veszélyes nehézfémekkel - hívta fel a figyelmet a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet. A tévékészülékek, számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök több mint 80 százalékát nem dolgozzák fel az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban pedig 75 százalékos ez az arány. Indiában az elektronikai eszközök 99 százalékával nem történik semmi, ha tönkremennek - állítja a Greenpeace. Csak tavaly egymilliárd mobiltelefont vásároltak az emberek világszerte, és ezek a készülékek tele vannak veszélyes anyagokkal: ólommal, higannyal, kadmiummal, berilliummal és égésgátló anyagokkal. Az Európai Unióban 2005 augusztusában lépett érvénybe az a rendelet, miszerint az elektronikai cégek kötelesek visszavenni tönkrement termékeiket, ami az újrahasznosítást segíti elő.

Figyelmébe ajánljuk