E-book-forradalom: A könyv villamosítása

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/47. (11. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

e-regényében a stoppost egy hulla veszi fel - érdekes egybeesés, hogy a horrorkirályt kocogás közben elgázoló autó fiatal sofőrje azóta szintén halott: a boncolóorvos verziója szerint szívinfarktus végzett vele. King részvétet nyilvánított.

e-regényében a stoppost egy hulla veszi fel - érdekes egybeesés, hogy a horrorkirályt kocogás közben elgázoló autó fiatal sofőrje azóta szintén halott: a boncolóorvos verziója szerint szívinfarktus végzett vele. King részvétet nyilvánított. Ebből is látszik, hogy az e-könyv (ellentétben a papírral) az ördög találmánya, és hogy a high-tech média térhódítása láttán a Gutenberg-galaxis halálát és "ikonikus fordulatot" jósolgató esztéták mekkorát tévednek: az internet nemhogy elpusztítaná, de megújítja és kiterjeszti az írásbeliséget. A mátrix által kínált párhuzamos univerzumok zavarba ejtő bősége hálófüggők tömegét csábítja a cyberpunk irodalom által megjósolt szerepjátékos dzsungelbe, amely egyelőre csak szöveges formában élvezhető komolyan. Felhasználók milliói leveleznek és folytatnak globális eszmecserét online vitafórumokon, a neten megjelenő újságok olvasottsága eléri és meghaladja a napilapokét, a legújabb trend pedig a könyvtárnyi irodalmat tároló kézi számítógép: az elektronikus könyv és a rá épülő digitális könyvkiadás.

Amikor Stephen King néhány hónapja megjelentette csak az internetről beszerezhető kisregényét, az addig szkeptikus könyvkiadók számára is világossá vált, hogy az e-book, vagyis az elektronikus könyv koncepciója nem csak az évről évre új kütyüket marketingelő számítógépgyártók számára jelenthet üzletet. A horrorkirály Riding the Bullet című thrilleréből néhány hét alatt több mint félmillió "példány" kelt el 2,5 dollárért az internetről (www.stephenking.com) letölthető, számítógépen vagy otthon kinyomtatva elolvasható fájl formájában. King volt az első bestsellerszerző, aki exkluzív írást közölt a korábban csak önjelölt és dilettáns írók játszóterének tartott interneten, sikere nyomán a világ tőzsdéin szárnyalni kezdtek az elektronikus könyvkiadással foglalkozó cégek részvényárfolyamai, és a digitális kiadástól korábban elzárkózó kiadók is rámozdultak erre a piacra.

e-könyv

Az elektronikus könyv mint célszámítógép nem igazán új keletű ötlet: Alan Kay már 1968-ban épített egy prototípust, kereskedelmi forgalomban pedig 1998 óta két kifejezetten szövegmegjelenítésre fejlesztett, nagy képernyős palmtop kapható. A NuvoMedia Rocket eBook (www.nuvomedia.com) és a Softbook Reader (www.softbook.com) egyaránt mintegy tíz regény befogadására képes memóriával rendelkezik. Az idei évben hasonló terméket dobott piacra a francia Cytale (www.cytale.com) is. Az e-hardcover nagy előnye a papírral szemben, hogy újratölthető - a kiolvasott könyveket az asztali gép tágas merevlemezén vagy CD-re mentve tárolhatjuk, a hordozható cuccra pedig az utoljára letöltött olvasnivaló kerül. A digitális szöveg továbbá kinyomtatva, asztali számítógépen és az általánosabb célú hordozható számítógépeken is olvasható, így jóval tágabb a potenciális felhasználók köre.

Az e-könyv cellulóz alapú ősénél egyszerre több és kevesebb: a szövegmegjelenítés minőségében egyértelmű visszalépésnek tűnik - bibliofil ludditák az e-book láttán a bakelitlemezt eltaposó szórakoztatóelektronikai maffia újabb gaztettére gyanakszanak. A jelenlegi fejlesztések célja olyan szoftverek és szabványok létrehozása, amelyek segítségével a monitoron vagy kijelzőn megjelenő szöveg vizuális hatása legalább közelít a nyomtatottéhoz - az e-szövegbe helyezhető hiperhivatkozások, ugrópontok és lábjegyzetek előnyeit azonban azok is elismerik, akiknek már az írógép is agyontechnicizált, dekadens kacat. Az olvasószoftverek terén az Adobe Acrobat (www.adobe.com/epaper/main.html) és a Microsoft Reader (www.microsoft.com/reader/) vetélkedik, a NetLibrary (www.netlibrary.com/) és a Glassbook (www.glassbook.com/) olyan - ingyen letölthető - programokat készít, amelyek könyvszerű hatást kölcsönöznek a képernyőn olvasott szövegnek, a tökéletes megoldást azonban az újraírható e-papír jelentené.

e-papír

Az IBM, a Xerox és a Lucent éles versenyben fejleszti az e-papírt, amelyből már prototípus is készült. Az eredetileg a Xerox legendás Palo Altó-i kutatóintézetéből származó ötlet lényege az, hogy két átlátszó réteg között mikroszkopikus gömbök helyezkednek el, melyeknek két féltekéje különböző színű (fekete-fehér), és elektromos töltés hatására egyik vagy másik féltekével fordulnak az átlátszó felület felé. A legnagyobb technológiai problémát az apró gömbök két színűre festése jelenti, ezért egy konkurens, az E-Ink (www.e-ink.com) által fejlesztett technológiával készült e-papírban sötét színű tintában úsznak a világos golyók, és töltésüktől függően emelkednek a felszínre, vagy maradnak a festékréteg alatt.

Az e-papír vastagsága alig haladja meg a hagyományos papírét, összehajtható és fűzhető, ugyanakkor legalább ezerszer újraírható. A nem is olyan távoli jövő újságja tehát perszonalizálható és újratölthető lehet, az óriásplakátokat nem kell majd átragasztani, de az e-papír kiválthatja a folyadékkristály (LCD) kijelzőket, a gépjárművek műszerfalát, sőt a televíziót és a monitorokat is: a kutatók szerint tíz év múlva már nagy felbontású színes kijelzőket fognak gyártani ezzel a technológiával, amelyeket poszterként a falra lehet akasztani vagy felcsavarva tárolni és szállítani. Az e-könyv és az e-papír találkozásából pedig a valódi könyvekre megtévesztésig hasonlító e-book születik, amelyben képernyőváltás helyett valóban lapozgathatunk, sőt szamárfület is hajthatunk bele.

e-szöveg

Az offline közvélekedés szerint csak másodlagos frissességű vagy minőségű szövegek hozzáférhetők az interneten - ez részben igaz, hiszen a megélhetési irodalom korábban egyáltalán nem vagy csak promóciós céllal jelent meg a neten, ahol a jogdíjak begyűjtése elég macerás. King is fenyegetőzni kényszerült, amikor második exkluzív, The Plant című folytatásos online regénye harmadik fejezetének megjelenése után a becsületkasszába fizető olvasók aránya hetvenöt százalék alá esett. Vele ellentétben vannak olyan szerzők is, akik nem pusztán új bevételi forrást látnak a netes megjelenésben: az információszabadság eszméje mellett elkötelezett cyber-sztáríró, Bruce Sterling - egy papírkiadás után - ingyenesen közzétette The Hacker Crackdown című dokumentumregényét a neten (http://gopher.well.sf.ca.us:70/1/Publications/authors/Sterling/hc).

A jogvédelem alól kikerült klasszikusok szintén régóta hozzáférhetők: 1971-ben Michael Hart meghirdette a Gutenberg Projektet (www.gutenberg.org), amelyhez hálóbarát könyvmolyok ezrei csatlakoztak az évek során, könyvek tízezreit digitalizálva és publikálva hangyaszorgalommal különféle egyetemi szervereken. A formátum eredetileg "plain vanilla ASCII", vagyis formázatlan szöveg, később rich text és HTML - a magyar digitalizátorok világviszonylatban is jelentős e-text-gyűjteménye az alulról szerveződő, államilag és a kultúrtrendcsinálók által méltatlanul hanyagolt Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK, www.mek.iif.hu) hozzáférhető.

Az új szerzői jogi törvény - a könnyűzenei kiadók nyomására - több más szigorítás mellett 1944-ről 1928-ra terjesztette ki visszamenőleg a jogvédelem idejét, vagyis számos, a MEK-ben szereplő szöveg, például az egész nyugatos nemzedék, ismét jogvédetté vált - ez az önkéntes kultúramentőket megalázó alkudozásra kényszeríti a Jogvédő Hivatal végrehajtóival (lásd még: Papírpazarlás nyomtatva kiadni, MaNcs, 1999/47), miközben a Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakademia.hu) több száz milliós ráfordítással, csigalassan haladva adja közre a kortárs magyar irodalom legnevesebb szerzőinek műveit.

e-biznisz

A legújabb fejlemények tükrében az internet néhány éven belül elektronikus archívum helyett a megjelenés elsődleges terepévé nőheti ki magát. King nagy kaszája óta ugyanis az információtechnológiai ipar óriásai is kezdenek üzletet látni az online könyvkiadásban, hajlandók és képesek dollármilliárdokat ölni a piacépítésbe - a hagyományos kiadóvállalatok nem kis ijedelmére, akik pánikszerűen szövetkeznek az e-biznisz óriásaival: a Barnes And Noble például tíz Star Trek-regény elektronikus terjesztésére kötött szerződést a Microsofttal, a Time Warner pedig iPublish.com néven e-book portál indítását jelentette be. Piackutató cégek prognózisa szerint 2005-re az e-könyvkereskedelem árbevétele a 2,5 milliárd dollárt is elérheti, és évente több millió kütyü találhat gazdára. Az olvasnivalóról a nagy e-kiadók és magánkiadásban megjelenő szerzők gondoskodnak majd - az online publikáció költsége elhanyagolható, a multináci marketingkampányra nem szoruló vagy a netes önfényezés trükkjeit ismerő szerzők így egy website létrehozásával megspórolhatják az ügynököt és a kiadót.

Az e-book-trend hatására egyre több szerző vállalja az online megjelenést. Egy másik bestsellerkirály, Frederick Forsyth egy novellafüzér erejéig ahhoz a londoni OnlineOriginals (www.onlineoriginals.com) online kiadóhoz szerződött, amelynek egyik felfedezettje volt az első "nonprint" regény, amelyet Booker-díjra jelöltek. E-book-pályázatokat hirdetett számos cég és szervezet: az első Frankfurt eBook Awards (www.frankfurt-ebook-awards.org) fődíját októberben E. M. Schorb és David Maraniss nyerte el megosztva a legeredetibb elektronikus könyvekért. Az "első magyar e-book" az Elendertől letölthető (www.eol.hu/ebook.asp), de papíron is megjelent Európai álom. A szerző, Mester Sándor a Magyar Narancs érdeklődésére elmondta, hogy bár több mint kétezren letöltötték az írást, az árvízkárosultaknak felajánlott becsületkasszába szinte senki sem fizetett.

Igazi irodalmi csemegével szolgál - csak a neten - az Origo, a Fókusz Online és a Magvető Kiadó által meghirdetett Első magyar online regénypályázat (www.origo.hu/kultura/regeny/), ahol kétfordulós válogatás után három szerző - Majoros Sándor, Garaczi László és Jake Smiles - most készülő regényeit közlik, 2001. december 31-ig hetente egy fejezetet. A viszkis-honlapjáról elhíresült, titokzatos médiahacker, Jake Smiles totálbrutál ká-európai életérzéssel, virtuál-incesztussal, további info- és erotomán nyalánkságokkal súlyosbított, technikailag korrekt cyberpunk prózája, az 1 link szerény véleményem szerint a legdrótosabb antiutópia, ami a Snow Crash (1993) óta nyomtatásban vagy a mátrixon megjelent.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2000/47. (11. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...