Antitrösztper Versenyellenes magatartásért szövetségi trösztellenes eljárás indult az Intel, a világ legnagyobb mikroprocesszor-gyártója ellen az Egyesült Államokban. Az Intel elleni fellépés a legjelentősebb trösztellenes eljárás a Microsoft ellen az 1990-es években indított hasonló keresetek óta.
Plutoid A Nemzetközi Csillagászati Unió bejelentette, hogy a Plútóhoz hasonló objektumokat ezentúl új osztályba sorolja, amelynek neve plutoid. A szervezet 2006 augusztusában fokozta le a Plútót, mivel nem felelt meg a bolygó új definíciójának.
Tökéletes hangszigetelő Spanyol kutatók elkészültek a tökéletes hangszigetelő anyag prototípusának terveivel. A nanotechnológiával készült akusztikus pajzs áthatolhatatlan a hanghullámok számára.
Digitális tévé Az amerikai háztartások jelentős része még nem készült fel a digitális televíziózásra, ha ma történne a jövő februárra tervezett átállás, országosan 35 millió háztartásban sötétülnének el az analóg készülékek. Az Egyesült Államokban jövő februárban megszűnik a hagyományos sugárzás.
Tojásdobálás A rendőrség elutasította a budapesti Corvinus Egyetem feljelentését a Microsoft-vezért megdobáló férfi ügyében. Arra hivatkoztak, hogy a közszereplő kritizálható, és a tojásdobálás belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.
Mobilinternet Az EU-ban nagyjából hétmilliárd euróra nőtt 2007-ben a mobilos adatletöltési piac, ami 40 százalékos éves növekedést jelent. 2008 áprilisában már 112 millióan használták a 3G-t az unióban.
Zsaroló vírus A fájlokat titkosító, a feloldásért pénzt kérő vírus terjed a neten. A vírus által használt kódot egyelőre nem sikerült feltörni, próba-szerencse alapon 15 millió évbe telik a megfejtés.
A Titanic-expedíció titka Elsüllyedt amerikai atom-tengeralattjárók felkutatása volt a tényleges - és máig titkos - feladata annak az oceanográfusnak, aki 1985-ben felfedezte a Titanic roncsait az Atlanti-óceán mélyén - adta hírül a Múlt-Kor portál a The Times nyomán. Ezt maga Robert Ballard fedi fel a "Titanic: a végső titok" címmel hamarosan képernyőre kerülő dokumentumfilmben. Ballard 1982-ben kereste meg az amerikai haditengerészetet azzal a kéréssel, hogy finanszírozzák az 1912-ben, első útján elsüllyedt brit óceánjáró felkutatását. Ehhez az általa akkoriban kifejlesztett merülő robotot kívánta felhasználni. A katonák közölték vele, hogy a Titanic megkeresésére nem fognak "egy vagyont áldozni", viszont szeretnék tudni, hogy mi történt két elpusztult amerikai tengeralattjáróval, és főleg a nukleáris erőforrásaikkal. A Thresher 1963-ban, a Scorpion 1968-ban járt szerencsétlenül - a két hajón összesen több mint kétszáz tengerész halt meg -, és az amerikaiak attól tartottak, hogy a kettő közül legalább az egyiket, a Scorpiont a Szovjetunió süllyesztette el. Ballard a tengeralattjárókat meg is találta - az egyiket az Egyesült Államok keleti partjai előtt, a másikat az Atlanti-óceán keleti vizeiben -, és csak ezután engedélyezték számára a Titanic keresését az új merülő szerkezettel; erre a kutatásra összesen tizenkét napja maradt.
Nyugdíjazzák az űrsiklókat "Majdnem öt éven keresztül Oroszországtól fogunk függeni, és az Egyesült Államok számára szörnyűség ilyen helyzetbe kerülni" - fakadt ki Michael Griffin NASA-főnök arra reagálva, hogy az amerikai fővárosban döntés született: nyugdíjazzák a űrrepülőflottát. A meglévő három űrsiklót 2010-ben kivonják a forgalomból, szerepüket az Orion űrhajók veszik majd át, de ezek csak 2015-től állnak munkába. Addig az amerikai űrhajósok orosz űreszközökre lesznek utalva. Bill Nelson, az amerikai szenátus NASA-ügyekben illetékes bizottságának elnöke szerint "valósággal árulásról kell beszélni, hiszen az Egyesült Államok jelentős kozmikus fölényéről kénytelen lemondani". Az űrsiklók még tizenegy alkalommal járják meg a világűrt nyugdíjaztatásukig, amit teljesítményi, biztonsági és pénzügyi okok indokolnak. Az orosz űrhajózási hivatal, a Roszkoszmosz 2009-2011 között hat utasszállító és három teherűrhajót szállít Amerikának.
Száraz mosógép Csaknem teljesen víztelen mosógépet fejlesztettek ki Nagy-Britanniában: mindössze egyetlen pohárnyit használ el mosási ciklusonként. Energiafogyasztása is minimális, a hagyományos mosógépekének mindössze két százaléka; vízfogyasztása is ehhez hasonló a mostani mosógépekéhez képest.
A Leedsi Egyetemen kifejlesztett gép apró műanyag lapocskák használatával távolítja el a piszkot a ruhákból, szövetekből. Mivel a ruhák szinte teljesen szárazon tisztulnak meg, nem kell szárítási programot használni a mosás után, és persze nem kell energiát pazarolni a tetemes mennyiségű víz melegítésére. A jelenlegi mosógépek átlagosan 35 liter vizet használnak el minden kilogramm ruha megtisztításához. A brit háztartások átlagosan csaknem 21 liter vizet fogyasztanak naponta mosáshoz, teljes vízfogyasztásuk 13 százalékát. A gép kifejlesztője azt ígéri, hogy az új mosógép nem lesz sokkal drágább a jelenlegieknél, és már jövőre megjelenik az üzletekben.
