cyberhírek

  • *
  • 2008. július 17.

Tudomány

Eldobható Az Orange augusztusban piacra dobja az első eldobható mobilt. A modell neve BicPhone, a készülékhez egy feltöltött akkumulátor, egy telefonszám és egy óra ingyenes telefonálás jár; az egyenleg utólag feltölthető. Energiatakarékosság 2,3 milliárd dollárért takarékoskodik New York: a közvilágítást energiatakarékos világítótestekkel szerelik fel, minden rendőr- és tűzoltóautó környezetbarát hibridmeghajtást kap, és az összes városi hivatal fűtését és légkondicionálását zöld technológia fogja működtetni. Cyberháború Egy évvel az Észtország elleni internetes invázió után újabb balti állam, ezúttal Litvánia online infrastruktúráját támadták meg.
Biztonságtechnikai szakemberek orosz hackercsapatokat okolnak, mert a litván parlament a tiltott önkényuralmi jelképek közé sorolta a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot.

Talált tárgyak Az amerikai repterek statisztikáit összesítve kiderült, hogy hetente 12 ezer, évente 600 ezer laptopot hagynak el tulajdonosaik a repülőtereken. A legveszélyesebb a Los Angeles-i LAX repülőtér, csak itt 1200 gépet hagynak el hetente, közel hatvanezret egy évben.

Embrió A fagyasztott embrióból született babák súlya nagyobb, a születési rendellenességek kockázata viszont nem nagyobb náluk, és legalább annyira egészségesek, mint friss embrióból fogant társaik - állítják dán kutatók.

Földrengés Amerikai kutatók szerint utórengések várhatók, mert a hatalmas földrengés, amely májusban pusztított Kína Szecsuán tartományában, növelte a geológiai feszültségeket a medencében található vetődések mentén.

Univerzum Újabb kísérleti tény igazolja, hogy a világegyetem belátható részében ugyanazok a fizikai törvények érvényesülnek, ugyanaz a fizikai állandók értéke. Német csillagászok az elektron-proton tömegarány állandóságát igazolták.

Kutyaklónháború Szabadalmi vitába keveredett egy egyesült államokbeli és egy dél-koreai kutyaklónozással foglalkozó cég - adta hírül az [origo] a Nature nyomán. Az esetbe amerikai részről belekeveredett Hvang Vu-Szuk, a szöuli Nemzeti Egyetem korábbi professzora, akit botrányos körülmények között bocsátottak el, mivel meghamisította az emberi őssejtklónozási kísérletek eredményét, illetve dél-koreai részről az egyetem egyik jelenlegi professzora, Li Bjong Csun, aki korábban tagja volt Hvang csoportjának. Ez a kutatócsoport hozta létre 2005-ben az első klónozott kutyát, Snuppyt. Li a szöuli székhelyű RNL Bio cégnek dolgozik, amely februárban jelentette be, hogy beszállt a klónozási üzletbe: egy amerikai asszony házikedvencét klónozták 150 ezer dollárért. Június közepén a társaság az újságok címlapjára került négy klónozott kutya fényképével. Lou Hawthorne, a kaliforniai Mill Valleyben székelő BioArts International nevű cég elnöke azonban nemrég kijelentette, hogy az RNL Bio jogtalanul klónozta a kutyákat. A múlt héten a BioArts - a szellemi tulajdonjogok kezelésével foglalkozó Start Licensing társasággal közösen - a klónozási tevékenység abbahagyására szólította fel a dél-koreaiakat. A Start Licensing birtokolja a "Dolly-szabadalmakat", azaz a Dolly nevű birkaklón előállításához használt eljárások szabadalmait. A BioArts International 27 országba - köztük Dél-Koreába - adta el a "macskák, kutyák és veszélyeztetett fajok" klónozási technikájára vonatkozó exkluzív jogok licencét. Egy esetleges per kimenetele megjósolhatatlan.

Evakuálják a sarkkutatókat A jég gyors olvadása miatt evakuálnak 21 sarkkutatót, akik a klímaváltozással kapcsolatos megfigyeléseket végeztek a Jeges-tengeren egy úszó jégtáblára telepített orosz kutatóállomáson. Az orosz és német kutatók tavaly szeptemberben táboroztak le az úszó jégtáblán, amely akkor öt kilométer hosszú és három kilométer széles volt, és azt tervezték, hogy ez év szeptemberéig maradnak. Az úszó sziget azonban gyors ütemben olvad, és hamarosan teljesen szétesik. Kanadai tudósok eközben bejelentették, hogy az átlagos időpontnál legalább négy héttel korábban kezdődött idén az Északi-sark jegének olvadása. Amerikai kutatók becslése szerint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy két hónapon belül rövid időre eltűnik a jég az Északi-sarkról. Tavaly minden korábbinál nagyobb, több mint egymillió négyzetkilométernyi jégtakaró olvadt el, és a nyár végén már az úgynevezett Északnyugati átjáró is hajózható volt. A globális klímaváltozásnak tulajdonított jelenség nemzetközi politikai felfordulást okozhat, mert a tengerfenék alatt hatalmas nyersanyagkészlet rejtőzik, amelyet könnyebben ki lehet bányászni, ha eltűnik a jég, az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati átjáró pedig stratégiai jelentőségű közlekedési útvonal. Az arktiszi területekre jelenleg az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia formálnak igényt. A sarki jég eltűnése akár fegyveres konfliktust is okozhat, Oroszország már a harci forgatókönyveken dolgozik. Norvégia a Spitzbergák révén jelentős területekre tart igényt az Északi-sarkvidéken, ráadásul elsőként kezdte meg a sarkvidéki gáz kitermelését. Az Egyesült Államok szerint az Északnyugati átjáró és a Sarki-óceán nemzetközi vizek. Oroszország ezzel szemben a szektor alapú felosztás híve, azaz minden ország a partszakasz hossza alapján részesülne az északi-sarkvidéki területekből.

Halogató klímapolitika A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország, vagyis a G8 vezetői tojakói (Japán) csúcstalálkozójukon kedden megállapodtak arról, hogy legalább 50 százalékkal csökkentik 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megállapodás hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy az összes nagy gazdaság, köztük India és Kína is teljesítse a kötelezettségét. A G8-vállalással egy időben a leggyorsabban fejlődő gazdaságok közül öt, a G5-nek nevezett Mexikó, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika arra szólították fel a fejlődő országokat, hogy a G8-nál több, nyolcvanszázalékos csökkentést vállaljanak. A környezetvédők is elégedetlenek, radikálisabb vállalást vártak a G8-tól, szerintük a gázkibocsátás nagyarányú csökkentését 2020-ig kellene végrehajtani. Az Egyesült Államok szerint viszont a zöldek által javasolt, 25-40 százalékos csökkentés 2020-ig történő megvalósítása nem reális. Az Európai Unió 20 százalékos csökkentést vállalna a következő 12 évben. Élesen bírálta a G8 vállalásait az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében egyszerűen nem elegendő a G8-as csoport most bejelentett vállalása.

Figyelmébe ajánljuk