cyberhírek

  • .
  • 2010. október 28.

Tudomány

SZELEK Friss kutatások szerint az erdősítés és a klímaváltozás játszhatja a főszerepet abban, hogy az utóbbi években lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén. Ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni, mint korábban. DOKUMENTUM 391 832 darab, eddig szigorúan titkosított iraki harctéri jelentést hoztak nyilvánosságra a WikiLeaks weboldalán.
A dokumentumok - ame-lyek publikálása miatt tiltakozott és retorziókat helyezett kilátásba a Pentagon - többek között a hivatalos iraki fegyveres erők által elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról számolnak be, melyek felett rendre szemet hunyt az amerikai hadsereg.

NÉPSÛRÛSÉG Meglepő eredménnyel zárultak Németországban egy újonnan épülő országút mentén zajló ásatások: a Szász-Anhalt tartomány keleti részén épülő műtárgy egy mindössze tíz kilométeres szakaszán tizenöt késő bronzkori település maradványaira bukkantak. A környéket akkoriban sűrűbben lakhatták, mint manapság.

HOLD Két-háromszáz kilogramm vízjég is lehetett abban a törmelékfelhőben, amelyet tavaly robbantottak ki egy mesterséges becsapódással a Hold egyik sarkvidéki kráteréből. A kirepült anyagban kén, szén-monoxid, néhány szerves molekula és meglepő módon higany is lehetett.

SZIFILISZ Megdőlni látszik az a közkeletű elmélet, miszerint a vérbajt Amerika felfedezése után hurcolták be az "világba. Londonban olyan csontvázakat tártak fel, amelyek tanúsága szerint a szifilisz az európaiak első újvilági látogatása előtt már két évszázaddal is ismert volt a szigetországban.

JEREN Expedíció indul a kínai majomember, a jetihez hasonló kriptozoológiai státuszú jeren felkutatására. Az elbeszélések szerint több száz ember látta már a lényt, de a zoológusok többsége nem hisz e majomszerű állat (ember?) létezésében.

KAKUKK Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben - fejtette meg a kakukk titkát egy magyar kutatók (Moskát Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum közös Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója és Bán Miklós, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója) közreműködésével dolgozó nemzetközi kutatócsoport. A más madarak fészkébe tojó, úgynevezett költésparazita kakukk (Cuculus canorus) több módon is igyekszik kicselezni a kiszemelt gazdamadarat, erre szolgál például a tojások megtévesztő színezete. A kakukk másik trükkje, hogy a fiókája rendszerint egy nappal korábban kel ki a tojásból, mint mostohatestvérei, s kikelése után három napon belül mostohatestvéreit - akár tojás-, akár fiókaállapotban vannak - kilöki a fészekből. Ennek érdekében a kakukkmama plusz egy napig testmeleg "inkubátorban" tartja a már lerakásra kész tojást, s ezzel éppen egy napot nyer.

HOOVER-HÍD Öt és fél éves építkezés után elkészült a Hoover-híd (hivatalos nevén Mike O'Callaghan-Pat Tillman Memorial Bridge), Amerika legújabb turistalátványossága: sok szempontból a világ egyik legnagyobb hídja, igazi mérnöki-építészeti bravúr. A híd a Colorado folyó felett ível át egy kanyonban, a vízfelszín felett több mint 300 méterrel, a teljes hossza 580 méter. A híd építése már 1968-ban felmerült, de a nyilvánvaló technikai nehézségek és a költségek miatt évtizedekig csak tanulmányok készültek róla. A munkálatok 2001 (a szeptemberi terrortámadás) után gyorsultak fel, miután az épülő híd melletti híres, megannyi filmben látható Hoover-gátat és a vízi erőművet kiemelten védendő objektummá nyilvánították. Az építkezés 2005-ben kezdődött el: bár az alkalmazott technológia és a környezet egészen más, érdemes megjegyezni, hogy a híd lényegesen kevesebbe (114 millió dollár - 22,5 milliárd forint) került, mint a Margit híd jelenleg 30 milliárd forintosra tervezett felújítása. A híd leendő forgalmát 17-20 ezer járműre becsülik: 100 kilométerrel rövidíti le a Phoenix és Las Vegas közti utat, ráadásul egyedülálló kilátás nyílik róla a Hoover-gátra és az alant, több száz méteres mélységben kanyargó Coloradóra. A panorámát egyébként csak a gyalogosok élvezhetik, az autós sávokból eltakarja egy korlát.

SZUPERTÁJFUN Rekordokat döntött, súlyos károkat okozott, s egyelőre megbecsülhetetlen számú áldozat halálához vezetett az október 12. és 24. között a Csendes-óceán nyugati medencéjében tomboló Megi tájfun. A Sapphire- Simpson-skálán gyorsan ötös erősségűre növekvő tájfun szeme körül 350 km-t elérő szélsebességeket is mértek, a nyomás pedig a rendszer közepében 885 hPa-ra süllyedt (ilyen alacsony értékre több mint öt éve, a Wilma hurrikán óta nem volt példa). A meteorológiai rendszer ereje teljében csapott le a Fülöp-szigetek északi részére, átvonult Luzon szigetén, majd kissé gyengülve végigpusztította Tajvan délnyugati részét, végül Dél-Kínában hagyott maga után maradandó nyomokat, mielőtt feloszlott volna a szárazföld belsejében. A ciklon rendkívüli erejéhez mérve szerencsére "csak" 28 Fülöp-szigeteki és 13 tajvani lakos életét követelte - igaz, a kínai áldozatokról szóló jelentések (a késleltetett hatásként jelentkező hirtelen árvizek, földcsuszamlások fellépte miatt) csak a héten érkeznek meg. Megit intenzitását tekintve csak két korábbi, jó három évtizede pusztító trópusi ciklon (tájfun) múlta felül. Az egyik legerősebb volt a valaha partot ért viharrendszerek közül - a Katrina hurrikánt pedig minden fizikai jellemzőjében felülmúlta.

ISZONYÚ TÁVOL A legfrissebb számítások szerint sikerült megtalálni az univerzum tőlünk legtávolabbi galaxisát: a Hubble űrtávcső által még tavaly ősszel érzékelt rendszer a keresztségben az UDFy-38135539 nevet nyerte el. Jellemző módon az ott kibocsátott fény már akkor is 13 milliárd évet tenne meg, ha egy álló objektumról beszélnénk - ez már nagyságrendileg is megközelíti az univerzum vélelmezett korát (13,75 milliárd év). A valódi távolság (a galaxis közel fénysebességgel távolodik tőlünk) a 30 milliárd fényévet is megközelíti. Amúgy a rendszerből konkrétan semmilyen fény sem érkezik hozzánk, elvégre azt elnyeli egy éppen útban lévő hidrogéngáz-felhő - távolságát éppen a távolodás miatti vöröseltolódás révén tudták meghatározni. Az objektum a kevéssé látványos Kemence (Fornax) csillagkép irányában látható - az égnek ez a tája hazánkból gyakorlatilag észlelhetetlen.

Figyelmébe ajánljuk