cyberhírek

  • .
  • 2008. május 22.

Tudomány

cyberhírek

Adatlopás Hatmillió chilei adatait tette közzé az interneten egy hacker azért, hogy rámutasson, milyen gyatra az adatvédelem a latin-amerikai országban. A hacker a kormány és a hadsereg számítógépes szervereiről töltötte le az adatokat.

Fájlcsere Paulo Coelho brazil író elérhetővé tette műveit a fájlmegosztó hálózatokon. Regényei eddig több mint 100 millió példányban keltek el, és úgy véli, hogy az eladásoknak még jót is tesz az ingyenes online elérhetőség. Coelho blogot is ír, és social networking weboldalakon is aktív.

Zombihálózat Az amerikai online infrastruktúra védelme nem elég erős a fenyegető támadásokkal szemben, ezért az USA hadseregének is katonai botneteket kellene építenie, hogy megelőző csapásokat mérjen az ellenséges zombihálózatokra - javasolta az amerikai légierő egyik tábornoka.

Mongúzrobot Mongúz- robot vegyes párost vetettek be a Srí Lanka-i taposóaknák felkutatásában. A robot úgy irányítja a hozzá rögzített állatot, hogy az remek szaglása segítségével alaposan fel tudja térképezni az elaknásított területet.

Éti csiga A Progressz orosz teherűrhajó sikeresen dokkolt a Nemzetközi Ûrállomáson, fedélzetén többek között 90 éti csigával, amelyek segítségével a súlytalanság hatását tanulmányozzák az egyensúlyrendszerre és a szövetek regenerálódására.

Újrahasznosítás A Nemzetközi Ûrállomás (ISS) legénységének tagjai hamarosan saját vizeletükből készült vízzel fogják csillapítani a szomjukat. A NASA által erre a célra 250 millió dollárért kifejlesztett szerkezetet ősszel viszi fel az Endeavour űrsikló.

Archeológia A világ leghíresebb archeológusát, amozihősIndiana Jonest megtestesítő Harrison Ford filmszínészt beválasztották az Amerikai Archeológiai Intézet igazgatótanácsába.

Szén-dioxid rekord Az antarktiszi jég vizsgálatából kiderült, hogy az üvegház-hatású gázok szintje az elmúlt nyolcszázezer évben egyszer sem volt magasabb, mint most. A kutatás alátámasztja, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás okozója.

Európai mars-járó Elkészült az európai Mars-járó futómű-prototípusa. A robot várhatóan 2013-ban indul a vörös bolygóra, hogy az élet esetleges nyomait kutassa. Az Európai Ûrhivatal (ESA) tervei szerint az Exomars nevű űrjármű nagyjából kétszáz kilogrammos lesz. A jármű futóművét egy kanadai cég fejlesztette ki: a mérnökök a hatkerék-meghajtás mellett döntöttek, mert ezt a változatot tartják a legmegfelelőbbnek arra, hogy az önjáró robot biztonságosan tudjon barangolni a Mars kövekkel, sziklákkal teleszórt felszínén.

Az ufók és a vallás "Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél, anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket" - így vélekedik José Gabriel Funés, a Specola Vaticana, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója. A 45 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L'Osservatore Romanónak adott interjúban azt mondta, hogy ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának. A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek.

Génmanipuláció Egy amerikai kutatócsoport extra gént ültetett be egy mesterséges megtermékenyítés során megmaradt embrióba, és ezzel a világon elsőként hoztak létre génmódosított humán magzatot. A Cornell egyetem kutatói az első sejtek fejlődését akarták tanulmányozni, de az embriót öt nap elteltével el kellett pusztítaniuk, mert nem volt engedélyük életben tartani. Nagy-Britanniában hamarosan jogi lehetőség lesz ehhez hasonló kísérletek elvégzésére, de a módosított magzatokat nem lehet majd anyaméhbe ültetni.

Lökhajtásos ember A múlt héten ismét újságírók előtt repült Yves Rossy svájci pilóta, "a lökhajtásos ember" - megismételve 2004-es világpremierjét, amellyel kiérdemelte becenevét. A svájci Bexben rendezett bemutatón négy kis sugárhajtóművel felszerelt szárnyai segítségével 200 kilométeres sebességre is felgyorsult, és több kört leírt, majd kibontotta ejtőernyőjét és leereszkedett a repülőtérre. A magát Fusionman néven emlegető Rossy testmozdulataival változtat irányt a magasban. A 48 éves pilóta, aki jelenleg a Swiss svájci légitársaság alkalmazottja, 2004-ben az első volt a világon, aki testére erősített lökhajtásos szárny segítségével emelkedett a magasba. A lökhajtásos ember egy repülőgépről rajtol, és elvileg akár 300 kilométeres sebességre is felgyorsulhat.

Bestseller a Grand Theft Auto Az április 29-én bemutatott Grand Theft Auto IV. videojátékból eddig több mint hatmillió példány kelt el világszerte, ami nagyjából félmilliárd dolláros bevételt hozott az alkotóknak - adta hírül az origo a BBC nyomán. Ebből 3,6 millió példányt az április 29-i premier napján adtak el, 310 millió dollárt besöpörve, amivel a játék a legnagyobb film- és zenesikerek eladási számaival lépett azonos szintre. A maffiózószimulátorként emlegetett akciójáték, amelyben New York utcáin randalírozhat a felhasználó egy exjugoszláv gengszterrel, a premier óta vezeti az eladási listákat a játékkonzolokon. Az új GTA az előző részekhez hasonlóan továbbra is kedvelt célpontja az erőszakos videojátékok ellen kampányoló civil szervezeteknek és politikusoknak egyaránt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.